0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Dr. Abonyi Iván
Megjelenés: 2005
Oldalszám: 420 oldal
Formátum: B/5, kötve
ISBN: 978-963-9548-86-2
Témakör: Elméleti fizika, Népszerűsítő fizika, Fizika felsőfokon

Ára: 4200 Ft (Elfogyott)

Téridőfizika

Téridőfizika

Természet Világa
2007. december
A könyv egyetemi hallgatók számára készült és nem mondható könnyű olvasmánynak, inkább „biztos és szigorú” bevezetésnek a relativitáselméletbe – éspedig meglepő módon az elsőévesek számára -, hogy ugyancsak az előszóra utaljunk. Egyébként a speciális relativitáselmélet messze nagyobb teret kap, valójában erről szól a könyv.
Mint tankönyv, szerkezete nagyon különlegesnek, szokatlannak mondható, mert a szöveg nagyobb része példa, ill. példamegoldás. Az első rész után („A téridő geometriája”), amelynek hossza 78 oldal, 54 példa következik (68 oldalon keresztül), majd a második rész 46 oldala után („Az impulzus és az energia”) 61 oldalon keresztül 49 példát találunk. A harmadik rész („A görbült téridő fizikája”) után (amelyhez különben nem tartoznak példák) a feladatok megoldása következik 75 oldalon keresztül. Látjuk tehát, hogy összességében a könyv több mint fele példákkal foglalkozik.
A könyvben nagyon hasznosak azok a részek, amelyek táblázatos formában felelnek az olyan a speciális relativitáselmélettel kapcsolatos kérdések sorára, hogy például „A nyugalmi tömeg értéke ugyanakkora-e minden inerciarendszerben?” vagy „Van-e a ’rendszer nyugalmi tömegének’ kísérleti jelentősége?” (190–195. oldal). Hasonló táblázat található az általános relativitás elméletre vonatkozóan (273–280. oldal), ilyen kérdésekkel (és a megfelelő feleletekkel), mint „Mi a gravitációs erőtér hatása egyetlen részecske mozgására?” vagy „A gravitáció geometriai értelmezésének talán van jogosultsága. De mi a helyzet az elektromágnességgel?...” Egyébként is a táblázatok, pl. a különböző képleteket is összefoglaló táblázatok nagyon hasznosak, még a könyv borítólapjainak belső oldalait is elfoglalják.A tárgyalás során – a könyv természetéből következően – a kérdéseket a dolog mélyére menően, nem elnagyoltan tárgyalja. A tömeg-energia összefüggés szinte már bulvárlapokban megjelenő E=mc2 képlete helyett például a következőképpen fogalmaz: „’A nyugalmi tömeget energiává, az energiát nyugalmi tömeggé lehet átalakítani’ – ez igen laza összegzése azoknak a követelményeknek, amelyek két alapvető és tényleg pontos elv folyományai: 1) egy rendszer teljes energia-impulzus négyesvektora a reakció során változatlan marad; és 2) bármely adott részecske energia-impulzus négyesvektorának invariáns hossza egyenlő a részecske nyugalmi tömegével. Mennyi mélyenszántó fizikai információ vonható ki ezekből az alapelvekből? Milyen zavarok támadnak néha abból, hogy ’a tömeg és az energia egyenértékűsége’ elvének túlságosan laza megfogalmazását fogadjuk el?” (188. o.)
Berényi Dénes

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK