0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
A harmadik kultúra


Ezúttal fordítás helyett egy szalon nyílt meg

"A harmadik kultúra hatékony gondolat" - tudjuk meg a hasonló című könyv hátsó borítójáról Stephen Jay Gould megjegyzéséből. A művet magát John Brockman jegyzi, alcíme: A tudományos forradalmon túl. A fogalmat 1963-ban C. P. Snow használta második előadásában. Az első (1959-ben) még két kultúráról szólt a humán és reál kultúráról, de különösen a közöttük húzódó mély szakadékról, vagy a közéjük ásott ugyancsak mély lövészárokról. Harmadik kultúrának Snow azt a kívánatost fogalmazta meg, amely a kettőt mégiscsak összeköti. Tehát semmiképp sem harmadik a sorban, hanem egy köztes 1 és 2 között, egy felvehető / felveendő közbülső állomás. (Róla egyébként többet lehet megtudni G. H. Hardy: Egy matematikus védőbeszéde* c. könyv előszavából)

Az említett könyv szerkesztője John Brockman neves new-yorki jogügynök és könyvkiadó, számos még nevesebb amerikai tudós jogi képviselője. Közülük 23-at sorakoztat fel, akik közül 10 jól ismert már a magyar közönség körében is, hiszen az utóbbi 10 évben tizüknek 20 műve jelent meg különböző magyar kiadóknál. Hogy rá lehessen ismerni a társaságra, lássuk, kik ők, a magyarra fordítottak.

Az evolúciós gondolat képviselői:
:: Stephen Jay Gould
:: Richard Dawkins*
:: Steve Jones*
:: Lynn Margulis*
Az eredetek firtatói:
:: Martin Rees*
:: Paul Davis *
Az algoritmizálhatóság képviselői:
:: Daniel C. Dennett
:: Steven Pinker
:: Roger Penrose*

Mindnyájan beszámolnak tudományos működésük alapgondolatairól, keresztül-kasul elismerően kommentálják egymást és a harmadik kultúra mibenlétét.

Néhány gondolat az előszóból:

Azt mondja, az irodalmi értelmiségiek nem kommunikálnak a tudósokkal, a tudósok egyenest a nagyközönségnek írnak. A hagyományos értelmiség anomáliának tekinti a tudósok nagyközönségnek szánt könyveit, és legfeljebb csak vásárolja (!), de nem olvassa, holott az átlagemberekben megnőtt az intellektuális éhség az ilyetén könyvek iránt. Az irodalmárok gőgösen az újságok tudományos technikai érdekességek rovatába utalják az ilyetén írásokat. Amerika méltán büszke a második világháború alatt és után kialakult vezető tudományos szerepére és ennek egyenest következménye, hogy a második kultúrától az első felé megkezdte a hídépítést - és így tovább büszkén, az úttörő mivolt öntudatos komolyságával.

A könyv 1995-ben jelent meg, úgyhogy nem említi azt a nagy bombát, amelyet Alan Sokal amerikai fizikus 1996-ban robbantott híres cikkével, a paródiának szánt: "A határok áttörése arccal a kvantumgravitáció transzformatív hermeneutikája felé" cíművel. A Social Text neves folyóirat a cikket komolyan vette, leközölte, az önleleplezés közléséhez azonban hiányzott a bátorsága vagy öniróniája. Így persze még nagyobb lett a durranás. Szó ami szó Alan Sokal és szerzőtársa Jean Bricmont (belga fizikus) a közelmúltban magyarul is megjelent ?Intellektuális imposztorok? c. könyvében sok-sok példával alátámasztja, hogy a természettudományokból, matematikából kölcsönzött fogalmak a félreértések, homályosítások remek eszköze a társadalomtudományokban. Így a könyv számos egyéb aspektusa mellett éppen arra is rávilágít, hogy a harmadik kultúrás híd építése nem kis mutatvány, ha egyáltalán lehetséges.

A negyven évvel ezelőtti cambridge-i előadás nem volt hatástalan a magyar (harmadik) kulturális életben sem. Cikkek és utalások jelentek meg például Péter Rózsa és Vekerdi László tollából. És minek, ha nem e kultúra katedrálisának számítható Simonyi Károly remekbe szabott műve a Fizika kultúrtörténete*.

Bár úgy tűnik a fentiekből, hogy a második kultúrások igyekvése hangsúlyosabb a hídépítésben, de nem szabad elfeledkezni, hogy azért ez távol áll a tudományos publikálás fő vonalától, ahol egy anyanyelven szellemesen megírt könyv negyed annyival növeli az impakt faktort, mint egy többedmagával megírt nemzetközi folyóiratban megjelent cikk.

És az irodalom? Tényleg fittyet hány a tudományra? Egy harminc évvel ezelőtti anekdota persze ismét csak karikatúrája a nemes igyekvésnek:

Neves, közismert költő és szintén neves, ámde az akkori médiákban nem szereplő fizikus - véletlenül - egy kupéban utaznak a vonaton. A neves költő a Fizikai Szemlét olvasgatja. A fizikus meghatódik és kisvártatva megszólítja a költőt:
- Hát önt is érdekli a fizika?
- A fizika? Az ugyan nem. De tudja, ezek a fizikusok remek szóösszetételeket találnak ki, jól jönnek még majd a költeményeimhez - volt a válasz.

A második kultúrások gyakran hangsúlyozzák, hogy a túloldalról sok, nagyszerű élményt kaptak és hálájukat minden lehető módon kifejezik. Egy ilyen telitalálat: Rónyai L. - Ivanyos G. - Szabó R.: Algoritmusok című könyvében a mottó válogatások:

7.6. Alapvető kiszámíthatatlansági tételek
Ha nem vagyok itt, a Hörpentőben keressen. Ha nem vagyok a Hörpentőben, akkor itt vagyok. Kivétel Violin, a fülrepesztő zenész. Ő, ha itt vagyok, keressen a Hörpentőben, ha meg a Hörpentőben vagyok, itt keressen.
(Lázár Ervin: A Sróf mester ajtaján levő felirat Berzsián és Dideki történetéből.)

8.1. Idő- és tárkorlátok
Kétmilliárd férfi húszezer évet borotválkozik naponta.
(Garaczi László)

Aki szívesen olvasgatna szemelvényeket a két kultúra közvetítőitől, kattintson a www.ponticulus.hu honlapra, ahol tucatjával találja az idevágó irodalmat.

Visszatérve a felszínesen ismertetett könyvre - nem érdemes kiadni, mert aki érdeklődik iránta és bírja az angolt, teljes egészében megtalálja John Brockman honlapján a www.edge.org címen. A jog és a fordítás költségei akár magyar szerzőknek is juthatnának. Mert akár létre is jöhet egyszer egy olyan magyar szerzős könyv, amelyben a hidat mindkét oldalról építik paródia, gúny és kivagyiság nélkül, érthetően is meg mélyen is. Vagy nem.

Ezt a cikket nem adtam le egyetlen szerkesztőségnek sem, hanem többek bíztatására megnyitottam a harmadik kultúra szalont. Ez új műfaj még gyakorolni kell. Évente 3 alkalommal teszünk kísérletet.

2002 tavaszán
Votisky Zsuzsa

 

A szalon eddigi történései

14. szalon

2008.03.18

Szám, mint archetípus

Carl Gustav Jung és Wolfgang Pauli levelezése kapcsán Bokor József, Nádai László és Várlaki Péter beszélgetnek.

Wolfgang Pauli 1931 elején, nem sokkal válása után és a neutrínó feltételezése után komoly idegösszeomlást kapott. Carl Gustav Junggal, mint pszichoterapeutával konzultált, aki szintén Zürich közelében élt. Jung belekezdett Pauli archetipikus álmainak elemzésbe, aki így a pszichológus egyik legjobb tanítványa lett. Majd nemsokára kritika tárgyává tette Jung elméletének episztemológiáját, ezzel hozzájárult Jung nézeteinek tisztább megértéséhez, különösen, ami a szinkronicitás fogalmát illeti. A viták jelentős része megjelent a Pauli-Jung levelezéskötetben, ami az Atom és archetípus címen látott napvilágot. Jung Pauli álmainak elemzését a Pszichológia és alkímia című kötetében publikálta.

Carl Gustav Jung svájci pszichiáter, pszichológus, analitikus. Általa kutatott témák: pszichológiai típusok, endopszichés funkciók, a kollektív tudattalan, a kollektív tudattalan archetípusai, a személyiséget meghatározó archetípusok, az individuációs processzus, a komplexus-elmélet, szinkronicitás, álomfejtés

Wolfgang Pauli 1945-ben egyedül kapta meg a fizikai Nobel-díjat „a Pauli-elvnek is nevezett kizárási elv felfedezéséért” (1925-ös munkájáért). Albert Einstein jelölte a díjra. A Pauli-elv szerint az atom bármelyik kvantumállapotában, a saját impulzusnyomatékot, a spint is figyelembe véve, legfeljebb egy elektron lehet. Kizárási elvének figyelembe vételével a Mengyelejev-féle periódusos rendszert sikerült értelmezni.

 

13. szalon

Az én provokatív gondolatom

A beszélgetés résztvevői:

Kampis György
Mérő László
Pléh Csaba

A beszélgetést vezeti:

Votisky Zsuzsa, Typotex Kiadó igazgatója

Helyszín: az Olvasók Boltja,
Millennium Center, Budapest, 1052. Pesti Barnabás u. 4.

Időpont: 2006. február 21., kedd, 18 óra

képek

 

*

12. szalon

A történetírásról a Lettre őszi száma alapján

A beszélgetés résztvevői:

Klaniczay Gábor
Trencsényi Balázs
Gyáni Gábor

A beszélgetést vezeti:

Karádi Éva,
Lettre

Votisky Zsuzsa, Typotex Kiadó igazgatója

Helyszín: az Olvasók Boltja,
Millennium Center, Budapest, 1052. Pesti Barnabás u. 4.

Időpont: 2005. november 15., kedd, 18 óra

 

*

11. szalon

 

 

A METAFORA

A beszélgetés résztvevői:

Hargittai István, a kémia tudományok professzora
és
Kövecses Zoltán, az angol nyelv professzora

A beszélgetést vezeti:
Votisky Zsuzsa
, Typotex Kiadó igazgatója

Helyszín: Nyitott Műhely, Budapest, XII. Ráth György u. 4.
(két perc séta a Déli pályaudvartól)

Időpont: 2005. április 12., kedd, 18 óra

*

10. szalon

INTEGRÁLHATÓ-E A NYUGATI TUDÁS A KELETIVEL?

Mit tanulhat a Nyugat a Kelettől tudományban, ember-, élet- és világfelfogásban és viszont?

2005. január 18., kedd, 18 óra
Nyitott Műhely,
Budapest, XII. Ráth György u. 4.


A beszélgetés résztvevői:

Fehér Márta filozófus,
Gánti Bence
integrálpszichológus
és
Horányi Özséb
kommunikációkutató

A beszélgetést vezeti: Karádi Éva (Lettre)
és
Votisky Zsuzsa (Typotex Kiadó)

 

*

9. szalon

Harmadik kultúra vagy sokatmondó interdiszciplinaritás

2004. szeptember 28., kedd, 18 óra
Nyitott Műhely,
Budapest, XII. Ráth György u. 4.


A beszélgetés résztvevői:

Schiller Róbert, fizikai kémikus (KFKI) és
Pataki György, közgazdász (SZIE)

*

8. szalon

DO WE NEED SO MANY LANGUAGES?...

Mit válaszolhat erre egy holland és két magyar?...

2004. április 26. hétfő, 19 óra
Godot Kávéház,
Budapest, 1075 Madách Imre út 8.


A beszélgetés résztvevői:

Abram de Swaan
Ferge Zsuzsa
és
Pléh Csaba

a szalon házigazdái:

Karádi Éva
Votisky Zsuzsa
és
Sáfár Zoltán

*

7. szalon

TERMÉSZET ÉS GAZDASÁG

2004. március 4. csütörtök, 18 óra
Nyitott Műhely,
Budapest, XII. Ráth György u. 4.


A beszélgetés résztvevői:

Kerekes Sándor közgazdász (BKÁE)
Vida Gábor biológus, akadémikus (ELTE)

valamint a Természet és gazdaság c. könyv szerkesztői:

Pataki György közgazdász (SZIE)
Takács-Sánta András biológus (ELTE)

*

6. szalon

BIOFÓBIA A SZOCIOLÓGIÁBAN

2003. november 20. csütörtök 17 óra
Spinoza Kávéház színházterme,
(Budapest, VII. ker., Dob u. 15.)


A beszélgetés résztvevői:

Csányi Vilmos
Farkas Zsolt
Kampis György,
Mund Katalin

*

5. szalon

TÖRTÉNET ÉS INTERNET

2002. november 19. ( kedd ) 18.00 óra
Helikon Könyvesház
(Budapest, VI., Bajcsy-Zsilinszky u. 37.)

Előadó:

Vekerdi László
és
Ropolyi László

*

4. szalon

MUZSIKA ÉS FIZIKA

2002.június 20. csütörtök 18 óra
Fészek Művészklub Goblein terem
(Budapest, VII. ker., Kertész u. 36.)

Előadó: Pap János akusztikus
Hozzászóló: Holics László fizikatanár
Muzsikáló: ifj. Holics László zongorista

*

3. szalon

toreId=2001&productId=100501&langId=-11

.Hogy is van ez?
„Mielőtt bármit is mondanék, le kell szögeznem, hogy…”
„A korlátlan ideig érvényes Julius Meinl vásárlási utalványok beváltásának határideje 2000. december 31.”
„Ha valaki babonás, az balszerencsét jelent.”
„Rendíthetetlen optimista vagyok. Mi is lenne velünk optimizmus nélkül?”
A hazugságok fele, amelyeket rólam terjesztenek, igaz.
Korlátlan költségvetést biztosítottam számodra, s Te már túl is lépted!
Igazi előrelépés ez az Ismeretlenbe!
Tud-e az Úr, aki előtt nincs lehetetlen, olyan nehéz követ teremteni, amelyet Ő maga sem képes felemelni?
A falu borbélya az a férfi, aki pontosan azokat a falubeli férfiakat borotválja, akik nem maguk borotválkoznak. – És ha a borbély pontosan azokat borotválja, akik maguk borotválkoznak, akkor szakállas vagy simabőrű?
A formalista olyan ember, aki csak akkor tud megérteni valamit, ha az értelmetlen.
Egy párt választási programja egyetlen tézisből áll: „Semmi okod arra, hogy elhidd: a programunk minden tézise igaz.”
Az idő: pénz. Az idő minden sebet begyógyít. – A pénz tehát minden sebet begyógyít. [Leibniz: „Azonosak (…) azok, amelyeknek egyike mindenütt felcserélhető a másikkal, az igazság megőrzésével („salva veritate”). Különbözőek azok, amelyek nem azonosak, avagy a felcserélés nem mindenütt tehető meg.”]
A csábítás tuti receptje. Legyen első kérdésünk ez:
Ugyanazt válaszolod majd a második kérdésre, mint az elsőre?
Majd folytassuk így:
Meghívhatlak egy italra?
„A nők mind egyformák, csak az egyik ilyen, a másik olyan.” (Szerb Antal)
„Rendelkezésünkre áll az Iliász és az Odüsszeia, de arra semmiféle bizonyítékunk nincs, hogy ezeknek az eposzoknak a szerzője valóságos személy volt. – Ebben valamennyi szaktekintély egyetért: szó sem lehet arról, hogy mindkét művet teljes egészében ugyanaz a személy írhatta volna, kivéve persze, ha az illető olyan lángész volt, mint Homérosz.” (Joseph Heller)
„Óh, talán nem is olyan rossz, mint amilyennek hangzik.” (Mark Twain Wagner zenéjéről.)

2. Az irodalomelméleti paradoxonfogalom. 
A klasszikus példák kis jó- (vagy rossz-) indulattal annak a logikai következtetési formának a példái, amely szerint ha bizonyos p és q állításokra p-q és ~ p-q egyaránt fennáll, akkor q kétségbevonhatatlan (logikai) igazság:
„Akaszd fel magad, meg fogod bánni, ne akaszd fel magad, azt is meg fogod bánni (…)” [Sören Kierkagaard]
„Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!
Mért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis!”
[József Attila]
Persze nem mindegy, hogy mi az, ami kétségbevonhatatlan.

