Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
 

Kiadóról kiadóra: Typotex Kiadó Kft.

Új KönyvPiac
2001. október

Egy kiadó, amely hivalkodás nélkül axiómának, ténynek tekinti: a kultúrák kettéválása a való világban lehetetlen, csupán a szűkkeblű szakosodás, vagy egyszerűen a szellemi restség, az akart-akaratlan csőlátás termett ilyen rubrikákat, választófalakat a koponyákban. Holott mondjuk egy matematikai feladvány - ha valaki nem csupán egyetlen irányba működteti érdeklődését - valójában nem több, csak másféle erőfeszítést igényel, mint például egy rendesen megírt költemény. Igaz, a természettudományban kevesebb az esély a büntetlen hablatyolásra, a liláról feketén-fehéren kiderül, hogy semmi, ám a humaniórák széltolója is hamar lelepleződik, ha értő szemre, fülre, érzékelőre talál. Ez a kiadó tehát a két kultúra természetes együttélésére, a harmadik, az interdiszciplináris kultúrára voksol. Abban a reményben, hogy a tudományközi szemlélet szakembernek a naprakész szakmai látást, más reáliák emberének tudása tágítását, a tudományok vagy éppen a művészetek művelőjének és befogadójának a teljesebb gondolkodást könnyítheti. Tudományos és részint ismeretterjesztő művek révén, abban a hitben, hogy aki képes némi erőfeszítésre - mert azért az intellektuális munkát nem lehet megtakarítani -, az eme bevezető, gyakran összefoglaló, a legfrissebb kutatási eredményeket is tartalmazó művek révén izgalmas, mi több: élvezetes szellemi gimnasztikáig juthat. Szalagot illeszthetnénk azért minden kiadványra: "Kalandorok kíméljenek!" Válasszanak könnyebb kalandot a lusták. Votisky Zsuzsával, a kiadó ügyvezetőjével Nádor Tamás beszélget.

- Bár egzakt kiadványaik ismeretében talán kell ehhez némi merészség, engedje meg, hogy egy kicsit személyeskedjem. Honnan érkezett a könyvkiadásba, ráadásul annak sűrűjébe, a rétegközönségre építő publikációk közé? Tanárgyanúsnak látom...

- Helyesen gyanítja: valóban matematika-fizika szakos tanár vagyok, de csak néhány évig tanítottam. Közben számos gyerekem keletkezett, ezért is döntöttem úgy: energiámmal akként kell gazdálkodnom, hogy családomra is, munkámra is jusson elegendő időm. Sikerült elhelyezkednem a Műszaki Könyvkiadónál, s ott felelős szerkesztőként szabadabb napirendben élhettem, s azért a szakmámban maradtam. Így a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején szép, izgalmas munkát végezhettem. A matézis világának akkori legújabb, legfontosabb műveit gondoztam. Egy kis kitérő következett az Országos Pedagógiai Intézetbe, de csakhamar visszatértem kiadói alma materemhez. Ott megint csak érdeklődési körömmel, személyi számítógépekkel foglalkozhattam, s e tárgyban nagy számban szerkesztettem könyveket. Érdekes időszak volt ez nálunk, hiszen még tíz-tizenöt esélyes forgott a komputerpiacon, s nem tudhattuk, ki lesz a győztes. Géporientált kiadványokat publikáltunk, sorozatosan jelentettünk meg programozási nyelveket ismertető köteteket, nemritkán ismeretterjesztő tokon. Részem lehetett abban, hagy közreadtuk A számítógép művészetének három kötetét, amely alapműve a komputeres gondolkodásnak. Szorgalmaztam a magyar nyelvű TEX-program kifejlesztését, alkalmazásának propagálását - amely - túl azon, hogy a kiadó működésére visszahathatott - forradalmasíthatta volna a magyarországi számítógép-alkalmazást. Nem jártam sikerrel, így megváltam a Műszaki Könyvkiadótól.

- A Typotex Kiadó - olvassuk adatbázisukban - 1989 óta működik. Az akkori könyvkiadói zűrzavart ismerve, föltehetően nem volt könnyű önállósodnia...

- Javaslatom időszerűségét igazolta, hagy az Akadémiai Könyvkiadó számítógépes szerkesztőségének kiadványaként megjelent a MaTECH elnevezésű programcsomag. Erre alapozva indult el a Matematikai Kutató Intézet és az Akadémiai Könyvkiadó közös gazdasági társaságaként a Typotex (megjegyzem: elnevezésünkben az X valójában a görög kszi-t helyettesíti). A gt.-ket egy törvény hamarosan annullálta, ezért át kellett alakulnunk kft.-vé. Véletlenül éppen a berlini fal leomlásának napján, 1989. november 9-én jött létre cégünk a mai formájában. Időm jó részét akkor a TECH magyarításával töltöttem, ami egybeesett a Ventura magyar változatának megjelenésével. Így a mi rendszerünk a legelső magyarosított szoftverek egyike volt. Évekig dolgoztunk a magyarországi Books in Print elnevezésű adatbázis létrehozásán. (Ez jelenleg a www.konyvkereso.hu honlapon érhető el.) Kiadónk akkoriban sok szedési munkát vállalt, s hamarosan a különleges - a különösen nehéz - szövegek szedésére specializáltuk magunkat. Ezt a gyakorlatunkat természetesen jól hasznosíthattuk kiadványaink gondozásakor. Kis kiadó ez, hat-hét belső munkatárs végezte-végzi a munkát. Első könyvünk - 1991. Feladatok és érdekességek egy számról - 1991-ben jelent meg. 1991 és 1996 között évenként öt-tíz művet jelentettünk meg, manapság huszonöt-harmincat, ötszáz-háromezer példányszámban.

- Esterháry Pétert idézik prospektusukban, aki az alábbiakat írja: "Nálunk a nem humán műveletlenséget, tahóságot igen helytelenül nem tekintik tahóságnak. A Typotex sokat tesz azért, hogy ez ne így legyen... Mit tesznek-tehetnek a reál tahóság, a természettudományos tájékozatlanság ellenében?

- Ma már talán kissé feledésbe is merült C. P. Snow 1959-ben megjelent A két kultúra és a tudományos forradalom című nagyesszéje és annak 1964-ben kiadott, Még egyszer című folytatása. A molekuláris fizikus és regényíró személyében is mintegy összegezte a humán és a reál kultúrát, amelynek szakadását kárhoztatta, és a harmadik, az interdiszciplináris kultúra megteremtését sürgette. C. P. Snow nyomán, de az eltelt évtizedek nyilvánvaló parancsára is kívánja kiadónk a két kultúra közti közeledését, ezek kölcsönös átjárhatóságát szorgalmazni. Annak ellenére, hagy nincsenek különösebb illúzióim, hiszen sokan még ma is szinte dicsekszenek azzal, hogy - elnézést személyes szakmai példámért - a matematikából elég volt annyi, amennyivel a gimnáziumban nyúzzák az embert. És a matematikán alapuló számítógépes világ kellős közepén számos humán értelmiség is marginális kérdésnek tekinti, hogy mennyit képes befogadni, felfogni a természettudományok számára is nélkülözhetetlen - nem túlzás - alapfogalmaiból. Ezért a reáliák művelői próbálnak minden lehetséges módon közeledni a másik kultúrához. Sajnálatosan tapasztalnunk kell: az egyik (olykor magát még mindig elsőnek tekintő) kultúra művelői és befogadói nem, vagy kevéssé vállalják a természettudományok megértéséhez szükséges erőfeszítést. A matematikusok, fizikusok, csillagászok, biológusok nyújtózkodnak feléjük...

- Kétkedve hallom az ön szkepszisét, hiszen a Typotex Kiadó egész működése cáfolni látszik aggodalmát interdiszciplináris műhelyük tizenkét esztendeje működik, közönségük gyarapodik, tevékenységi körük bővül. Mire vállalkoznak, mit tesznek valójában?

- A szkepszis értelmezésemben nem mond ellent a reménykedésnek. A kiadónak meg kell ugyan élnie a piacon, de azért nem adom fel közhasznúnak vélt mániáimat. Kiváltképpen, mert hiszem: vannak még, akiknek a minden áron való pénzhajszolásnál többet ér a megismerés. A kiadó ars publicáját ez a meggyőződés határozza meg. Matematikusként óhatatlanul némi elfogultsággal irányítom kiadónkat, könyveink jókora százaléka kerül ki ebből a tudományágból. (Noha, sajnos, úgy vagyok vele, mint öregember a szerelemmel: magam már nem művelem, csak emlékszem, hogy jó volt.) Felsőfokú műveket (például: Nemsztenderd analízis; A nemlineáris programozás elmélete; Matematikai statisztika; Pénzpiacok matematikája; Információ és interakció; Felsőfokú algebrai példatár; Valószínűségszámítási adatgyűjtemény) éppúgy kiadunk, mint középfokúakat e tárgyban (tankönyveket, versenytételeket, diákolimpiák anyagát). Publikálunk matematikatörténetet és matematikafilozófiát (Például Rényi Alfréd Dialógusok a matematikáról, illetve Levelek a valószínűségről című klasszikus műveit, vagy Sain Márton Nincs királyi út! Című művét, a matézis kultúrtörténetét, s egy különlegességet: Tóth Imre Palimpszeszt című, akár szürrealistának is nevezhető tudomány-, politika-, vallás- és szellemtörténeti alkotását.) Kiadványlistánkon szerepelnek filozófiai és tudományelméleti kötetek (Kart Popper: Test és elme. Az interakció védelmében; Alan Sokal - Jean Bricmont: Intellektuális imposztorok. Posztmodern értelmiségiek visszaélése a tudománnyal), pszichológiai művek (Test és lélek sorozatunkban, a kitűnő Pléh Csaba szerkesztésében, nem kis részt a kognitív pszichológia alkotásaiból válogatva. Említsünk itt, hely hiányában csak néhány "beszédes" címet: Bevezetés a megismeréstudományba; A nyelvi ösztön; Alvás és álom; Az elméricskélt ember; Dialógusok az észlelésről; Agyunk által világosan). De vannak biológiai és ökológiai (például Charles Darwin A fajok eredete című alapműve, vagy Csányi Vilmos etológus, illetve Vida Gábor genetikus válogatott írásai) és informatikaelméleti köteteink (például: Kombinatorikai problémák és feladatok; Formális nyelvek; Információ- és kódelmélet; Algoritmusok; Véges matematika) és persze könyveink a fizika tudományából (említsünk itt csupán egyetlen példát: Az univerzum története című kozmológiai összegzést CD-n adtuk körre). A humaniórák iránti vonzalmunkat jelezheti, hogy könyveket adunk ki az ókortudomány, a retorika, az érveléstan világából, vannak építészeti, zenei kiadványaink, művészetelméleti könyveket is igyekszünk kiadónk arculatához illeszteni. S el ne feledjem: minőségi ismeretterjesztő igyekezetünk részét képezi tervezett Informatikai alapok kiskönyvtárunk, ezt talán megveszekedett humán emberek is használhatják. És még egy besorolhatatlan kötet: Jared Diamond Háborúk, járványok, technikák című műve gyökeresen új, valóban tudományközi szemszögből mutatja be az emberiség történetét. (A szerző A harmadik csimpánz című könyvét is megjelentetjük.)

- Gondolom, nem feledkezett meg a tudománytörténeti művekről, hiszen ezek szerzői közt egy kivételes név, Vekerdi Lászlóé is olvasható...

- Számos rendkívüli elmét, kiváló magyar tudóst tarthatunk számon törzsszerzőink sorában, de köztük is kitüntetett helyen Vekerdi László tudománytörténészt - ahogy mondani szokás -, az utolsó polihisztorok egyikét. Publikáltuk Tudás és tudomány, A véges végtelen, Így él Galilei című könyveit - ezek mindegyike magas színvonalú iskolapéldája az interdiszciplináris gondolkodásnak. Ugyanebben a körben jelentetjük meg Principia Philosophiae Naturalis című sorozatunkat. Ebben többek között Newton, Neumann, Wigner, Planck eredeti írásait közöljük, vagyis természetfilozófiai forráskiadványokat.

- Ezek szerint ne vegyük annyira komolyan kételkedéseit? Mégiscsak reménykedik a harmadik kultúra eróziójában?

- Ki tudja, talán... Kőbe nem tudunk vésni, inkább csak vízre írunk. De azért létrehoztunk egy klubot, a neve: Harmadik kultúra szalon. Ennek vagyok kezdő háziasszonya, és e beszélgetéseken a két kultúrából érkező vendégek szót értenek, szépen összeférnek.

Kapcsolódó recenziók