Utolsó könyvének címe: Liberté et Vérité. Egy szabad és  igaz ember volt. Persze könyvének tárgya nem ő, hanem az a 2500 éves gondolatmenet amelyet ő tárt fel az euklideszi-nem-euklideszi  geometriák egymásnak  ellentmondó és mégis lehetséges együttlétéről.   Nem tehetünk mást, mint felidézünk néhányat, a sok-sok remek mondatából:

"Ha azt mondom, hogy az ember szabad, ez végtelenül banálisan hangzik. Naponta olvasható az újságban, jobb-vagy baloldali politikusok hangoztatják, mindenki ismeri és unalomig ismétli. Jó tudni azonban, hogy alig másfél évszázaddal ezelőtt a szabadság szót nem volt veszélytelen kimondani. Ha valaki azt hirdette, hogy minden ember szabad, a szabadságát, sőt az életét tehette kockára. De hadd fűzzem hozzá, hogy a szabadság fogalma első ízben Arisztotelész etikájában jelenik meg. A Magna moralia és az Ethica Eudemia néhány fejezetében az embert a szabadsága jellemzi. A szabadság szót Arisztotelész még nem használja, mivel az eleutheros, a „szabad” szó az ókori görögben a szabad embert csupán a rabszolga viszonylatában jellemezte.

Az említett fejezetekben Arisztotelész néma ember módjára emberfeletti erőfeszítéseket tesz, hogy kifejezze magát. Szótárából hiányzik a megfelelő szó az új fogalom kifejezésére. Gondolatának szemléltetésére Arisztotelész – mint már említettem – meglepő módon az eldöntetlen geometriai alternatívára hivatkozik: E vagy nem-E. Arisztotelész etikáinak e fejezeteiben az emberiség első ízben veselkedik neki, hogy szabadsága tudatát kifejezze. Ez a drámai küzdelem évszázadokat, évezredeket vesz még igénybe, mielőtt napjainkra banalitásba süllyed. Egyszóval azt akarom mondani, hogy e vajúdás nélkül, anélkül, hogy az ember tudatára ébredt volna saját szabadságának, a politika, a társadalom, a művészetek és a emancipáció terén elért összes vívmány lehetetlen lett volna.

És éppen ebben a diffúz, zavaros és látszatra haszontalan térben, amelyet filozófiának hívnak,

zajlott le ez a hatalmas erőfeszítés: az emberi szabadság öntudatra ébredése. E nélkül ma

semmink se lenne, sem a mai művészetek, sem a matematika, sem a modern fizika terén,

legkevésbé pedig a társadalmi méltányosság, az igazság, az emberséges mértékre szabott

politikai és társadalmi élet terén..."

Interjú Tóth Imrével: A szubjektum és szabadsága - A matematika alapjairól

Olvassanak tovább!
Palimszeszt - szavak egy háromszög előtt