3. Prótagorasz és tanítványa.
„Mesélik, hogy amikor [Prótagorasz] tanítványától, Euatholosztól kérte a fizetséget, az ezt mondta: »Hiszen még nem is nyertem pert!« – Mire Prótagorasz azt felelte: »Hát akkor ha ebben a mostani perlekedésben én győzök, azért kell fizetned, mert győztem; ha meg te győzől, akkor azért, mert pert nyertél.«” Hogyan okoskodott vajon a tanítvány, ha megállapodásuk szerint csak az első megnyert pere után kellett fizetnie?

4. A hazug és rokonai.
A krétai Epimenidész a következőt állítja: „Minden krétai hazudik.” – És ha ezt állítja: „Amit ebben a pillanatban a krétai Epimenidész mond, nem igaz.” [„A kiknek be kell dugni a szájokat; a kik egész házakat feldúlnak, tanítván rút nyereség okáért, a miket nem kellene. Azt mondta valaki közülök, az ő saját prófétájok: A krétaiak mindig hazugok, gonosz vadak, rest hasak. E bizonyság igaz: annakokáért fedd őket kímélés nélkül, hogy a hitben épek legyenek.” (Tit. 1, 10-12.)]
Az ezen az oldalon vastag betűkkel írt mondat hamis.
„Amit most mondok, az vagy hamis, vagy semmi értelme nincs.”
Egy könyvbe az író rosszakarója a következőt jegyezte be: „A könyvben legalább egy hamis állítás olvasható.”
Szervác Makón: „Amit most Pongrác Jeruzsálemben mond, nem igaz.” Pongrác, Jeruzsálemben, ugyanakkor: „Amit most Szervác Makón mond, * igaz.” – És ha * helyén 'nem' áll?
Szervác: „Annak, amit Pongrác az X ügy kapcsán nyilatkozott, túlnyomó része hazugság.” Pongrác: „Amit Szervác az X ügyről mond, az utolsó szóig igaz.” – Tegyük fel, hogy Pongrác ezen kívül éppen ugyanannyi hamis, mint amennyi igaz kijelentést tett az ügyre vonatkozóan, Szervác pedig nem mondott semmi mást (vagy a fenti kivételével valamennyi, az X ügyre vonatkozó kijelentése igaz). – És ha Pongrác az X ügy kapcsán – a fentin kívül – tíz hamis és egy igaz kijelentést tett, de Szervácnak akadt néhány melléfogása is?
Bebizonyítjuk, hogy létezik a Mikulás. Jelölje a 'Létezik a Mikulás' állítást M, jelölje továbbá S a 'Ha S igaz, akkor M' mondatot. Tegyük fel, hogy S igaz. Akkor 'Ha S igaz, akkor M' igaz, vagyis: ha S igaz, akkor M. Ha tehát feltesszük, hogy S igaz, akkor levezethetjük, hogy M: beláttuk tehát, hogy ha S igaz, akkor M. A 'Ha S igaz, akkor M' állítás tehát igaz. Ezzel azonban – per definitionem – éppen azt állítjuk, hogy S igaz. Azt már tudjuk, hogy ha S igaz, akkor M. Tehát M. Q.E.D.

5. Akhilleusz és a teknős. 
A teknős versenyfutásra hívja ki a fürgelábú Akhilleuszt, aki nála tízszer gyorsabb; a hős elfogadja a kihívást, s ellenfelének 1 stadion előnyt ad. Mire Akhilleusz elér arra a pontra, ahonnan ellenfele indult, addig az is megtesz egy tized stadion távolságot, valamennyi előnye tehát marad. Akhilleusz villámgyorsan lefutja ezt is – ám a teknős újfent előrébb iszkol, ezúttal egy század stadionnyit. Mire Akhilleusz ledolgozza hátrányát, a teknős még mindig előtte marad: egy ezred stadion távolságra. És ez így megy a végtelenségig, a teknős előnye folyamatosan csökken, de soha nem fogy el: álljon ellenfele bármilyen jó futó hírében, képtelen őt megelőzni.

6. Szóritész-paradoxonok. 
Ha az alvó oroszlán bajuszából egyetlen szőrszálat kihúzunk, a bajusz attól még bajusz marad. Húzogassuk tehát csak bátran! [„A mennyiségi változás »átcsapása« minőségi változásba.”]

7. A meglepetés-dolgozat. 
A tanár fenyegető bejelentést tesz: „A jövő héten valamelyik nap meglepetésszerűen dolgozatot fogtok írni.” – Bonifác ekképpen töpreng magában: „Pénteken nem írathat meglepetésszerűen dolgozatot, hiszen ha csütörtökig nem írjuk meg, biztosak lehetünk benne, hogy pénteken fogjuk megírni – oda lenne a meglepetés. Ha azonban tudjuk, hogy nem pénteken fogjuk a dolgozatot megírni, akkor már csak négy nap jöhet szóba, amelyek közül - az előző gondolatmenetet követve - a csütörtököt is kizárhatjuk. De így… mindegyik napot kizárhatjuk.” A tanár már hétfőn BKV változik: „Vegyetek elő papírt és tollat…” 

8. Választás.
Valaki a következőt ígéri: az A dobozban – bárhogyan választunk - biztosan lesz 100 dollár; a B dobozban 10 000 dollár lesz - de csak akkor, ha irracionálisan választunk. Melyik doboz(oka)t válasszuk?
A Newcomb-paradoxon. Egy jós, aki mindeddig soha nem tévedett, választás elé állít bennünket: „Az A dobozba 100 dollárt tettem; a $B$ dobozban lévő összeg pedig attól függ, hogy mit gondolok, melyik dobozt fogod választani: ha jóslatom szerint csak a B dobozt választod, akkor abban 300 dollár van, ha viszont a varázsgömböm azt mondta, hogy mindkettőt kinyitod, akkor a B doboz üres.” - Miután ezt közli velünk, ránk bízza a választást. Melyik doboz(oka)t válasszuk?
Fogoly-dilemma. Szervácot és Pongrácot letartóztatják. Mindketten tudják a következőket: ha egyikük a másik ellen vall, a másik pedig hallgat, akkor az árulót felmentik, társa pedig 10 évet kap; ha mindketten vallanak, mindkettőjüket 5, ha mindketten hallgatnak, mindkettőjüket 1 évre zárják be. Szervác így gondolkodik: ha Pongrác beárult, jobban járok (5 évvel), ha én is ellene vallok, ha viszont hallgatott, akkor megint (és megint 5 évvel) jobban járok, ha ellene vallok. Mivel Pongrác is ugyanígy okoskodik, mindketten 5 évet kapnak, ez viszont 8 évvel rosszabb annál, mint amit „irracionálisan” hallgatva kaptak volna.

9. A szuperjáték. 
Nevezzük normál játéknak az olyan játékokat, amelyek mindig befejeződnek az ellenfelek véges számú lépése után. Legyen a szuperjáték az a játék, amelynek első lépésében a kezdő játékos mond egy normál játékot, a következő lépés e normál játék első lépése, az ez után következő a normál játék második lépése, stb. Normál játék-e a szuperjáték?

10.A Bertrand-paradoxon. 
Mi a valószínűsége annak, hogy egy kör véletlenszerűen kiválasztott húrja hosszabb lesz a körbe rajzolható szabályos háromszög oldalánál? Hosszabb lesz, ha felezőpontja a rá merőleges és őt felező sugár belső felére esik: a valószínűség tehát ?. - De: a húr hosszabb lesz, mint a szóban forgó szakasz, ha felezőpontja a fele akkora sugarú koncentrikus kör belsejébe esik. Mivel ez utóbbi kör területe az eredeti kör területének negyede, a valószínűség ?.

11. A Russell-paradoxon. 
A paradoxon alapja az a feltevés, miszerint bármely  „tulajdonság” esetén létezik az a „halmaz”, amelynek pontosan az illető tulajdonságú objektumok az elemei. Tekintsük azt a tulajdonságot, amellyel x pontosan akkor rendelkezik, ha nem eleme önmagának, azaz amennyiben xEx. Ha most R az ilyen tulajdonságú objektumok halmaza, tehát R={x : x E x}, akkor R E R pontosan akkor áll fenn, ha R E/ R.

12. Richard-paradoxon. 
Tekintsük azokat a 0-nál nagyobb de 1-nél kisebb tizedes törteket, amelyek véges számú szóval definiálhatók, jelölje az ilyenek halmazát e; e halmaz elemei nyilván sorba állíthatók. Definiáljunk egy N számot a következőképpen: ha az e halmaz sorrendben n-edik elemének n-edik számjegye p, akkor legyen az N szám n-edik számjegye p+1 (illetve 0, ha p=9). Akkor N az e halmaz valamennyi elemétől különbözni fog. - Holott N-t az imént véges számú szóval határoztuk meg: N tehát eleme is e-nek, meg nem is.

13. A Berry-paradoxon. 
Bertrand Russell G. G. Berrynek, az oxfordi egyetem könyvtárosának tulajdonítja a legkisebb olyan pozitív egész szám, amely nem nevezhető meg kevesebb, mint harminc szótaggal problémáját. A szóban forgó számot viszont épp a fenti kifejezés nevezi meg - huszonkilenc szótag felhasználásával.

14. Grelling-paradoxon. 
Vannak olyan jelzők, amelyek „saját magukra” is alkalmazhatók: a 'rövid' szó például rövid; más jelzők, mint amilyen például az ötszótagú, nem ilyenek. Nevezzük az utóbbi típusú jelzőket heterologikusnak. Heterologikus-e a 'heterologikus'?

15. A Wang-paradoxon. 
A 0 kis szám. Ha n kis szám, akkor n+1 is az. Tehát minden (természetes) szám kis szám.

16. Miniac - MI házilag. 
Vegyünk egy ötforintost, ragasszunk az egyik oldalára 'igen', a másikra 'nem' feliratot. Kövessük az útmutatást:
Vegyük kézbe gépünket, és kérdezzünk „tőle” valamit! (Mondjuk: „Van-e élet a halál után?”)
Dobjuk fel!
Jegyezzük fel, mit „válaszolt”!
Gépünk vagy igaz, vagy hamis választ adott. De ezt is tudja!
Vegyük kézbe újra, s kérdezzük meg: „A mostani válaszod igazságértéke ugyanaz lesz, mint az előző kérdésre adott válaszodé?” [Igazságérték: az igaz és a hamis.]
A gép nyilvánvalóan elektronikus: egy ötforintosban igen sok elektron található.

17. Tanulságok?
„Még hogy egy ilyen kis rébuszért változtassunk a világképünkön? - kérdezheti az olvasóm.” [Jorge Luis Borges]
„Nekem az a tapasztalatom, hogy legyen bárki, bármilyen okos, a nyelvnél nem lehet okosabb.” [Nádas Péter]

18. Az utolsó mondat igaz.

 

 

 

PARADOXONOK

2002. február 28-a, csütörtök 17.30
Helikon Könyvesház
(VI., Bajcsy-Zsilinszky u. 37.)

Előadó:

Csaba Ferenc

Felkért hozzászólalók:

Beney Zsuzsa
Geier János
Marton Éva

egy kis adalék...

*

 

2. szalon

AZ IDŐ

2001. október 16. kedd 18.00 óra
Litea Könyvesbolt
(I., Hess András tér 4.)

A beszélgetés résztvevői:

E. Szabó László fizikus,
Takács Ferenc irodalomtörténész,
Korányi Tamás, a Magyar Rádió munkatársa

egy kis adalék...

*

 

1. szalon

A KÁOSZ

2001. május 31-e, csütörtök 18.00 óra
a Litea Könyvesbolt
(I., Hess András tér 4.)

A káosz a tudományban és a művészetben címmel az alábbi előadások hangzottak el:

A káosz a természettudományban – Szegedi Péter
A káosz a társadalomtudományban – Fokasz Nikosz
A káosz a művészetben – Beney Zsuzsa

Közzétéve: 2002.02.27