0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
 

Ideje felépítenünk a Bábel-tornyot! – Ambrus Judit interjúja Votisky Zsuzsával

KUL-TÚRA, Találjuk ki Közép-Európát
2005. szeptember
Februárban Bábel-mátrix néven egy soknyelvű portál mutatkozott be a weben. Jelenleg angol, cseh, holland, lengyel, német, orosz és portugál nyelven olvashatjuk rajta a magyar irodalom jeles alkotásait. Ám a honlap végső céljáról ezzel szinte még semmit sem árultunk el.
Nem istenkísértés újból nekifogni a Bábel-torony megépítéséhez?
undefined

Ez csak e-torony, így építésével csak az e-Istent kísérthetjük. De komolyra fordítva, valóban elég nagy feladatra vállalkoztunk, mikor elhatároztuk, hogy minél több európai nyelven bemutatjuk a magyar irodalmat, hogy létrehozunk egy olyan honlapot, amelyikre rápakoljuk a különféle jeles magyar irodalmi művek konzseniális fordításait.

Bocsáss meg, de miért beszélsz többes számban? Tudomásom szerint ez a honlap a te ötleted volt.

Az ötlet az enyém volt, de ez mindegy is, és különben sem gondolhatod, hogy ezt az ideát egyedül meg tudnám valósítani. Szerkesztők kellenek, akik a célnyelveken ki tudják választani, hogy egy adott műnek van-e olyan fordítása, amelyikre büszkék lehetünk, amelyik valóban azon az irodalmi fokon forr, amelyen magyarul megíródott. S persze kellenek programozók is, akik minél egyszerűbbé, minél könnyebben kezelhetővé teszik ezt a sokfelé indázó honlapot.

Mert merre indázik a honlap?

Először is ki kell választanod az indák közül, hogy milyen nyelven szeretnéd olvasni magát a honlapot, ez az úgy nevezett interface-választás, jelenleg választhatsz a magyar, az angol, a holland, a portugál és a német között, de nemsokára kész a cseh és a lengyel felület is, aztán kiválasztod, Európa melyik irodalmi hegycsúcsa érdekel, ebben a pillanatban még csak a magyar csúcsokat járhatod be, aztán pedig kiválasztod, hogy milyen nyelven szeretnéd olvasni a magyar irodalmi alkotásokat, jelenleg itt az angol, a cseh, a holland, a lengyel, a német, az orosz és a portugál nyelvek közül választhatsz.

Nem arról volt szó, hogy a magyar irodalmat akarjátok bemutatni különféle nyelveken?

Kezdetben persze erről van szó, ennyit tudunk ebben a pillanatban vállalni, hogy összegyűjtjük a magyar irodalom különféle kintlevőségeit, begyűjtjük egy lapra irodalmunk fordításait, persze csak szemelvényekben, hogy a különféle nyelveken olvasók, akiket valóban érdekel az irodalmunk, ne egy közvetítő nyelv segítségével ismerjék meg mondjuk Adyt vagy Kosztolányit. De ez csak a jelen, a nem oly távoli jövőben azt szeretnénk, hogy a többi európai nyelv is a Bábelre gyűljön, s a Bábel-mátrixot a magyar irodalom után először a kis európai nyelvek irodalmi műveivel töltsék fel, hisz a kis nemzeteknek elemi érdekük, hogy megismerjék őket más nyelveken. Aztán ha ezt is elértük, akkor szeretnénk, ha csatlakoznának ehhez a nagyobb nemzeti irodalmak, utána persze kitárhatjuk az ajtót Európán kívülre is, de őszintén megmondom, ez már most akkora munka, hogy örülhetünk, ha megvalósul az Európai Bábel álma.

Ez valóban hatalmas terv, ebben a pillanatban mit láthatunk ebből?

Most körülbelül 5-600 mutatvány van fent a Bábel webes oldalain, ami annyit tesz, hogy egy körülbelül 2000 oldalas antológiát lehetne belőle szerkeszteni, amennyiben a Gutenberg-galaxisba szeretnénk exportálni ezeket a javakat. De nem szeretnénk, s most nem a könyv ellen beszélek, de itt, ezen a honlapon maximálisan kihasználjuk az internet előnyeit, azaz ha érdekel egy vers, egy novella, egy regényrészlet, s mondjuk egy adott nyelven tanulsz, akkor egy-két kattintással egymás mellé varázsolhatod kedvenc műveidet magyarul és az adott, megtanulandó nyelven, emellett megismerkedhetsz az adott szerző életrajzával, s megtudhatod, melyek azok a különféle honlapok, amelyek kedvenc szerződ életútjával, műveivel foglalkoznak. Például azonnal átugorhatsz a Digitális Irodalmi Akadémia, a Magyar Elektronikus Könyvtár és a nagyszerű Legeza Ilona anyagaira, hiszen velük megállapodtunk, hogy linkekkel utalunk rájuk. Vagy adott, számodra ismeretlen kifejezésekre magyarázatot találsz a Bart István-féle kulturális szótárainkban. Vagy ha mondjuk szerelmes verssel vagy karácsonyra egy idézettel szeretnél meglepni valakit, akkor a tárgyszó-keresőnk segítségével rábukkanhatsz az adott idézetre, s rögvest meglepheted cseh, holland, lengyel vagy portugál barátodat egy jó kis magyar műdarabbal, adott tárgyban az ő nyelvükön.

S mit szólnak ehhez az Új Bábel-beli népszerűséghez maguk a szerzők?

Ismered a közhelyet, élő szerzővel és több mint hetven éve halott szerzővel sosincs baj. A gond mindig az utóddal, a szerzői jogok örökösével van. De azért ne általánosítsunk. Minden szerzőt megkeresünk, mielőtt feltennénk egy-egy művüket a Bábel-mátrixra. S többnyire ők is és a jogutódok is nagy örömmel beleegyeznek. Sőt, egész meghökkentő eseteket is sorolhatok. Konrád György például fax-fordultával visszaírt, hogy örömmel beleegyezik, vagy Kukorelly Endre egyenest digitalizálva küldte el a műveit. A jogutódok megható gondosságára és nagyvonalúságára hadd hozzam fel Nagy László örökösének, Nagy Andrásnak a példáját, aki eljött hozzánk, mert látni szerette volna, hogy milyen környezetbe kerülnek a gondjaira bízott művek. Kolos Réka, Móricz örököse pedig maga hozta el hozzánk Móricz Zsigmond műveit. Akikkel általában baj van, azokkal persze nekünk se könnyű, Weöres örököse tőlünk is pénzt kért, Szabó Lőrinc örökösei a mi levelünkre sem válaszoltak. Janikovszky Éva pedig fel sem kerülhetett a Bábelre, mert az örökössel képtelenek voltunk megegyezni. Viszont jó hír, József Attila örököse, Makai Ádám, a József Attila-év tiszteletére hozzájárult a költő huszonnyolc versének közléséhez, ami nagy öröm számunkra.

A fordítókat is megkeresitek?

Természetesen. Jogtiszta helyzetet szeretnénk teremteni a Bábelen.

Bocsáss meg, de ez magában is akkora szervezést igényel, hogy muszáj megkérdeznem, te logisztikával foglalkozol?

Nem, dehogyis, kiugrott matematikatanár vagyok. És néha álmodom egy merészet.

Ezek szerint nem ez az első megvalósult álmod. Mit csináltál korábban?

Ne igyunk előre medvék bőrére. A Bábellal még csak a kezdeti fázisba jutottunk. Csak remélem, hogy megvalósul ez az álom is. A korábbiakról pedig csak nagy vonalakban. Először a Műszaki Kiadóban voltam felelős szerkesztő, s itt szembesültem azzal a problémával, hogy a matematikai szövegek tördelése hihetetlenül megoldatlan. Ekkor egy négyfős csapattal (Faggyas Tibor, Miklós Dezső, Pintér Tibor, s jómagam) magyarítottuk a matematika tördelésének egyik máig használt nyelvét. A TeX-program sikerére azért is vagyunk nagyon büszkék, mert a másik sikeres tördelőprogramot, a Venturát, százötven fejlesztő magyarította, és mégis mi lettünk előbb kész. Aztán a másik megvalósult álom a Typotex, ahol most is ülünk, s ami először csak bértördelést vállalhatott, majd kiadóvá válhatott. Először szigorúan matematikával foglalkozó könyveket adtunk ki. Aztán, mint láthatod, egyre jobban kitágítottuk a láthatárt. Azért ma is inkább természettudományos műveket adunk ki, de kiadói kínálatunk az evolúciós elméletektől a kognitív pszichológiáig nyújtózik, sőt már vannak zeneelméleti könyveink is.

De mintha a sokak által legjobbnak tartott internetes könyváruházhoz, a Könyvkeresőhöz is erős szálak fűznének. Van, aki egyenesen azt állítja, hogy annak az ötlete is a te fejedből pattant elő.

Van, aki a legjobbnak tartja? Ez jó. Igen, az ötlet az enyém volt, meg hét évig irányítottam a fejlesztést, vagyis napi küzdelmet folytattam a kivitelezés és finanszírozás területén. Azt akartam, hogy legyen egy magyar books-in-print, jöjjön létre a forgalomban lévő könyvek adatbázisa, ahonnan a kiadói kínálatról naprakész információ birtokába juthat az olvasó, aki a kiadók reményei szerint persze nem csak olvasó, hanem könyvvásárló is. De az igazság az, hogy én nem kétváltozósra terveztem a Könyvkereső kulcsparaméterét, tehát nem azt láthattuk volna egy könyvről, hogy kapható, illetve, hogy elfogyott. Lett volna egy harmadik lehetőség is, méghozzá az, hogy a könyv előkészületben van. De ezt nem sikerült megvalósítani, pedig a kiadóknak érdekük lett volna, talán majd valaki megvalósítja.

Tehát akkor Bábel, TeX, Könyvkereső. És maga a Typotex Kiadó. Mire vagy a legbüszkébb?

Nincs mire, és nem is erre megy ki a játék. Semmi sem tökéletes, legfeljebb képzeletben. Mindig azt gondolom, hogy majd a következő, amit majd csinálni fogok, na arra majd maradéktalanul büszke leszek. Amikor például a Bizonyítások a Könyvből kiadásával foglalkoztunk, azzal a könyvvel, amelyik a legelegánsabb, a legfantasztikusabb matematikai bizonyításokat tartalmazza, s amelyik onnan kapta a címét, hogy Erdős Pál szerint, ha van tökéletes bizonyítás, akkor az bizonyára benne van Isten matekkönyvében, na ekkor azt hittem, erre aztán maradéktalanul büszke leszek. Hát nem így történt, egy-két fordítási, szerkesztési, tördelési hiba minden gondosság dacára ebben a könyvben is maradt. Most épp egy új könyv sikerében hiszek, Pavel Florenszkijnek Az ikonosztázában, meg abban, hogy a szeptemberben nyíló könyvesboltunk, az Olvasók Boltja a Belvárosban, a Vasudvarban tényleg az olvasók boltja lesz. Hosszantartó reményre van inkább szükségem, például a Bábel-mátrix sikeréhez, hogy végig bízni tudjak a megvalósíthatóságában. De nem, azért mégis van valami, amire büszke is vagyok, nevezetesen, hogy én vagyok Tandori matektanára, már amikor matektanárra van szüksége…

Ambrus Judit

Kapcsolódó recenziók