Netkönyv és papírjegyzet

Mikorra várható az olvasási szokásokban a digitális áttörés? Milyen internetkönyv-projektekkel jelentkeznek hazai kiadók? - A Könyvfesztivál második napján az e-bookról beszélgettek a Könyvtáros Klubban.

A kibertérben valószínűleg könnyebben és gyorsabban lehet tájékozódni, mint a fizikaiban: a Millenáris park komplexumánál legalábbis biztosan; ez járt a fejemben, amikor nagy nehezen végre megtaláltam a Könyvtáros Klubot, ahol az e-bookok, az elektronikus könyvolvasók magyarországi helyzetéről beszéltek.

A viszonylag korai kezdési időpont ellenére azonban meglepően sokan voltak kíváncsiak a témára - amelynek divatos jelzője minden bizonnyal a kurrens -, amely a könyvtáros szakma mellett valójában a szélesebb közönség számára is izgalmas lehet. A késésem és a moccanni nem engedő tömeg miatt azonban hiába dobtam be még reggel a táskámba a netbookot, azt is fel kellett ismernem, hogy a legmegbízhatóbb jegyzetelési mód még mindig nem a digitális, hanem az analóg papír-toll kombináció.

Hogy ez meddig marad így, és ha igen, az olvasásban mikor történik meg - ha megtörténik - a digitális áttörés, arra választ persze nem kaptunk, adalékokat saját válaszainkhoz annál inkább. Votisky Zsuzsa, a Tipotex Kiadó ügyvezető igazgatója a kiadó internetkönyv-projektjét mutatta be. Az interkönyv elsősorban felsőfokú oktatásban használható, tudományos könyvek és cikkek jogtiszta és olcsó letöltésére szolgál. Az interkönyv egy olyan elektronikus dokumentumtár, ahonnan könyvek és fejezetek elektronikus változatait egyaránt el lehet érni, egy oldal letöltése három-négy forintba kerül; az interkönyv dokumentumainak tartalomjegyzékei és bevezetői ugyanakkor ingyen hozzáférhetők. A pdf-formátumban letölthető dokumentumok (egész könyvek vagy csupán fejezetek) a letöltés után bármikor elérhetők és egy alkalommal kinyomtathatók - ahogy arra Votisky Zsuzsa rámutatott, ezért az interkönyv alkalmazása a könyvtárak számára lehet különösen előnyös. Az internetről elérhető interkönyv nagy figyelmet szentel a dokumentumok védelmére, a FileOpen dokumentumvédelmi rendszert a jelszavas dokumentumvédelemnél is biztonságosabbnak mondják. A szerzői jogok védelmére utal a honlapon és minden letöltött oldalon vízjelként megjelenő „Texts don't grow on trees!" jelmondata is. Votisky Zsuzsa azt is hangsúlyozta, a Tipotex az interkönyv esetében is kiadó és nem terjesztői központ, bár a digitális kiadás olcsóbb a nyomtatottnál, a kéziratok, kiadványok digitalizálásánál természetesen válogatnak.
Moldován István, az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Dokumentum Központ Digitális Gyűjteménye Osztályának vezetője az e-book keresletének és kínálatának viszonyáról beszélt. Az e-book meghatározásában kiemelte annak talán kevesebbet idézett elemét is: az e-book nem csupán digitális eszközzel olvasható, online elérhető, letölthető és könnyen mobilizálható, de lezárt szöveg is - utóbbi tulajdonsága emlékeztet leginkább a hagyományos könyvformára és különbözik leginkább egyéb hálózatos dokumentumoktól. Az e-book archívumainak tekintetében úgy tűnik, Magyarországnak sok szempontból van milyen hátrányt behoznia: a Gutenberg Projekt 28 ezer címéből például csak körülbelül tíz takar magyar dokumentumot. A hazai kínálatból eddig az akonyv.hu áruháza mondható a legnagyobbnak, itt körülbelül 1000 könyv elérhető - összehasonlításképpen: a most induló Tipotex internetkönyv-projekt által több mint száz könyv elérhető. Az e-könyváruházaknál talán ismertebbek és használtabbak a hazai e-könyvtárak: a Magyar Elektronikus Könyvtár, a Digitális Irodalmi Akadémia vagy a Hallgatói Információs Központ.

Az elektronikus könyvolvasók változása és változatossága minden bizonnyal a legszembetűnőbb jelenség: a személyi és kézi számítógépek mellett a Kindle és a Koobe készülékekről azonban még mindig többet lehet hallani, mint látni. A valódi áttörés tehát még várat magára, ahogy Moldován István is megjegyezte, elmesélve, hogy vonatútra készülő kolléganője nemrég, hiába volt nála a netbookja, mégis kinyomtatta az olvasnivalóját, hiszen mégiscsak ehhez az olvasáshoz vagyunk hozzászokva, ezt tartjuk „igazinak". A digitális olvasás jövője valószínűleg épp ezen a beidegződésen fog múlni. 

Turi Tímea