Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Kampis György, Kavetzky Péter
Kiadás: Második kiadás
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 608 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2791-62-3
Témakör: Filozófia, Pszichológia, Evolúció
Sorozat: Test és lélek

Eredeti ár: 4900 Ft
Webshop ár: 3675 Ft

KOSÁRBA
Darwin veszélyes ideája

Darwin elmélete, miszerint a világban anyagon kívüli értelem nem létezik, akár igaz is lehet, és ez veszélyes gondolat. Mennyiben függ az ember az anyagi világtól, illetve milyen mértékben független tőle – ez Daniel Dennett számára a darwini elmélet megkerülhetetlen interdiszciplináris (biofilozófiai) kérdése.

„Az erkölcs születéséről alkotott bármilyen elméletnek a biológiával közös kultúrába kell integrálódnia.” Ez tehát Dennett programja. Dennett konklúziója, hogy Darwin „veszélyes gondolata” által nem juthatunk el az erkölcsi magatartás valamilyen végső képletéhez. Erkölcsi készségünk szüntelen csiszolására viszont van lehetőség. Dennett írói stílusa leginkább így nevezhető: kozmikus humor. Talán még Darwin is meglepődne az emberi faj egy olyan sikeres példányán, mint ő.

(Népszabadság, Szilágyi Mihály)

…az evolúciós gondolat kritikusai, bármilyen oldalról jöjjenek is egyébként, mindig „égi fogantyúkat” keresnek, azaz olyan csodálatos, a tudomány eszközeivel nem magyarázható jelenségeket vagy isteni beavatkozások jeleit, amelyek nélkül az élet keletkezése és működése, az elme, a jelentés, a nyelv vagy a kultúra kialakulása nem érthető meg. Az „égi fogantyúk” helyett Dennett mindig rámutat a „földi daruk” működésére, azaz arra, miként lehet ezeket a csodálatosnak tűnő jelenségeket csodák feltételezése nélkül megmagyarázni, hogyan lehet elképzelni a tervszerűség, a célszerűség, az intencionalitás megjelenését más, alacsonyabb rendű folyamatok spontán kölcsönhatásaként. A tudományos népszerűsítés elég magas szintjén Dennett valamennyi állítása elfogadható, a szükségképpen megtett egyszerűsítések indokoltak, és a következtetéssel is egyetértek, hogy írástudó embernek ma már nem illik az evolúció tényét kétségbe vonni.

(BUKSZ, Csányi Vilmos)

AJÁNLOTT KÖNYVEK