Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2011
Oldalszám: 337 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2794-25-9
Témakör: Informatika
Sorozat: edition 2.0

Eredeti ár: 3900 Ft
Webshop ár: 1950 Ft

KOSÁRBA
A szerzői jog kalózai
A kalózok szerepe a kulturális termelés és csere folyamataiban a könyvnyomtatástól a fájlcserélő hálózatokig

Érdekességek

 

Szerzői jogok a házban

Könyvfesztivál, Könyvtáros klub, 2010. április 15. Simon Márton

A szerzői jogok kérdéséről lehet azt mondani, hogy sosem volt még ilyen aktuális, mint most, de legalábbis, az ezzel kapcsolatos halmozódó problémák ismeretében, nagyon ideje volna bizonyos kérdések tisztázásának - erre pedig mi lehetett volna jobb alkalom, mint a Könyvfesztivál. Nagyjából ezzel a felütéssel tudnám kezdeni, így ültem le meghallgatni a szerzői jogokkal foglalkozó április 15-ei előadást a Millenárison.  A szerzői jogok kérdésének különös aktualitását elsősorban az adja, hogy immár a könyvkiadásban is visszavonhatatlanul megjelent a digitalizálás és az e-könyvek folytán az, ami a zeneiparban jó évtizede probléma. Vagyis hogy miképpen maradhat a fájlcserélők, az e-könyvek, a digitális könyvtárak korában nem csak nyereséges, de jogtiszta is az üzletág, úgy, hogy eközben ne legyen ezer korlát közé szorítva, amin túl a jogtalan felhasználók és terjesztők fittyet hányva a lassú és nehézkes szabályozásra, gyakorlatilag azt csinálnak, amit akarnak. A lehetőségek és a nehézségek valóban megszólalásig hasonlitanak a zeneipar már ismerős helyzetéhez, ezt nyugodtan kijelenthetjük.


A Könyvtáros klub két előadása - voltaképpen egy könyvbemutató és egy előadás - ezt a kérdéskört igyekezett valamelyest jobb megvilágitásba helyezni. Egyrészt ugyanis Bodó Balázs frissen megjelent könyvének, A szerzői jog kalózainak volt a könyvbemutatója, melynek alcime, azt hiszem, többet mond bármely körülirásnál: 'A kalózok szerepe a kulturális termelés és a csere folyamataiban a könyvnyomtatástól a fájlcserélő hálózatokig'. Mint azt a szerző elmondta, ez nem egy szerzői jogi kézikönyv, ez a könyvkiadás szociológiai és történeti áttekintése. A legfontosabb gondolat, amely a könyv hátulján is, már a rövid összefoglalásban benne van: a "kalózkodás" megjelenése - legyen szó bármilyen fekete kereskedelemről, prostitúcióról, bármiről - egy létező, kielégítetlen igény jele. Vagyis érdemes könyvkiadóként, könyvtárként, szerzőként minél előbb cselekedni a jogtiszta elérhetővé tétel ügyében. Ha ugyanis a hagyományos piaci szereplők és illetékesek nem lépnek, lesz, aki lép helyettük, a jogszerűséggel nem törödve, az esetleges anyagi hasznot pedig kisajátítva.

Az esemény másik előadója, Fodor Klaudia Franciska, az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület jogásza és szakembere elsősorban arra figyelmeztetett, hogy a szerzői jogok szakemberei és a szélesebb értelemben vett szakma tisztában van a problémákkal, az ő közelítésükben azonban a felmerülő igények és új megoldások keresése előtt mindenképpen jogalkotásra van szükség, ez tehát az első lépés a szükséges paradigmaváltáshoz. Azt is hozzátette, a hatályos szerzői jogi törvény keretein belül már most számos olyan kezdeményezés van, a digitális olvasótermektől a print-on-demand szolgáltatást nyújtó könyvtárakig, amelyek már efelé mutatnak - a szerzőkkel és/vagy jogutódokkal azonban jogi szempontból még egy folyóiratbeli cikk újramegjelentetése kapcsán is szükséges egyeztetni. Megjegyzendőnek vélem, hogy a főképp a könyvtáros szakmában tevékenykedőkből álló közönség erre azért már felhördült (jelen sorok írója nemkülönben). Tehát az biztos, hogy bár a hatályos szerzői jogi törvény enged némi mozgásteret, a lehető legkevésbé van felkészülve a digitális korszakra. Az esetleges jogdíjak beszedésének és kifizetésének problémájáról már nem is szólva.

Ahogy az Bodó Balázs több megszólalásából is kitűnt - sőt, még a Typotex kiadó vezetője, Votisky Zsuzsa is szólt erről néhány szót -, ez a kiadvány már gyakorlatilag 5 különböző formátumban érhető el - bizonyos részei a Creative Commons szabályozása alatt át is vehetőek, felkerül az Interkönyv nevű netes felületre -, mivel a Typotex jelen esetben irányadó kívánt lenni ezzel a kiadvánnyal, természetesen Bodó Balázs együttműködésére, sőt, talán unszolására is változtatva a megszokott hazai stratégián. Azt természetesen Fodor Klaudia Franciska is hangsúlyozta, hogy a szerzőkkel való külön szerződés fontos lépés lehet és kell legyen a digitális kiadás útján - itt ez szerencsésen találkozott, állapíthattuk meg.

A párbeszéd tehát már elindult, sőt "helyben van". Ha akadozik is, ha kevés is az idő néha, ha néha alapfogalmak tisztázásával kell is kezdeni, mint pl. a Könyvtáros klubban. Mindez nagyon fontos és nagyon jó. A komoly szerzői jogi problémák ugyanis már a spájzban vannak... 

 

 

 

 

 

 

Fotó: Vadnai Szabolcs

Neil Gaiman a kalózkönyvekről (SF Portal)

"300 százalékkal dobta meg az eladásokat egy ingyenes, letölthető regényt – Neil Gaiman, a világ egyik legsikeresebb szerzője ezzel szembesült, amikor az Amerikai istenek című Hugo-, és Nebula-díjas írását egy hónapra netre tették. Azt vallja, hogy a “kalózpéldányok” igazából reklámeszközök, és nem kell félni attól, hogy az olvasók “ellopják” a regényeket… aki akar és tud is fizetni értük, az úgyis megteszi."

Neil Gaiman a szerzői jog kalózairól (YouTube videó)

Ajánlott könyvek