Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Könyvek száma: 4 db
Akció kezdete: 2014-05-29
Akció vége: 2021-11-24
Teljes érték: 17 200 Ft
Akciós ár: 10 320 Ft

 
Elérhető kedvezmény: 40%

legalább 4 (különböző) könyv vásárlása esetén a teljes árból

Könyvek száma a kosárban: 0
Test és lélek - kis csomag

Daniel Dennett: Darwin veszélyes ideája

Darwin elmélete, miszerint a világban anyagon kívüli értelem nem létezik, akár igaz is lehet, és ez veszélyes gondolat. Mennyiben függ az ember az anyagi világtól, illetve milyen mértékben független tőle – ez Daniel Dennett számára a darwini elmélet megkerülhetetlen interdiszciplináris (biofilozófiai) kérdése.

„Az erkölcs születéséről alkotott bármilyen elméletnek a biológiával közös kultúrába kell integrálódnia.” Ez tehát Dennett programja. Dennett konklúziója, hogy Darwin „veszélyes gondolata” által nem juthatunk el az erkölcsi magatartás valamilyen végső képletéhez. Erkölcsi készségünk szüntelen csiszolására viszont van lehetőség. Dennett írói stílusa leginkább így nevezhető: kozmikus humor. Talán még Darwin is meglepődne az emberi faj egy olyan sikeres példányán, mint ő.

(Népszabadság, Szilágyi Mihály)

…az evolúciós gondolat kritikusai, bármilyen oldalról jöjjenek is egyébként, mindig „égi fogantyúkat” keresnek, azaz olyan csodálatos, a tudomány eszközeivel nem magyarázható jelenségeket vagy isteni beavatkozások jeleit, amelyek nélkül az élet keletkezése és működése, az elme, a jelentés, a nyelv vagy a kultúra kialakulása nem érthető meg. Az „égi fogantyúk” helyett Dennett mindig rámutat a „földi daruk” működésére, azaz arra, miként lehet ezeket a csodálatosnak tűnő jelenségeket csodák feltételezése nélkül megmagyarázni, hogyan lehet elképzelni a tervszerűség, a célszerűség, az intencionalitás megjelenését más, alacsonyabb rendű folyamatok spontán kölcsönhatásaként. A tudományos népszerűsítés elég magas szintjén Dennett valamennyi állítása elfogadható, a szükségképpen megtett egyszerűsítések indokoltak, és a következtetéssel is egyetértek, hogy írástudó embernek ma már nem illik az evolúció tényét kétségbe vonni.

(BUKSZ, Csányi Vilmos)

 

Geoffrey Miller: A párválasztó agy - A párválasztás szerepe az emberi agy evolúciójában

Az ember szellemi képességei nemcsak aszerint alakultak ki, hogy evolúciónk során mi volt hasznos az életben maradáshoz, hanem aszerint is, hogy őseink mit találtak egymásban rokonszenvesnek a nemi partner kiválasztásánál - állítja Geoffrey Miller. Az evolúciós pszichológus feltételezése szerint ez a "szexuális szelekció" teszi lehetővé, hogy a párválasztás és udvarlás során olyan tulajdonságok is kialakuljanak, melyeknek közvetlen nincs túlélési hasznuk, viszont a szexuális partner kiválasztását pozitívan befolyásolják. Ilyen például a pávakakas nagy és szépséges farktolla, mely a túlélésben amúgy inkább akadályozná a pávát, a pávatyúk szemében azonban a "fit" gének jelének bizonyul, s minél nagyobb és díszesebb, annál valószínűbb, hogy a kakas génjei továbbélnek. Miller érdekes, nagyszerűen összegyűjtött példái azt mutatják, hogy az emberi elme "díszes" tulajdonságai mögött a szexuális szelekció elve húzódik meg. A nézőpont forradalmi, az eredmény pedig egy zseniálisan érdekfeszítő és tanulságos tudományos olvasmány.
Az evolúciós pszichológia iránt érdeklődők táborán túl a könyv számot tarthat valamennyi érintett terület (művészetek, zene, nyelv, gazdaságtudomány, társadalomtudomány, kognitív tudomány) szakembereinek s diákjainak érdeklődésére, hiszen azokat egészen új megvilágításba helyezi.

Geoffrey Miller az Új Mexikói Egyetem Pszichológia Tanszékének professzora. Evolúciós pszichológus, akinek munkássága (elsősorban az evolúciós pszichológia kérdéseire, s a szexuális szelekcióra összepontosítva) Richard Dawkins es Steven Pinker hagyományait követi.

Bereczkei Tamás: Az erény természete - Önzetlenség, együttműködés, nagylelkűség

Önzetlenség, nagylelkűség, önfeláldozás, a felebarát és önmagunk egyképp való szeretése a legszebb, az igazán igazi emberi tulajdonság. Igen ám, de a nagy szívjóságnak evolúciós szempontból éppúgy haszonnal kell járnia, mint a létért való küzdelem agressziójának.

Az altruizmus evolúcióelméleti szemlélete a legújabb tudományok egyike. Hazánkban a szerző a téma egyik legkiválóbb képviselője.

A jócselekedet kiváltja a rokonszenvet, növeli a csoporton belüli presztízst és ezzel biztonságot ad - írja. De a témához hozzátartozik a kísérleti játékelmélet kooperatív stratégiájának vizsgálata, az antropológiai kutatások, illetve a kognitív és idegtudományok sok-sok eredménye is. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy átfogó és a lehetőségeinkhez mérten teljes képet kapjunk az emberi önzetlenség természetéről.

Az evolúciós erők szelekciós folyamatai éppenséggel az együttműködési stratégiához vezetnek. Ezt a tanulságot pedig jó tudni. Ebben bízhatunk a jövőben is.

Bereczkei Tamás egyetemi tanár, az MTA doktora. Az evolúciós pszichológia nemzetközileg ismert képviselője. Kutatásaiban elsősorban az emberi viselkedés alapvető indítékaival és pszichológiai mechanizmusaival foglalkozik. Az önzetlenség és együttműködés problémakörén túlmenően a párválasztás, szülői gondoskodás és a szocializáció kérdéseiben is jelentős pszichológiai eredményeket ért el.

 

Douwe Draaisma: Miért futnak egyre gyorsabban az évek?

Mindannyian ismerjük és naponta megtapasztaljuk, hogy néha a jó pillantok csak úgy ripsz-ropsz elszelelnek, a kellemetlen, kényelmetlen pillanatok meg mintha kimerevednének, és múlni sem akarnának. Bár jól tudjuk, hogy az óra mutatója valójában közömbös, se nem kegyes se nem kegyetlen, hisz az idő mindig egyenletesen, ugyanolyan sebességgel múlik, mégis egészen máshogy érzékeljük. Az idő szubjektív megtapasztalásának különleges, ám egyszerre mindennapi élményét mutatja be ez a könyv, rengeteg irodalmi példán és kísérleti esettanulmányon keresztül, amelyek segítségével önmagunk időérzékelésére ismerhetünk. A kötet részletesen foglalkozik az emlékezés időskálájával, a déjavu-érzés különösségével, a gyorsuló idő időskori élményével, valamint azzal a tapasztalással, mikor a halálos veszedelembe került emberek előtt pillanatok alatt lepereg egész életük filmje. A mű 2005-ben Angliában elnyerte a legjobb tudománynépszerűsítő könyvnek járó Aventis-díjat!

Douwe Draaisma (1953) általános pszichológiát és pszichológiatörténetet tanít a Groningeni Egyetemen. Pszichológiatörténeti kutatásaiért elnyerte a Holland Pszichológiai Intézet Hezymans-díját. A Metaforamasina / Az emlékezet egyik lehetséges története c. könyve 2002-ben jelent meg kiadónknál.

Steven Pinker: A nyelvi ösztön - Hogyan hozza létre az elme a nyelvet?

Annyi mindent szeretnénk tudni a nyelvről:
- A felnőttek miért csak vért izzadva, akkor sem mindig tökéletesen tudnak megtanulni egy nyelvet, a gyerekek viszont játszva sajátítják el? Akár többet is?
- A számítógépek miért nem beszélnek? Egyszer majd megtanulhatnak?
- És az állatok? A majmok beszélnek egymással? Egy csimpánz megtanítható valamiféle nyelvre?
- Van-e hasonlóság a siketek jelbeszéde és a szokásos beszéd között?

Sokféle elméleti kérdés is felmerül:
- Az idő múlásával gazdagodnak vagy silányulnak a nyelvek?
- Egyáltalán hogyan fejlődött ki ez a páratlan képesség?
- Mi a kapcsolat nyelv és gondolkodás, nyelv és tudat között?

Az olvasók szinte már mindent tudnak a dinók kihalásáról, Da Vinci híres remekeiről és titkairól, sőt még a fekete lyukak különös természetéről is – ám a fenti kérdésekre senki sem válaszol. A nyelvészek kihagyták társalgásukból a kíváncsi közönséget.
Legalább is eddig.


Steven Pinker a Center for Cognitive Neuroscience (Massachusetts Institute of Technology) igazgatója és professzora most könnyed és közérthető formában mutatja be, hogy mi is az a nyelv, mire jó, és legfőképpen: hogyan működik.

Csomag könyvei