0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Ajkai Adrienne, Farkas György, Kurkó Noémi
Megjelenés: 2004
Oldalszám: 394 oldal
Formátum: B/5, fűzve
ISBN: 978-963-9326-74-3
Témakör: Filozófia, Ökológia
Sorozat: Az evolúciós gondolat

Eredeti ár: 4200 Ft
Webshop ár: 840 Ft

KOSÁRBA
Minden egybecseng
Az emberi tudás egysége

Ex libris

Élet és Irodalom
48. évfolyam, 03. szám

Nekünk, pszichológusoknak különösen fontos kérdés az, hogy az ifjúkorunkban oly sokat emlegetett C. P. Snow-féle két kultúra megléte szakadékot jelent-e vagy a mai világban éppenséggel közeledik-e egymáshoz az ember kutatásában a kétféle emberkép. Nincsenek illúzióim, s imperialista sem szeretnék lenni. Tudom, hogy még a pszichológián belül is létezik s maradni fog az értelmező s a magyarázó felfogások kettőssége. Ugyanakkor a magyarázó felfogások világában közeledés van a természeti és a társadalmi emberkép között. Ebben a közeledésben kulcsszerepet játszik a modern neurobiológia, a megismerés-tudomány s a kiterjesztett evolúciós gondolat. Konkrét kérdésekben mutatnak rá ugyanis arra, hogy az emberi jelentésteli világ kérdései megközelíthetőek természettudományos eszközökkel. Ismertetésem egyetlen kiadó fordításaira összpontosít. A Typotex ugyanis hivatásának tartja ezt a közelítést, s sorozatokat indított ennek képviseletére. A bemutatott első kötet, Ropolyi László és Szegedi Péter szerkesztésében a Principia Philosophiae Naturalis sorozatában jelent meg, mely sorozat a természeti világkép alapkérdéseinek történeti dokumentumait mutatja be. Kovács Ilona sorozata, a Test és lélek a biológiai pszichológia törekvéseit képviseli, míg a Kampis György szerkesztette Az evolúciós gondolat sorozat azt a törekvést, mely Darwin üzenetéből építené fel az emberi világot. Ez utóbbi sorozatban jelent meg az itt tárgyalt harmadik és negyedik könyv.



Edward O. Wilson: Minden egybecseng

Wilson az igazán nehézsúlyú szerző a „két kultúra” kérdésében. Az egykori szociobiológus provokátor – a provokátorok néha bogarasak, Wilson mellett eredendően a szexológus Kinsey is rovartanász volt – ma sem adja fel a reményt, hogy egységes tudományt hoz léte. Attitűdjében olyan, mint a harmincas évek pozitivistái, csak érvrendszere más, nem a tudomány belső szervezetének egységéből, hanem a tények koherenciájából indul ki, annak a keretnek megfelelően, hogy „Az emberi elme legnagyobb szabású vállalkozása mindig is a természet- és társadalomtudományok közötti kapcsolat keresése volt” (7. o.). Wilson vállaltan ideologikus, s hadd írjam le a szitokszót, redukcionista könyve szerint az igazi vízválasztó tudomány s nem tudomány között van, ennek megfelelően ostorozza és védi a posztmodern szemléletet: mint tudományt leszólja, mint romantikus emberi reakciómódot becsüli.

Wilson redukciós kerete természetesen az evolúciós biológia. E tekintetben egyszerre szkeptikus, ahogy tudóshoz illik, és lelkes. Világosan látja például, hogy a komplexitás-elméletek és elvileg általa is preferált emergens-felfogások mögött még hiányzik a valódi áttörés az evolúciós alapú agyelméletben. A lelkesedés keretét az adja meg – s emlékezzünk itt Neumann kettős logika fogalmára –, hogy maga az evolúciós rendszer olyan aggyal ruház fel minket, ahol a kultúra kedvenc témái maguk adaptív értékű eszmék lesznek. Miután arról értekezik, hogy tudományos értelemben a szabad akarat illúzió, ezt kiegészíti azzal, hogy „A szabad akaratba vetett hitnek adaptív biológiai értéke van. E nélkül a sorszerűség bilincsébe vert elme lelassulna, tönkremenne. (...) a megismerő énre vonatkozó minden gyakorlati értelemben, létezik szabad akarat” (142. o.).

Ezzel összhangban fejti ki Wilson kedvenc témáit a kultúra és gének együttes evolúciójáról, s mutatja ki a sokak számára mára elfelejtett affinitást a strukturális embertan és az evolúciós szemlélet között. Legjobb példája ennek a könyvben a Westermarck-hatás részletes elemzése. Mára kiderült, hogy Freud kortársának és riválisának volt igaza: az incesztus-tilalmak nem kulturális tabuk következményei, hanem erős tendenciák arra, hogy az első kritikus három évben velünk együtt élt társakat kerüljük, mint szexuális partnereket.

Wilson műve igazán provokatív könyv. Redukcionizmusa, konkrét társadalmi példái sok vitát érdemelnek idehaza is. Ezt a kiadás nem mindenben támogatja. A könyvet kis csapat fordította, négy fordító. Biztos jobb lett volna egy autentikus műfordító, aki visszaadta volna Wilson Amerikában népszerűséget hozó stílusát.

Pléh Csaba

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK