0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
 

Az e-könyv és a szerzői jog

www.konyv7.hu/
2013-3-22

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala számára készítette Votisky Zsuzsa, a Typotex Kiadó igazgatója az itt olvasható cikk alapjául szolgáló tanulmányt, az elektronikus könyveknek a határokon átnyúló hozzáférését és átadhatóságát vizsgálva, mint felkért könyvszakmai szakértő. Bár a könyvszakma számára sok minden jól ismert, az e-könyvek ügye számos új problémát, és szempontot vet fel, amely folyamatos reflexiót igényel.

A helyzet a magyar könyvszakmában

A szerzői jogi törvény 1999 óta ugyan többször módosult, a könyvszakmában releváns passzusai sok esetben mégis különösnek mondhatók: „A szabad felhasználásról” szóló fejezet 35. §-ának alábbi pontjait célszerű szem előtt tartani: „(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.”

Sajnos egyszer sem készült egy memorandum of understanding, amely a kiadó- könyvtár közös értelmezést világossá tette volna. A jelenleg működő szerzői jogi törvény semmilyen vonatkozásban nem említi az e-könyveket, vagyis csak általános fogalmai szerint kezelhető ezek helyzete. Így nyilván még nagyobb a baj. A közös jogkezelés törvényi kerete 2012 óta adott, mégsem jött létre a könyvszakma közös jogkezelője az elmúlt évben.

A Magyar Reprográfiai Szövetség a fénymásolókra kivetett adók elosztásával foglalkozik, de a fénymásolók kimennek a divatból. A szkenner először elektronikus file-t hoz létre, bárhova akárhányszor továbbíthatót, de ezek és a számítógép–okostelefon–tablet termékek után nincs adó. Franciaországban most vezettek be 1% adót ezen eszközökre.

A szerzői jogok tulajdonosainak korábban rendezettnek tekinthető kezelése a 90-es évek elején összeomlott, az Artisjus azóta nem foglalkozik vele. A magyar szerzők/fordítók szerzői jogi adatbázisa egyszerűen nem létezik. Kinek hol a joga nehezen tudható meg, ha egyáltalán megtudható.

A szerzői jog gyakorlata a könyvszakmában

Kiadói szinten a szerzői jogok tisztázása – néhány kivételtől eltekintve – általános. A felhasználói szerződések azonban a régi gyakorlatnak megfelelően határozott időre szólnak, bár a 2008-as módosítás alapján már határozatlan időre is megköthetők. A könyvkiadó – mint informatikailag nem kötelezően tájékozott –, korábban a különféle elektronikus formákra nem kötött vagy ma sem köt szerződést. Nemzetközi viszonylatban is tartózkodnak az ügynökök az elektronikus jogok átadásától. Nyilván, a határok nem jelölhetők ki egyértelműen. Ez esetben éppen előny, hogy egy magyar változat szűk nyelvterület körében forgalmazható.

A kiadó elvileg nemzetközi szinten is képviselheti a szerzőt, de felhívni a figyelmet egy magyar szerzőre összmagyar és nem kiadói feladat.(Ilyen történt is, hiszen a Magyar Könyvalapítvány Fordítástámogatási Irodája 13 év alatt 800 féle magyar fordítást sikerrel támogatott, amelyhez nem tartoztak a már nemzetközi képviselettel rendelkező szerzők, mint pl. Kertész, Esterházy.)

Kiadói jogot a magyar szerzői jog expressis verbis nem tartalmaz, így a másolás elleni kiadói fellépést értetlenül fogadja akár a rendőrség, akár a könyvtár.  Csak ismétlem, szükség volna egy memorandum of understanding-re mintegy előkészítésül egy új szerzői jogi törvényre.

E-könyvkereskedelem Magyarországon

E-könyvek forgalmazásával többen elindultak 2009-2012 között. A jobbára szoftvervásárláson és fejlesztésen alapuló beruházások nem számoltak számos nehezítő tényezővel. Ezek: a másolásvédelem, vagyis DRM szoftverek használhatatlansága; a 27% ÁFA, a szakszövegek konverziójának (táblázatok, ábrák, képletek) bonyolultsága, az eszközök sokfélesége, és változékonysága.

Az induló vállalkozások elsősorban az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtárának állományából kínálták a jogilag amúgy sem tisztázott ingyenes tartalmakat. A kiadók az előbbiekben már érintett szerzői jogi problémák, és a kalózmásolatoktól való jogos félelem miatt nem siettek és nem sietnek a könyvkínálatuk digitális kiadásaival. Sem a kiadók, sem a terjesztők nem voltak felkészülve arra, hogy a digitális kiadás éppúgy szerkesztőségi munka, mint a könyvkiadás. Az elmúlt néhány év során világossá vált, hogy nagyon hosszú távú megtérülésre lehet csak számítani a magyar nyelvű e-könyv piacon. Ehhez is szükséges volna az értő szabályozás, és a már meglévő releváns modellek ismerete. Annyi bizonyos, hogy szem előtt kell tartani, hogy a magyar piac nagyon kicsi, mert még a német piac is annak számít a nyelvi korlátok miatt – ez a német vélemény.

Három olyan e-könyvterjesztő sorolható fel, amelyek nívós kiadók e-könyveit is kínálják. Ezek: www.ekonyv.hu, www.multimediaplaza.hu, melyek socialDRM-et használnak, valamint a www.bookandwalk.hu, amely egyedi szoftveres DRM-et használ és technológiailag megfelel a számítási felhőn keresztüli vásárlási igényeknek. A www.publio.hu a selfpublisher-ek (szerzői kiadások) számára nyílt meg, de Magyarországon egyedüliként az ibookstore-on keresztüli terjesztést is megoldja. Kiadói fejlesztés a www.interkonyv.hu, amelyen elsősorban szakkönyveket és egyetemi tankönyveket PDF formátumban kínálnak akár fejezetenként is letölthetően.

A hagyományos szerződések és a szerzői jog olyan technikai körülmények között alakult ki, hogy az idézésre vonatkozóan szigorú kitételek vonatkoztak. Újabban azonban már egyes jogügynökök alkalmazzák a 10 ezer leütés szabad közzétételét egy-egy műből. Ezt irányadónak tartom, egyrészt kiadói szempontból, hiszen ízelítő nélkül már nem kínálható könyv, másrészt úgy látom, hogy e mentén a blogok, és az egyéb szempontok alapján készített temérdek gyűjtemény feloldozható volna a szerzői jogsértés alól, miközben éppenséggel a szerzőket népszerűsítik.

Kapcsolódó recenziók