A könyv célja, hogy bemutassa a 21. századi Törökország legfontosabb orientációs dilemmáját: folytassa-e a korábbi évtizedek egyértelműen euroatlanti, a nyugati modernizációt követő politikáját, vagy keressen magának alternatív fejlődési útvonalat. A Török Köztársaság „szétszakított ország”, amely kultúrája alapján muszlim maradt, ellenben jog- és intézményrendszere, valamint gazdasági és politikai törekvései egy másik civilizáció, az európai felé irányították. A jelenlegi török külpolitika a Kelet és Nyugat közötti hídszerep helyett az országnak inkább a geostratégiai pozícióból adódó regionális hatalmi tényező szerepét szánja.

Vajon mennyiben reális még a törökök számára az európai integrációban való szorosabb részvétel? Milyen alternatív lehetőségeket nyújthatnak a bővülő kapcsolatok Oroszországgal vagy Kelet-Ázsiával? Vajon tényleg neooszmanizmus jellemzi-e a szomszédos régiókkal kialakított új viszonyrendszert? Az elemzés a törökországi belpolitika alakulásának vizsgálata mellett a politikai és gazdasági külkapcsolatok részletes áttekintésével keresi a választ ezekre a kérdésekre.