Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Kepes János
Megjelenés: 2012
Oldalszám: 236 oldal
Formátum: B/5, kötve
ISBN: 978-963-2793-82-5
Témakör: Informatika, Kommunikáció

Elfogyott

Nexus, avagy kicsi a világ
A hálózatok úttörő tudománya

Nexus, avagy kicsi a világ. A hálózatok úttörő tudománya

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika — 5(2004)2
Ritka dolog, hogy a hazai könyvpiacon olyan új tudományról, amely mai formájában (nomenklatúrájában, metodikájában stb.) a kilencvenes évek végén kristályosodott ki és vált ismertté, egyszerre két új könyv is megjelenjen magyar nyelven. Most pedig ez történt, mindkettő 2002-ben jelent meg Amerikában, és már itt is a magyar kiadása. A másik könyvet itt azért kell megemlíteni, mert azt magyar származású tudós írta, Barabási Albert-László, és mert annak a kötetnek (Behálózva. A hálózatok új tudománya, 2003. Magyar Könyvklub, Budapest) fedőlapjának reklám-alcíme jól tükrözi, miről van itt szó: „Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben.”
A két könyv abban is hasonlít egymáshoz, hogy mindkettő kitűnő publikációs teljesítmény, nagyon jól megírt, lelkes, inspiratív hangnemű. A Barabási-kötet inkább tekint a szaktudományos igényekre is, Buchanan a művelt átlagembert célozza meg, de mindkettő jól érthető, világos.
Mint Buchanan kötetéből kitűnik, a hálózatok tudománya 1998-tól számítja kezdetét, ekkor alkotta meg a Cornell egyetemen két matematikus – Duncan Watts és Steve Strogatz – a hálózatok gráfjait. Nyilvánvalóan a hálózatok kutatását az Internet elterjedése és használata alapozta meg, de az igazi, „rácsodálkozást” az emberi relációk összekötöttsége váltotta ki. Milgram „elveszett levél” technikájával már a hetvenes években történt olyan kísérlet, amely szerint az Egyesült Államokban mindenki mindenkivel legfeljebb hatlépéses kapcsolati viszonyban áll. Barabási könyvében természetesen megtaláljuk az utalást Karinthyra, akinek ismert társasági játéka volt, hogy a magyar társadalomban megpróbálták rekonstruálni, hogy bárki milyen kapcsolati távolságban áll pl. a kormányzóval, vagy más idegen személlyel. E játékról Karinthy könyveiben is írt. Granovetter ugyancsak a hetvenes években állította fel híres elméletét a „gyenge kapcsolatok erejéről”. Így született a „kicsi a világ' koncepció, illetve a sokféle vizsgálódás, hogy a legkülönbözőbb emberi események (pl. egy kutatásban: színészek együttes szereplése filmekben) milyen kapcsolati mintákat mutatnak. Itt mindenütt szoros és mintázott kötelékek tűnnek elő, és olyan összefüggések, amelyek értelemteljesnek tűnnek. Közgazdasági viszonyok, járványok, táplálékláncok, sőt, az élettelen anyag bizonyos összefüggései is mutatják ezeket a hálózatisági szabályokat. Hálózatokba rendeződnek pl. a terrorista cselekmények is.
Mint e könyvből (és Barabási kötetéből) kitűnik, a hálózatok felismerése és kimutatása iránt óriási az érdeklődés, a legrangosabb természettudományos folyóiratok (Science, Nature, stb.) közlik azonnal a felismeréseket, és a hálózat interdiszciplináris téma, mert matematikusok, fizikusok, biológusok, informatikusok együtt és külön tesznek itt felfedezéseket.
Buchanan ezekbe vezeti be az olvasót, sok anekdotával, idézettel, élénken és érdekesen. Valószínűvé teszi, hogy a hálózati szabályok részt vesznek az univerzum makrorendszerében, az élet keletkezésében és fennmaradásában, a gazdaságban és az üzleti világban, illetve a társadalomban.
A téma valóban sokat sejtet, de azért ma még inkább ígéret, semmint hogy jogosult lenne a Barabási-kötet címlapjára tett, idézett mondat, mert az sajnos nem válik világossá; hogy végül is a hálózatok mit is jelentenek. Egyelőre semmilyen valódi magyarázó elmélet nem kapcsolódik hozzájuk, nem lehet segítségükkel semmilyen előrejelzést tenni. Bizonyos, hogy a káoszelmélethez és a nemlineáris dinamikához hasonlóan (lásd erről Fokasz Nikosz ugyanezen kiadónál megjelent válogatását) fontos rendszerelméleti jelenségről van szó a kapcsolathálókban is, de még igazi szerepüket nem tudjuk. Mind Milgram, mind Granovetter kísérleteit, illetve vizsgálatait közelről (és még keletkezésük idejéből, majd hatásukat is követően) ismerve itt is „puha” alapadatok „keményednek” meg a módszerben, Buchanan is írja, hogy már az 1970-es utánvizsgálatok sem tudták a néhány lépéses összekötöttséget egyértelműen bizonyítani. Nyilvánvaló az is, hogy a kapcsolati összekötöttség minimum 20. századi termék, amely a korábbi korokban elképzelhetetlen, kellett hozzá legalább a sajtó, a polgári társadalmi nyilvánosság, a távközlés (távíró, telefon), a postaszolgálat, stb., hogy az iskoláról és a társadalom más intézményeiről ne is beszéljünk. A kapcsolati háló tehát aligha lehet „ontológiai” tény, hanem sajátos társadalmi produktum. Mindez nem von le a tárgykör fontosságából, csak azt nem szabad hinni, hogy itt valami azonnal alkalmazható új paradigmával találkozunk.
Buchanan könyve mindenesetre megnyer, elvarázsol, nagy sejtelmekkel telít el bennünket. A könyv szép könyvkiadói munka, egyetlen hibát találtam benne: Watts és Strogatz közleményét (a 26. odafon: Duncan J. Watts, Steven H. Strogatz: Collective Dynamics of „Small-World” Networks, Nature, 393: 440-442) az idézésnél rosszul adja meg, 1988-at ír. A bevezető részben, a 13. oldalon 1998 szerepel. Ez nem mindegy, itt egyfajta „kognitív disszonancia” keletkezik abban az olva,~óban, aki a problémát tudományelméletileg lokalizálni akarja, vagy az emutett és a szövegben nagyon jelentősnek feltüntetett alapcikket meg akarja keresni. Barabási könyvében kellett ellenőriznem (fáradságosan, mert ott nem lábjegyzetek, hanem bonyolult szövegvégi jegyzetapparátus található), hogy az 1998-as évszám a helyes.
De talán ez a kötet egyetlen hibája, egyébként kiváló munka, és remélhetően sokak figyelmét felkelti majd.
Dr. Buda Béla

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK