0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
Recenziók
review_pic
Rózsaszín borító mögé rejtett generációs-regény (2016.11.14)

Amióta megszülettek a fiaim, van egy gombóc a gyomromban. Kérdések gyűlnek benne: Jól szeretem őket? Jókor és támogatóan vagyok mellettük? Jut időm mellettük magamra, másokra?  Milyen vagyok anyaként, társként, nőként stb.? Emiatt a gombóc miatt vettem a kezembe Jannah Loontjens könyvét. Tetszett a bizonytalanságot felvállaló címadás (Talán bizony mégsem), tetszett a kiadó ajánlása is: „Szerepek, melyeket minden nő próbál összehangolni: „anya”, „feleség” és „dolgozó nő”. (…) Mascha próbál helyt állni az élet minden területén, de komoly kétségei vannak (…).”  Megfogott a fülszövegben kiemelt regényrészlet: „Lehet, hogy nem nekem való az anyaság. Lehet, hogy minden anya ugyanígy éli meg. (…) lehet, hogy csak nincs hozzá merszem. Lehet, hogy még csak nem is akarom igazán.” Ezek a gondolatok rímelnek jelenlegi élethelyzetemre.

review_pic
A kéjenc Zeusztól a gyerekgyilkos Médeáig (2016.11.14)

Gyenge Zoltán Kép és mítosz című kötetében új megvilágításba helyezi a görög mitológia jól ismert alakjait, akiket nagyon is emberi vonásaik által hoz közel a mához. De hogyan látták vajon őket a festők az évszázadok változásával? Ez is kiderült a vetítéssel egybekötött könyvbemutatón az Olvasók Boltjában. „A mítosz, szemben a fogalmi gondolkodással, képekben, történetekben beszél, és a már idegölően és dögletesen unalmassá vált fogalmi gondolkodásnak egy olyan alternatíváját kínálja, amellyel – ha valós élménynek fogjuk fel a létünket – mindazt felmutathatjuk, amit felmutatni érdemes” – vallja Gyenge Zoltánfilozófus, Kierkegaard és Schelling fordítója, a Szegedi Egyetem professzora.

review_pic
A túlélés akarásától a megérdemelt világsikerig (2016.10.20)

Людмила Стефановна Петрушевская a kortárs orosz irodalom egyik legizgalmasabb figurája, de ezzel igazán nem mondtunk túl sokat! Az 1938-ban született szerző már a rendszerváltás előtt is része volt a magyar kulturális életnek, a Három lány kékben című darabját 1987-ben mutatta be a Katona József Színház (ekkoriban a Szovjetunióban még be volt tiltva ez a színmű is). Petrusevszkaja írta a Mesék meséje (Сказка сказок) című szöveg nélküli animációs film forgatókönyvét. Közel hetven éves volt, amikor a kávéházak világát ironikusan megidéző Kabarékoncertjével színpadra állt, mint énekesnő. A Rémtörténetek című kötet fülszövege fölötti fénykép is egy ilyen koncerten készült, s nem sokat árul el abból, hogy az idős és rafináltan életvidámnak tűnő írónő mögött miféle életút állt.

review_pic
Egyetlen növénnyel minden gyógyítható! (2016.10.04)

Azt hihetnénk/remélhetnénk, hogy a csodaszerek és a mindent gyógyító növények kora leáldozott, de ha valaki kicsit is bóklászik a virtuális valóságban, akkor rá kell jönnie, hogy az efféle hiedelmeknek korántsem vetett véget a tudomány fejlődése. Sőt… Milen Ruszkov (sz.: 1966) bolgár író regénye a XVI. század második felében, javarészt Sevillában játszódik. A regény főhőse, és – kissé szószátyár – mesélője Guimarães da Silva, Monardes doktor inasa. …a da Silvát azért toldottam hozzá, mert a nemesi rang arra készteti az embereket, hogy jobban odafigyeljenek a mondandómra. S nem kell csalódnunk, mert mondandója, mesélnivalója van bőven az ifjú famulusnak, akinek kalandjai közben rácsodálkozhatunk Spanyolországra (vagy a saját világunkra).

review_pic
Ki is valójában az a magyar származású író, aki felkerült a Man Booker-díj listájára? (2016.10.04)

Egyfajta szeretetet érzek az apró részletek iránt, békét találok bennük – mondta David Szalay magyar származású, Kanadában született brit író, akinek legutóbb megjelent All That Man Is című kötete felkerült a Man Booker-díj 2016-os szűkített listájára. A díj zsűrije nyilvánvalóan minden, a szűkített listán szereplő könyvet legalább kétszer elolvasott. Jó érzés, hogy olyan könyvet írtam, amely nem csupán kiállja az ismételt olvasás próbáját, de az előnyére is válik – mondta a jelöléssel kapcsolatban az 1974-ben magyar apától született író, aki elmondása szerint már gyerekként is íróvá szeretett volna válni. Nem emlékszem mi volt ennek a vágynak a gyökere, de azt feltételezem, hogy az olvasás szeretete. Gyerekként elképesztően sokat olvastam, többet mint most.

review_pic
Éjjel táncoltam, nappal pedig filozófiát tanultam – interjú Jannah Loontjens holland írónővel (2016.10.04)

A holland írónővel, Jannah Loontjens-szel beszélgettünk magyarul megjelent regénye, a Talán bizony mégsem kapcsán az online ismerkedésről, a 40-es generációt meghatározó problémákról és a go-go táncról.  Életemben először sajnálom, hogy nem beszélek hollandul. Ugyanis ahogy készültem erre az interjúra, csak kevés információt találtam Önről azokon a nyelveken, amiket ismerek. Összegyűjtöttem az információmorzsákat, megnéztem a fotóját, hogy megismerjem, ha találkozunk, és ezekből a kis adatokból próbáltam magamban felépíteni egy személyt, akivel találkozni és beszélgetni fogok. Éppúgy, ahogy a most magyarul is megjelent regényének főhőse, Mascha is egy Facebook-profilon keresztül próbálja megalkotni az ott megismert új „szerelmét”. De hát soha nem tudhatjuk, hogy jól alkottuk-e meg magunkban a másikat.