Alvin Toffler Harmadik hullám című könyve a Miniszterelnöki Hivatal Infor­matikai Kormánybiztosság megbízásá­ból (és az Infonia Alapítvány közremű­ködésével) a Typotex Kft. által kiadott Információs társadalom A-tól Z-ig soro­zatában jelent meg, a Félkész forrada­lom, Az e-üzlet, a Cluetrain, a Digitális létezés és a Web-design című kötetek társaságában. Toffler műve – címével rejtett összhangban – a harmadik munka ebben a sorozatban. Angol eredetiben 1981-ben jelent meg először, egy triló­gia második köteteként (az első a Future Shock – magyarul Jövősokk – volt, a harmadik a magyarul is olvasható Hata­lomváltás – angol eredetiben Power­shift).Toffler – mint a Bevezetésben kifejti – más képet ad a világról, mint manapság szokás (és a kötet megírásakor is már szo­kás volt): nem osztja az utca emberének abbéli véleményét, hogy a világ meg­bolondult volna, és nem igyekszik más szakemberek módjára újabb és újabb ka­tasztrófát sejtető tendenciákat felismer­ni. Akkor hát mi érdekeset mondhat? Azt, hogy a látszólag értelmetlen esemé­nyek mögött egy meglepően új és talán reményteljes rendszer rajzolódik ki, s mondja azt is, hogy az emberiség törté­nete egyáltalán nem a vég felé száguld, hanem talán csak most kezdődött el.Toffler az egymásnak csapódó és egy­másba hatoló hullámok képét felhasz­nálva igyekszik belátni a változások há­borgó felszíne alá. Véleménye szerint az emberi faj eddig két nagy változás hullámán esett át: az első a mezőgazdasági forradalom volt, s több ezer éven át tar­tott, a második – az ipari civilizáció ki­alakulása – már csak nagyjából három­száz évig, s többé-kevésbé mindkettő eltörölte a korábbi kultúrákat, civilizáció­kat, majd a korábban élteknek elképzel­hetetlen életmódot ültetett a helyükbe.S most van kirobbanóban a harmadik hullám; hat mindenkire, szétszakítja a családot, megrázkódtatja a gazdasági életet, megbénítja a politikai rendszert, értékeket zúz össze, sok mindenben el­lentmond a hagyományos ipari civilizá­ciónak, de nagyon is technológiai termé­szetű. A régi helyén ez is új életmódot teremt: sokféle megújítható energiafor­rást, új, nem futószalagos termelési mód­szereket, nem egyközpontú családmo­dellt, „elektronikus otthont” (új lakás- és munkahelytípust), az eddigiektől eltérő iskolákat és gazdasági vállalkozásokat. Új viselkedésmódot követel meg, kira­gadja az embert a szabványosítás, a szinkronizálás és a központosítás világá­ból, meghaladja az energia, a pénz és a hatalom koncentrációját. Új civilizációt hoz létre, megdönti majd a hivatali ap­parátus hatalmát, csökkenti a nemzetál­lamok szerepét, félig önálló gazdaságok­nak ad létalapot. Az eddigieknél egysze­rűbb, hatékonyabb, egyszersmind de­mokratikusabb kormányokat tesz szük­ségessé, meglesz a maga jellegzetes vi­lágnézete, felfogása időről, térről, ok­ságról. S ez lesz az első igazán huma­nisztikus civilizáció az írott emberi tör­ténelemben, mert elkezdi majd begyó­gyítani a termelő és a fogyasztó között esett történelmi szakítás sebeit, s teret nyit a holnap önfogyasztó társadalma előtt.Végül egy kis alcímmagyarázat: a de­masszifikálás Toffler műszava, a töme­gesből a személyes felé való visszafor­dulást fedi.