0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Könyvek száma: 12 db
Akció kezdete: 2014-02-10
Akció vége: 2017-12-30
Teljes érték: 34 100 Ft
Akciós ár: 20 460 Ft
 
Elérhető kedvezmény: 40%

legalább 9 (különböző) könyv vásárlása esetén a teljes árból

Könyvek száma a kosárban: 0
Science in Fiction csomag

A csomag a Science in Fiction sorozat 12 kötetét tartalmazza.

 

Andrus Kivirähk: Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét

A farkasháton vágtázó, kígyónyelven az ég felé sziszegő, rettenthetetlen észt harcosok mitikus korának leáldozott. Mindenki a faluba települ, hogy az új kor kihívásainak megfelelően szántani, vetni kezdjen, kenyeret egyen, templomba járjon és németül tanuljon.

Főhősünk, Leemet és családja azonban az erdőben marad, hogy utolsó „igazi észtként” megvédelmezzék az ősi hagyományokat és a természet varázserejét. A végnapok azonban egyáltalán nem telnek sivárul. A meglepő fordulatokkal és furcsa szokásokkal tarkított ősi világban nem a farkastenyésztő após és a méregfoggal megáldott nagypapa a legnagyobb szám: viperákkal lehet felebaráti közelségbe kerülni, és még a medvékkel folytatott szerelmi viszony sem kizárt, bár kissé körülményesebbé teszi a magánéletet. Valahol a föld mélyén pedig ott szunnyad titkos barlangjában a legendás fegyver, az Észak Sárkánya.

Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét történelmi hűségre véletlenül sem törekvő, fanyar humorral átszőtt, már-már egzisztencialista fantasy, mely nem véletlenül nyerte el a Stalker-díjat, és többek között Terry Prachett regényfolyamához is hasonlították már. Azon túl, hogy sodró lendületű, különös kalandregényként olvasható, nem szűkölködik a minden korra érvényes, vitriolos társadalomkritikában sem. A farkasháton vágtázó, kígyónyelven az ég felé sziszegő, rettenthetetlen észt harcosok mitikus korának leáldozott. Mindenki a faluba települ, hogy az új kor kihívásainak megfelelően szántani, vetni kezdjen, kenyeret egyen, templomba járjon és németül tanuljon. Főhősünk, Leemet és családja azonban az erdőben marad, hogy utolsó „igazi észtként” megvédelmezzék az ősi hagyományokat és a természet varázserejét. A végnapok azonban egyáltalán nem telnek sivárul. A meglepő fordulatokkal és furcsa szokásokkal tarkított ősi világban nem a farkastenyésztő após és a méregfoggal megáldott nagypapa a legnagyobb szám: viperákkal lehet felebaráti közelségbe kerülni, és még a medvékkel folytatott szerelmi viszony sem kizárt, bár kissé körülményesebbé teszi a magánéletet. Valahol a föld mélyén pedig ott szunnyad titkos barlangjában a legendás fegyver, az Észak Sárkánya.

Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét történelmi hűségre véletlenül sem törekvő, fanyar humorral átszőtt, már-már egzisztencialista fantasy, mely nem véletlenül nyerte el a Stalker-díjat, és többek között Terry Prachett regényfolyamához is hasonlították már. Azon túl, hogy sodró lendületű, különös kalandregényként olvasható, nem szűkölködik a minden korra érvényes, vitriolos társadalomkritikában sem.

Tristan Garcia: Browser zsinórjai

A világűr felfedezésének utolsó lépésével sikerült elérni az Univerzum határát, így az emberiség legnagyobb álma, a halhatatlanság megvalósulni látszik. Browser űrhajós a kozmosz peremén egy nyílásra bukkan, melyet saját testével zár el, s ezzel a hőstettével megállítja a kozmikus tágulást, kimerevíti a téridőt. Mielőtt azonban végleg eltűnne, egy titokzatos szerkezetet halász elő a résből, és evilági utolsó cselekedeteként visszaküldi űrhajójával, a Kígyóval. Csakhogy a Kígyó nem a tudást, hanem az Örökkévalóságot hozza el az emberiségnek: a műszerből kinyerhető személyi konzol zsinórjaival ki-ki újrahuzalozhatja saját valóságát. A halhatatlanság azonban nem mindenkit szórakoztat. Néhányan magányosan, mások pedig csoportokba szerveződve lázadnak fel Browser öröksége ellen, hogy visszahódítsák a halált. A Ray Bradbury műveire emlékeztető nagy ívű történetben egy civilizációs kalandról, a történelem újraindításáról olvashatunk.

Jacek Dukaj: Más dalok

Ezerkétszáz évvel vagyunk Róma bukása után, a világ legfényesebb városa Alexandria, és a Holdon már virágzó kolónia létesült – Dukaj rendkívül termékeny képzelőerejével ezúttal egy olyan alternatív világot épített fel, melyben semmi sem a számunkra megszokott módon jelenik meg, de azért sok minden ismerős lehet. A főszereplő, Hieronim Berbelek személyiségében is különleges távlatok egyesülnek: noha egykor híres hadvezérvolt, bukása óta már csak egy kereskedőtársaság résztulajdonosa. Mióta Moszkva kratisztosza legyőzte őt, nem csupán katonai hatalma veszett el, de személyiségének ereje (Formája) is elenyészett. A bosszúra azonban új lehetőséget kap, amikor Afrikában egy különleges természeti anomália kezd terjedni. A Görbülésért sokan Moszkva urát, a Feketmágust teszik felelőssé, s az egységbe tömörülő erők élére Berbelek állhat. A végső csata közeledtével azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a szemben álló fél talán nem is földi hatalom.

Jacek Dukaj: Extensa Regény az EPR-paradoxonra

Az Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon szerint az elemi részecskék hatással vannak egymásra, még több száz fényévnyi távolságból is. A történet mesélője a távoli jövőben, a Föld utolsó, még lakható szegletében éli békés életét. Ám felnőve lassanként ráébred, hogy bolygónkon, a teljes univerzummal egyetemben egy magasabb rendű civilizáció képviselői uralkodnak, akik úgy tekintenek az emberre, amiként mi emberek tekintünk a hangyákra. Az eszköz, mely ezekenek az Idegeneknek hatalmat szolgáltat a kozmosz felett, a címben szereplő extensa – egy rendkívül fejlett technológia, egyfajta anyag, amelynek elméleti alapjai évek óta úgy ismertek, mint az EPR-paradoxon.

Jacek Dukaj: Zuzanna és a világmindenség

 A főhősnő a tizennyolc éves Zuzanna Klajn, aki békében és a kényelemben él, amíg egy napon kap egy „csomagot a síron túlról”, régen elhunyt apja örökségeként. A megörökölt dolgok és a kapott információk mind azt sejtetik, hogy az apja nem halt meg, hanem eltűnt, és ennek köze van annak a tudományos intézetnek a titokzatos tevékenységéhez, amelynek apja dolgozott.

A Zuzanna és a világmindenség c. regényben Dukaj előremegy néhány évtizedet a jövőbe, de az előre látott valóság tejesen különbözik a miénktől. A cselekmény nincs eseményekkel zsúfolva (úgy tűnhet, mintha csak játszadozna a thriller vagy sci-fi konvencióival); úgy látszik, ami jobban érdekli, az az: milyen irányba tart civilizációnk. Vezethet-e egy hirtelen előreugrás a megsemmisüléséhez? Vajon egy ember, aki saját tudatát egy virtuális világba „írja át”, továbbra is ember marad? Íme néhány a kérdések közül, melyeket Dukaj jelen történetében nekünk szegez.

Ignacy Karpowicz: Égiek és földiek

Vegyünk egy csipet Bulgakovot, egy leheletnyi Rabelais-t és egy egészséges adag Kunderát, máris közelebb kerültünk Karpowiczhoz. A dolgok egyáltalán nem mennek valami fényesen a földön. Az emberek elszigetelődtek, és már rég elvesztették a sorsuk jobbra fordulásába vetett reményüket, hitüket – egyik napról a másikra tengetik fásult és unott életüket… De egyszer csak az Istenek a tettek mezejére lépnek. Földre szállnak.

Vajon sikerül-e Nikének, Aphroditének, Jézusnak, Ozirisznak, Lucifernek és a többieknek helyre állítani a régi rendet? Egységbe forrnak-e még valaha is égiek és földiek a hit erejében?

Ignacy Karpowicz regénye briliánsan kidolgozott, ironikus vizsgálódás a modernitásról. Egyszerre megdöbbentő és rémisztő. Provokatív és blaszfémikus. Nem véletlen, hogy 2010-ban elnyerte vele Lengyelország legrangosabb irodalmi díját.

Harald Voetmann: Plinius szerint a világ

Plinius is ember volt: folyton vérzett az orra, asztmás is volt, meg túlsúlyos, de persze többkötetes munkájában ragyogó módon térképezte fel és nevezte nevén a természeti világ minden jelenségét. Jól meg is kapta a magáét: amikor felolvasott a virágokról, annyi virágszirmot szórtak elébe, hogy majd megfulladt a fojtogató szagorgiától. A Római Birodalom is civilizált volt a maga módján, bár nem volt se Wikipédia, se érzéstelenítőszer. Akkoriban az számított látványosságnak, ha a lehető legrövidebb idő alatt mészároltak le egy falka vadállatot, vagy ha a gyerekek Sallustius kertjében óriások hulláit nézegethették. Voetmann a hús-vér antik világot tárja elénk, amelyben az egész római civilizáció a szellem helyett inkább az érzékeknek akart megfelelni, s Plinius könyvei helyett inkább a kiömlő belekben gyönyörködött.

Janusz Leon Wisniewski: Intim relativitáselmélet

Néha úgy érezzük, hogy mindent tudunk valakiről, akivel véletlenül találkoztunk. Azt hisszük, elég figyelmes szemmel megnézni, és megismerhetjük a titkait, a félelmeit, a vágyait. De a róla szóló igazság pillantásunktól távol, a négy fal magányában, a késő este csöndjében rejtőzik.

 Nem kell bonyolult cselekményeket kiagyalni és egymáshoz illeszteni. Elég meghallgatni, megfigyelni, elámulni, meghatódni, elgondolkodni, vagy csak egyszerűen elhinni borzadva. Minden történet, amit ebben a könyvben leírtam, igaz történet.

Az emberi lélek legintimebb mélységeiről szólnak e történetek, az érző emberről, s egyszerre meglepő kapcsolatok tárulnak fel a biológia, a vegyészet és a pszichológia között. Mennyire kell a házassághoz a nitrogén-oxid? Mitől érez megkönnyebbülést a férfi az első szerelmi vallomása után? Milyen hatással van a T4-limfocita a szerelemre?

Janusz Leon Wisniewski lengyel származású bestseller író, aki halászember, számítástechnika professzor és vegyész, most ezen összefüggésekre is magyarázatot ad nekünk, a tudomány megfoghatatlan kódjait a posztmodern irodalom nyelvére fordítva.

„A Jóisten segít, hogy az legyek, akinek a kutyám gondol.” – írja weboldalán.

Csomag könyvei
Webshop ár: 2925 Ft
Webshop ár: 1875 Ft
-80%
Webshop ár: 500 Ft
Webshop ár: 1875 Ft
Webshop ár: 1875 Ft