0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Gyárfás Vera
Megjelenés: 2004
Oldalszám: 550 oldal
Formátum: B/5, kötve
ISBN: 978-963-9326-25-5
Témakör: Informatika
Sorozat: Információs társadalom A-tól Z-ig

Ára: 3800 Ft (Elfogyott)

Az e-üzlet
Útmutató a sikerhez

Könyvsorozat az információs társadalomról

CEO Magazin
Kommunikácó-alapú üzlet, digitális létezés, ember-központú számítástechnika, az iparit felváltó információs korszak – a „szemünk előtt” formálódó világ megközelítéséhez és értelmezéséhez kidolgozott kategóriák. Az újságok hír-termése és az információtechnológia mind hétköznapibb csodái mögött ugyanis jóideje létezik egy tartomány, ahol elsősorban töprengeni lehet és kell a Jövőt meghatározó mintázatokról. Ennek a gondolkodásnak – amelynek résztvevői társadalomkutatók, gyakorlati szakemberek, teoretikus hajlandóságú médiamunkások – a könyvtermése ezidáig csak nagy-nagy foghíjakkal érkezett meg hozzánk, Yoneji Masuda kivételével nem jelentek meg a „klasszikusok”, és a kilencvenes évek második felének izgalmas irodalma is legfeljebb rövid ismertetések formájában vált közkinccsé. Mostanáig.
Az elmúlt fél évben az Infonia Alapítvány közreműködésével és az Informatikai Kormánybiztosság támogatásával a Typotex kiadó gondozásában jelent meg az „Információs Társadalom A-Z-ig” című igényes sorozat első hat kötete.
Fél tucat könyv, de jól kirajzolható ív.
Alvin Toffler Harmadik hullám című könyve a kérdéskör legolvasottabb, legnagyobb hatású munkája. Toffler metaforája két évtizede, olvasók milliói számára viselkedik úgy, mint egy szemüveg, amelyet feltéve hirtelen érteni véljük, hogyan torlódnak egymásra az ipari korszak és az azt éppen felváltó új, információ-elvű gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális minőség félelmetes méretű alakzatai. A könyv egyetlen hatalmas kaleidoszkóp, amely az embereken belül végbemenő pszichológiai változásoktól a családon és az egyre intelligensebb környezeten keresztül egészen a globális problémákig jut el, s mindezt az információs mozzanattal fogva keretbe.
1995-ös megjelenése óta Nicholas Negroponte Digitális létezés című óriás-esszéje küzdötte fel magát az információs korszak képzeletbeli olvasottsági és ismertségi dobogójának második fokára. Negroponte arra nyitja ki a szemünket, hogy felismerjük az „atomok” (a tárgyi mivoltukban jelenlévő dolgok, termékek és emberek) és a „bitek” (a mindezt számos helyzetben már helyettesíteni, felcserélni képes digitális univerzum) közti különbséget, s megértsük, hogy miért száguld feltartóztathatatlanul a bitek felé a Világ.
A fejlődés értelmezéséhez már Michael Dertouzos friss bestsellere szegődik hozzánk túravezetőnek: Félkész forradalom című könyve elsősorban arra figyelmeztet, hogy az igazi változások még csak most kezdődnek. A technológia felhajtóerejére és szenzácóira figyelve ugyanis hajlandóak lennénk félretenni a „mivégre is?” kérdését, elfelejtve azt, hogy minden digitális csodák egyetlen mértéke az ember: hol, hogyan és miben segít minket a gép, hogy gazdagabbá és kényelmesebbé varázsolja a mindennapokat.
Kicsit másképp vélekedik minderről a Cluetrain Manifesto szerzőkvartettje, Rick Levine, Cristopher Locke, Doc Searls és David Weinberger. Szerintük annak, hogy a huszadik század embere biztonságos és kiszámítható környezet megteremtésére törekszik, óriási ára is van: „valódi, emberi hangja feladásával”, azaz egyénisége háttérbe szorításával fizet érte. Az Internet viszont lehetőséget ad a hagyományos, kötelező értékrend felrúgására és a szabad önkifejezésre, ezért a Világhálón elinduló világméretű társalgás a piaci viszonyoknak is új irányt szab. Noha az Internet eredendően nem piac volt, és elsődlegesen ma sem az, mégis újjáéleszti a régi korok természetes diskurzusát, amikor a vásárlók még többek voltak puszta tárgynál. Az Internet – akárcsak valamikor a piactér –, valódi hely, ahová a közönség tájékozódni, nézelődni, beszélgetni és üzletelni jár. Az itt fellépő szereplők között gyorsan és hatékonyan terjednek a termékekre és cégekre vonatkozó bíráló vagy támogató vélemények, s a tudásalapú társadalom létrejöttével párhuzamosan ők maguk is egyre inkább gondolkodó, önálló személyiségként mérlegelnek döntéseik előtt. A hálózati összeköttetések révén tehát a piacok intelligensebbek, szervezettebbek és jobban informáltabbak lettek, a vállalatok pedig elveszítették az irányítást és ellenőrzést felettük. A „behálózott piacokon” elvárássá vált, hogy az üzleti kommunikáció is valódi párbeszéden alapuljon, ám a vállalatok nagy része még nem ismerte fel, hogy az internetes világpolgárok már nem a „broadcast média” korának passzív befogadói.
A „hagyományos üzletmenet végnapjait” ígérő, szabad szellemű és izgalmasan formabontó Cluetrain „lázadását” jól egészíti ki a hálózati gazdaság egyik legnépszerűbb „hagyományos kézikönyve”, Ravi Kalakota és Marcia M. Robinson vaskos siker-kalauza, az E-üzlet. Az eredetileg E-business 2.0 címen megjelent (tehát egy alapos átdolgozáson már átesett) munka abból indul ki, hogy ha valamit, akkor a versenyt, az ügyfélkapcsolat természetét, a teljesítés sebességét és a vezetés jellegét egyaránt gyökeresen megváltoztatja az online kihívás. A könyv tehát kifejezetten „a világ cégvezetőinek és tanácsadóinak” írott olvasmány, amelynek révén eligazodhatnak az információs gazdaságban. Az e-üzlet építőkockáiként első kézből ismerhetjük meg a vállalati alkalmazások egyre gyarapodó seregét, az új utakon járó stratégiai tervezést és a végrehajtás számtalan buktatót tartalmazó módszertanát, sok-sok esettanulmánnyal és gyakorlati tanáccsal.
És még innen is vezet út, tovább, a „praxis” felé. A hálózati világ – noha gazdagépek, kábelek, telefonvonalak, kapcsolóelemek és szellemes szoftver-eszközök által alkotott óriás-infrastruktúrán alapul – a honlapokon keresztül mutatja meg nekünk az „arcát”. Az Internetet olyannak ismerjük, amilyen vizuális képet felépít bennünk magáról. Jakob Nielsen Web-design című könyve a monitoron megjelenő képi forma és az attól elválaszthatatlan tartalom tervezésének a gyakorlati enciklopédiája. Minden, amit az oldalakról, a tartalomról, az intranetekről, sőt a nemzetközi színtérre szánt oldalak sajátosságairól tudni kell, ott lapul (a sorozatban egyedüliként) színes és gazdagon illusztrált alapműben.
A sorozat jó érzékkel választotta ki az egyes területek „etalonjait”, s ennek révén a kultúrtörténeti víziótól a honlap-építés fortélyaiig, a népszerű ismeretterjesztés legjobbjaitól a praktikus üzletviteli és oldalszerkesztői tanácsokat közvetítő gyakorlati munkákig terjedő sávban tudta színvonalas és hiánypótló könyvekkel gazdagítani az erre már jóideje rászoruló szakmai közönséget.
Z.Karvalics László

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK