Beszélgetés Votisky Zsuzsával Typotex Kiadó igazgatójával
Könyvhét
2003. november
E karakteres, igényes könyvkiadó évente negyven újdonsággal, és kb. húsz utánnyomással jelentkezik. Fele-fele arányban kiváló hazai és tekintélyes külföldi szerzők műveit adják ki.
Milyen profillal indult a kiadó 1989-ben? Változott-e ez az eltelt közel másfél évtized alatt?
Eddig csak azt emlegettem, hogy nem volt igazán tőke mögöttünk, tehát a saját fejünkben levő tudást kellett eladnunk, idén sikerült megfogalmaznom, hogy ezen kívül más ballaszttal is indultunk, nevezetesen: mindketten, akik itt szerkesztőségi emberek voltunk, természettudományos, matematikai műveltséggel rendelkeztünk. Én a Műszaki Kiadóból jöttem, kolléganám pedig a Gondolattól. Ebből következett, hogy eleinte elsősorban csak matematika-fizika tárgyú könyveket adtunk ki. A közoktatási tankönyvek hatalmas piacáról valamilyen ügyetlenség folytán viszonylag hamar kipörögtünk, és ilymódon maradt két terület számunkra: a felsőoktatás és a tehetséggondozás. Az elmúlt pár év alatt, különösen az utóbbi másfél-két évben az indulásunkat meg nem tagadva, sokkal tágabb profilt kívántunk képviselni. Tehát majdnem minden témakör iránt nyitottak vagyunk. Az egyik nagy tudományterület, amit beemeltünk, a pszichológia, azon belül is a kognitív pszichológia, amely sok tudományterületet lefedő avatgard irányzata a pszichológiának. Pszichológiát, informatikát, biológiát kapcsol össze – tehát egy határterület. A filozófiából is azt az irányt képviseljük különösképpen, amelyiknek az alapálláspontja valamennyire természettudományos. Ennek persze többféle aspektusa is van: maga a szerző természettudományos műveltségű, s azon az alapon direkt filozofál. Mondhatok erre példát: Edward Wilson Minden egybecseng című könyve tipikusan ilyen. Vagypedig van, aki elsősorban szaktudománnyal foglalkozik, de különböző cikkei, előadásai mégis a társadalom egészére vonatkoznak. Tavaly indítottunk egy sorozatot, amely a Principia philosophia naturalis címet viseli. Ebben jelent meg a Newton válogatott írásai, Planck válogatott írásai, most pedig a Neuman-évre való tekintettel a Neuman János válogatott írásai. Ezen kívül teljesen új terület az információs társadalom. Ezt is nevethetjük filozofálgatásnak, ennek is többféle aspektusa van. Lényegében az információ-technológia társadalomfilozófiai, futorológiai hatásait gyűjti össze, vagy például azt, hogy mennyire megváltozik magának a tudománynak, a tudásnak a hierarchiája. Lényeges új terület a zeneesztétika. Tavaly jelentettük meg Fodor Géza A Mozart-opera világképe című könyvét, idén pedig Szabolcsi Bence válogatott írásait fogjuk közre adni. Eddig is voltak próbálkozásaink a nyelvészetel kapcsolatban. Steven Pinkertől A nyelvi ösztön biológiai alapozottságú munka, azt vizsgálja, hogy a nyelv elemei mely agyi funkcióhoz köthetők. Nemrég jelentettük meg Lénárd Sándor Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában című könyvét. És jövőre a Világ szavai (Words of the World) című kötetet fogjuk kiadni. Van már némi historizmus is a kiadó működésében. Újdonság lesz Ralph W. Mosstól egy életrajz Szentgyörgyi Albertről. Ebbe a tárgykörbe, a memoár jellegű vonulatunkhoz tartozik Hargittai Istvánnak ez év első félévében megjelentett Életeink című könyve, amely az Egy tudományos kutató találkozása a 20. századdal alcímet viseli. A Homo religiosus sorozatban A szent antropológiája szerzője, Julian Ries azt vizsgálja térben és időben, hogyan jelenik meg a hívő ember, akár az ismert nagy világvallásokban, akár az afrikai vallásokban. Teljesen antropológiai alapon kezeli a kérdést. Az első kötet a sorozatból egy viszonylag jól fogyó könyvünk volt, az év elején jelent meg, Alister E. McGrathtól a Tudomány és vallás. Ezek nem teológiai könyvek, hanem a vallási tárgyú szakkönyvek. Körülbelül tíz-tizenkét tématerületen "nyomulunk". Vannak terveink még újabbakra is, például politológiai kiadványaink is lesznek, ezek a Civil glóbus sorozatban fognak megjelenni a jövő év folyamán. Szeretném elmondani mint egy felsőoktatási tankönyvekkel foglalkozó kiadó vezetője, hogy egyre több metakönyvünk van. Ami könyv is, meg internet is. Régebben ha megjelent egy könyv, ami programokat tartalmazott, akkor floppyt mellékeltek hozzá, nylonnal lehegesztették a könyvet. Ez rettentő sok problémát okozott a forgalmazás során. Ennek az időnek vége, mert az ember a címnegyedben elhelyezi, hogy a programok innen és innen letölthetők. Ezekhez a könyveinkhez hol programok, hol bővebb bibliográfiák, hol színes képanyag és egyéb kiegészítések még pluszban megtalálhatók a honlapunkon: www. typotex. hu. Azután van egy más jellegű vállalkozásunk is, amikor egy honlapnak, nevezetesen a Virtuális Egyetem honlapjának megcsináljuk a könyvkiadását. Tehát az ott lévő írások legjavát kiadjuk könyv formában. Egyre jobban beépítjük az internetet a könyvkiadásunkba. Egyébként a honlapunk nemcsak a könyveknek az ismertetőjét tartalmazza, hanem ott az összes recenzió is elolvasható adott könyvről. Természetesen készítünk katalógusokat, de az igazi nagy katalógusunk, maga az internet teljes mélységében mutatja a kiadó működését. A szakkönyvek és a felsőoktatási tankönyvek piaca állandóan példányszámproblémával küszködik. Ezért mi, akik ezen a területen tevékenykedünk, folyton cicázunk a print on demand vagy az e-book varáiciókkal. 2002-vel kezdődően minden egyes könyvünket e-book formájában megjelentettük az interneten is. Mutatványfejezetek ingyenesen letölthetők, és a könyv féláron letölthető volt az interneten pdf formátumban. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez egyelőre nem piacképes. Nem is a technológiai fáradság aránytalan, hanem egészen minimális még az e-book forgalmazás, legalábbis a felsőoktatásban. De el tudom képzelni, hogy egy-két év múlva az e-book már jó üzlet lesz. Úgy látszik, nem szabad avantgardnak lenni. A print on demanddal kapcsolatban látom a nemzetközi kiutat. A print on demand azt jelenti, hogy egy mű nemcsak e-book formában vásárolható meg az interneten, hanem - hogyha nemcsak letölteni akarja illető, hanem könyvformában is szüksége van rá, akkor egyedileg legyártatja. A kiadó megfelelően alkalmazva ott tartja a nyomdában azt a bizonyos fájlt, és akkor amikor szükség van rá, legyártják a könyvet, és kiszállítják postán. Hogy jutnak el a könyveik az olvasókhoz? Hová fordulhatnak a vevőik? Nincsen boltunk. Van egy pultunk az ELTÉ-n, ahol némi kedvezménnyel adjuk a könyveinket. Az összes lehető terjesztővel tartjuk a kapcsolatot. Minekünk az ELTE hallgatói bolt, a műegyetemi jegyzetbolt, a szegedi, debreceni jegyzetboltok a jó vevőink. Azok személyesen keresnek meg, fixre vásárolnak, ahogy az oktatók igényeit megismerik. Hogy az oktatókat magukat hogy lehet rávenni, hogy igényeljék a mi könyveinket, ez igazából a kulcskérdés. Amikor megjelenik egy könyv, akkor mindig megcsináljuk annak a posszibilis körnek az adatbázisát, akiket érdemes értesíteni. Sokszor ellátjuk őket recenziós példányokkal, és akkor ha lassan is, de többnyire történik valami. Mindenféle módszert próbálunk. Lényegében a tisztességes és öntudatos kiadó aspektusát próbáljuk mindenütt előadni. De hisz ez a való.Kapcsolódó recenziók
- A tudomány a szenvedélyük – Typotex (Györgyei Szabó Magdolna, Hajónapló, 2020-09-27)
- Európai irodalom 3D-ben (Gida Bettina, https://papageno.hu, 2018-11-10)
- Votisky Zsuzsának, a túlpartra (Laik Eszter, www.konyv7.hu, 2018-1-10)
- Déri Ákos – Horváth Balázs: Gazdag intellektuális háló középpontjában (Fehér Renátó, http://www.litera.hu/hirek/deri-akos-horvath-balazs-gazdag-intellektualis-halo-kozeppontjaban, 2018-1-24)
- A KORSZELLEM: IRÓNIA (Szepesi Dóra, http://ujkonyvpiac.hu/, 2015-4-22)
- Az e-könyv és a szerzői jog (, www.konyv7.hu/, 2013-3-22)
- AZ ELVÁGOTT PÓKHÁLÓSZÁL (Jolsvai Júlia, www.konyvhet.hu, 2014-6-22)
- De mi lesz a könyvesboltokkal? – Olvasók Boltja – 3. rész (Laik Eszter, Irodalmi Jelen, 2010-12-20)
- Ideje divatba hozni az intellektuális sznobizmust (, A Könyves Extra tematikus különszáma, 2009-11)
- Digitális zizegés (Halaska Gábor, Milhofer Tamás, Figyelő, 2009.09.24.)
- E-könyv, digikönyv, interkönyv (Fodorné Tóth Krisztina, Pécsi Tudomány Egyetem Regionális Távoktatási Központ, 2009. április 29.)
- Netkönyv és papírjegyzet (Turi Tímea, Litera - az irodalmi portál, 2009. április 25.)
- Kereslet és kínálat a hazai e-book piacon (, MTI Sajtóadatbank, 2009. április 27.)
- Második nekifutás az e-book-piacon (Hargitai Miklós, Népszabadság Online, 2009. április 17.)
- Az elektronikus könyvkiadás forradalma. Beszélgetés Votisky Zsuzsával (Maczkay Zsaklin, Könyvhét, 2009-02)
- A Typotex világa (Tandori Dezső, Új Könyvpiac, 2009-01-29)
- Minél több áldás származzon (Szentgyörgyi Zsuzsa, www.metropol.hu, 2009-01-12)
- Publikálj vagy pusztulj! - Interjú Votisky Zsuzsával (Szentgyörgyi Zsuzsa, 168 óra, 2005. 12. 06)
- Bábel Web Antológia - a többnyelvű online antológia (- hm -, IT KHT, 2005)
- "Bábelnek van egy tornya, de sajnos folyton összedől" - Honlapmustra (Mézes Gergely , Magyar Hírlap Online, 2006-02-12)
- Bábel - Nyaraljon parával (Para-Kovács Imre , Magyar Hírlap Online, 2005-06-28)
- Íme, a Typotex az eszményit adja - Tandori a Typotexről (Tandori Dezső, , 2008-3-19)
- Két Typotex könyv az Umberto Eco laudáció kapcsán (Esterházy Péter, ÉS , 2007. április 13.)
- A HUNGARY.NETWORK interjúja Votisky Zsuzsával, a Typotex Kiadó ügyvezető igazgatójával (, Visszhang, 2006)
- A felsőoktatási könyvkiadás helyzete a kiadó szemével (Jolsvai Júlia, , 2006)
- Ideje felépítenünk a Bábel-tornyot! – Ambrus Judit interjúja Votisky Zsuzsával (Ambrus Judit, KUL-TÚRA, Találjuk ki Közép-Európát, 2005. szeptember)
- Klasszikusok félidőben - A magyar zenei könyvkiadás (Teimer Gábor, Magyar Narancs Online, nagylátószög, 2005. április)
- Az akasztott ember mosolya (A tudományos könyvkiadás helyzete) (Teimer Gábor, Magyar Narancs Online, nagylátószög, 2005. május)
- Beszélgetés Votisky Zsuzsával – Valós kép korokról, tudományról és tudósokról (Csokonai Attila, Könyvhét, 2005. április)
- Internetes Bábel tornya (Kiss József, Könyvhét, 2004. április 1.)
- Felsőoktatási tankönyv- és szakkönyvkiadás (Csokonai Attila, Könyvhét, 2003. november 13.)
- Beszélgetés Votisky Zsuzsával Typotex Kiadó igazgatójával (Cs. A., Könyvhét, 2003. november)
- A Typotex elképzelése: különböző korosztályoknak különböző hangnemekben (Szénási Zsófia, Könyvhét, 2002. szeptember 17.)
- Kiadóról kiadóra: Typotex Kiadó Kft. (, Új KönyvPiac, 2001. október)
- Typotex Kiadó (, Könyvhét, 2001. november 15.)
- Megkérdeztük Votisky Zsuzsát: Miért szereti a matematikai könyveket? (M. J., Könyvhét, 2001)