0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2004
Oldalszám: 200 oldal
Formátum: B/5, kötve
ISBN: 978-963-9548-47-3
Témakör: Elméleti fizika

Eredeti ár: 2400 Ft
Webshop ár: 1440 Ft

KOSÁRBA
Inflációs kozmológia

Inflációs kozmológia

Magyar Tudomány
2006/2

Napjainkban kétségtelenül a csillagászat az egyik legnépszerűbb tudományág a nagyközönség körében. Ez a kitüntető figyelem részben annak köszönhető, hogy a kozmikus térség vizsgálata egzotikus tudományterület, és a hétköznapi világtól teljesen eltérő, már-már a fantasztikum határát súroló valóság mindig is érdekelte a kíváncsi természetű embert. E kíváncsiságban természetesen a kutatók járnak az élen, az ő tevékenységük pedig olyan hajtóerő, amellyel elérhető, hogy az ígéretes kutatásokhoz jelentős anyagi támogatás is rendelkezésre álljon. Az Univerzum titkainak feltárása ugyanis rendkívül költséges. Az égitesteket és kozmikus jelenségeket néhány kivételtől eltekintve csupán innen a Földről vagy annak környezetéből vizsgálhatjuk. Az óriástávcsövek és a nem optikai hullámhosszú sugárzás észlelésére szolgáló űrszondák elkészítése és üzemeltetése viszont igen sokba kerül. Az előbb említett kivételek közé a Naprendszer égitestjei - a bolygók és azok holdjai, a kisbolygók, az üstökösök és maga a Nap - tartoznak. Ezekhez már ember alkotta űreszközök is eljutottak, részletes vizsgálat alá vonva a néhány évtizede még elérhetetlennek tűnt, mégis közeli égitesteket. Persze ez is költséges módja a tudományos megismerésnek, de a Nap és a Naprendszer kutatásában elért eredmények is igazolták a ráfordítások jogosságát.

A tapasztalatok szerint a csillagászat iránt érdeklődőket két szélsőség foglalkoztatja a leginkább: egyrészt a közeli, tehát az imént felsorolt naprendszerbeli égitestekkel kapcsolatos felfedezések, másrészt a Világegyetem térben és időben legtávolabbi vidékei. A tér és idő elválaszthatatlansága folytán az utóbbi lényegében az Univerzum kialakulását és történetét, azaz a kozmológiát helyezi az érdeklődés középpontjába.

Mivel a Naprendszer kutatásával kapcsolatos eredmények a bolygókhoz, holdakhoz, üstökösökhöz stb. eljutott űrszondák kameráival készített képekkel gazdagon szemléltethetők, és a világnak ez a szomszédos része amúgy is "könnyen felfogható" a bolygólakó emberiség számára, e témának rendkívül gazdag az ismeretterjesztő irodalma. Nem úgy a kozmológiáé! Földhözragadt (vagy ha úgy tetszik, a Naprendszerhez kapcsolódó) szemléletünk teljességgel alkalmatlan az Univerzum leírására, ezért a nagyközönség inkább érdeklődik csak a kozmológia iránt, és szeretné megérteni azt. Ám mindeddig hiányzott e tudományterület részletekbe menő, magyar nyelvű áttekintése, az olvasók csupán alkalmanként megjelent ismeretterjesztő cikkekből tájékozódhattak.

Frei Zsolt és Patkós András Inflációs kozmológia című könyve ezt a hiányt pótolja, noha a szerzők tankönyvnek szánták művüket. Az alapfogalmak tisztázására azonban ez esetben is nyilvánvalóan szükség volt, s ezért tekinthető a könyv egyben bevezetőnek a kozmológiába. Legalábbis az első négy fejezet, amelyek összességükben a könyv terjedelmének negyven százalékát teszik ki. S hogy miért nem lehet ennél rövidebbre sűríteni a bevezetést? A kozmológia sajátosságai közé tartozik, hogy megértéséhez (és műveléséhez) számos szaktudományt kell ismerni: a csillagászat (azon belül is az asztrofizika) mellett a részecskefizika, a relativitáselmélet és a kvantumtérelmélet fogalmai és eszköztára egyaránt fontos szerepet töltenek be napjaink kozmológiájában. A könyv külön erénye, hogy ezekben - a forró Univerzumról, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásról, az Ia típusú szupernóvák megfigyeléséről, valamint az Univerzum nagyléptékű szerkezetéről szóló - bevezető fejezetekben a lehető legkevesebb a megértéshez szükséges, de a pontos tárgyaláshoz elengedhetetlen matematikai apparátus.

Aki csak ismerkedni akar a kozmológia legújabb eredményeivel, az is nyugodtan olvassa tovább a könyvet. Igaz ugyan, hogy az 5. fejezettől kezdve megtapasztalhatjuk, hogy a fizikai diszciplínák mellett a matematika szintén nélkülözhetetlen a kozmológiában, de bízvást állíthatom, hogy az olvasó a levezetések közepette sem veszíti el a megértés fonalát. És ez a könyv másik nagy erénye. A gondolatmenet akkor is végig követhető, ha az olvasó a matematikai formulák közötti szövegre fordítja csupán a figyelmét. E tekintetben szerzők néhai mesterük, Marx György nyomdokain haladnak, vélhetőleg tudatosan, mégis e törekvésük deklarálása nélkül. A hétköznapi világtól egészen távoli tudományterület ismertetése így mindvégig élvezhető marad. A jó felépítést és a megértést elősegíti a szerzőpárosnak az a fogása, hogy a kozmológiai állandót a tömegsűrűség függvényében ábrázoló diagram vissza-visszatér a könyvben, ám az 1.8, 2.5, 3.4 és 4.5 ábrák minden esetben mást szemléltetnek.

A recenzens - és bizonyára a kozmológiával megismerkedni kívánó olvasó is - nagyon hiányolja a könyv végéről a glosszáriumot 20-25 fontos fogalom tömör magyarázatával, és hasonlóképpen jó lett volna a legfontosabb szakirodalmi utalások bibliográfiáját tartalmazó irodalomjegyzék. A joggal remélt újabb kiadásban ezek a hiányok könnyen kiküszöbölhetők lesznek.

Szabados László

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK