0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
Látogatói összefoglaló a Túl a szépirodalmon c. könyvbemutatóról

Tóth János, kedves szerzőnk volt oly jó mihozzánk, hogy baráti összefoglalójának nyilvános közléshez hozzájárult, hogy a kénytelenül távolmaradók is így utólag, de részesülhessenek valamelyest a könyvbemutató hangulatából.

 

Zucker bleibt zuletzt

 

Kedves Béla,

 

Szóval meg akarom adni a módját a beszámolónak.

Előrebocsájtom, h nagyon jó volt, gazdag, változatos, kinyúltunk a végére.

Kiválóan kézben tartotta a Nagyasszony (VZs), kedvesen terelgetett,

kínálgatott bennünket a Kisasszony (Pintér Bori). Nem sok ismeretlen

volt jelen a 40 fő között...

 

Először Simonovits Andris beszélt matektörténetéről. Szépen

fölkészült, fóliákkal, sztem sokat megérthetett belőle az is, aki

nem  matematikus. Ha mi hárman döntenénk, lenne matektörténet...

 

A csúcs mindenképpen Rózsa Pál volt, dőltünk a röhögéstől, pedig

finom, kedves humora van. Most is azzal kezdte, h nem szokott sok

ember előtt beszélni, ami engem Bródyra emlékeztetett, aki minden

szólókoncertet azzal szokott kezdeni, h ma egy kicsit be van rekedve.

Ami a tartalmat illeti: Bevezetés a mátrixelméletbe címmel új könyvet

írt. (Bennem fölmerült, h ha fölös időm lenne, lenne kedvem kis

színest írni az Alk Mat Lapokba [Végre megjelent a Mincheva-cikk fordítása Egri

Edittől a reakciódiffúzió-egyenletekről!]) a lin alg könyvekről:

Fried, Freud, Rózsa 1, 2,

[Gantmacher, Bellmann], Lax, Praszolov. Magamat elszórakoztatnám vele,

lehet, h Téged is, de biztosan megsértenék egy-két embert :)

 

A végén Simonovits Miklós is hozzászólt 3 percben, szépen emlékezett

meg RPról, mint tanárról. Én a BMEs diákjaimnak el szoktam mondani, h

aki ide jár, annak kötelessége elmenni, és meghallgatni az óráját.

(A lin alg könyvek összehasonlításának ötlete az ő hozzászólásának

nyomán vetődött föl bennem.)

 

Aztán jött Pléh Csaba, aki egy olyan könyvet ismertetett, amely az

erényről szólt. (Az erény természete, BERECZKEI Tamás) Mivel én

mostanában sok Platónt olvastam, nagyon hiányoltam, h se ő, se

Szókratész neve nem fordul elő a könyv névmutatójában. Lehet, h Csaba

azt mondaná, h Szókratész csak ereklye, a mai tudománnyal kapcs nem

releváns.

 

A Nyugat zenéje (EGGEBRECHT, Hans Heinrich, Fordította: Czagány

Zsuzsa, Ignácz Ádám, Nádori Lídia) engem átvert, azt hittem

Kosztolányi és Babits véleményéről fogok hallani, kiderült, h egy

német tudós írt egy szubjektív zenetörténetet.

 

Mayer Gyula, akit Zsuzsa kiugrott matematikusként mutatott be, én már

mint görög nyelvkönyvek szerzőjét ismerem, erről beszélt: Janus-arcok,

TÖRÖK László (ez a Janus: Pannonius:))

 

Egy magyarul viszonylag jól beszélő német fickó következett az

egyiptomi vallásról, (Az egy és a sok, HORNUNG, Erik, Fordította:

Bechtold Eszter) meglehetősen hosszan, ő volt az első és egyetlen, aki

nem tartotta be az időt. Zsuzsa kénytelen volt végtelen udvariassággal

rászólni. Még ennél is jellemzőbb, h a zenész kínjában már odáig

süllyedt, hogy a mátrixelméletet kezdte lapozgatni...

 

Utolsó előtti egy fényképész volt, LUGOSI LUGO László, a könyvéből

megmutatott néhány képet, ez jól esett a tömény tudomány után.

 

Utolsó megint Andris volt, a közönség nagy része kitartott, rövidre

fogta, de jó ismertetést adott a Te könyvedről is.

Én még nem néztem bele, de nem lep meg, h hasonló elvekről esett szó,

mint amilyenekre én is rájöttem, nyilván hasonló tapasztalatokból

kiindulva. Kíváncsi vagyok, h Ponomarjov benne van-e, mint modellező

könyv, meg a Hillier-Liebermann, ami nemcsak azért remek, mert

matematikailag tökéletlen, meg mert én sokat fordítottam belőle :),

hanem azért is, mert nagyon sok modellt tartalmaz. Továbbá a

szépemlékű Műszaki matematikai gyakorlatok C. akárhányas kötete, amely

szintén végtelen sok alkalmazást tartalmaz, persze még elsősorban lin

progra.

 

Ugye, h jogos a subject :), úgyis mint az est mottója?

Szia, János

Kedves János!

Nagyon köszönöm a beszámolót. Csalódást fogok Neked okozni, de az
említett művek nem szerepelnek. A könyv a szakmai élettapasztalatomon
nyugszik. Nem kívántam modellezés tankönyvekről írni. Meglehet, hogy
ez bizonyos szempontból felületesség. De, ha bemegyek egy osztályba,
fél évet tudok beszélni a modellekről. Ez ki van próbálva, mert az
írás előtt gazdasági matematika cím alatt lenyomtam egy fizikus
hallgatónak egy teljes kurzust. Persze a könyvben nem ilyen kevés van,
hanem lényegesen több. De mindenütt a tárgyalni szándékozott modellhez
kerestem a szakirodalmat, illetve néhány helyen kevesebb ismeret okán
utána kellett néznem modelleknek. Ebből a szempontból a nemlineáris
programozásról szóló fejezetet nem érzem teljesnek. A másik, amit
figyelembe kell venned, hogy ez szigorúan operációkutatási modellekről
szól csak, tehát pl. diff.egyenlet lényegében nincs benne. A
Hillier-Liebermann és a Winston is kicsit mások. Ott vannak megoldási
módszerek, itt nincsenek. Nagyon remélem, hogy viszont átlagban az
általam tárgyalt modellek mélyebbek. Mondjuk érdekes módon a Winston
is reménytelen nemlineáris programozásban modellezési szempontból. De
sejtésem szerint majd úgyis megmondod a véleményed.

...
Üdv

Béla

Közzétéve: 2009.06.12