Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Kampis György, Kavetzky Péter
Kiadás: Második kiadás
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 608 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2791-62-3
Témakör: Filozófia, Pszichológia, Evolúció
Sorozat: Test és lélek

Eredeti ár: 4900 Ft
Webshop ár: 3675 Ft

KOSÁRBA
Darwin veszélyes ideája

Az evolúció csodája

Figyelő
2009-11-23

Kételyek, bizonyítások és remények Darwin születésének évfordulóján, a harmadik évezred hajnalán.

 

Ijedtek meg már valamitől, úgy istenigazából, hogy felállt a szőr a karjukon?

Nos, ez a különös jelenség onnan ered, hogy őseink olyan emlősök voltak, amelyeknek egész testét szőr borította, s a szőrszálak félelem vagy düh hatására felmeredtek, hogy elrettentsék az ellenséges állatot. Testünk az átörökítő génekben az evolúció során máig megőrizte ezt az ősi utasítást.

Mindez Richard Dawkins, neves angol etológustól tudható, aki számos más ismeretterjesztő best-seller, például az Isteni téveszme után, ezúttal izgalmas kalandregényt írt az evolúció bizonyítékairól.

Az Oxfordi Egyetem professzora A legnagyobb mutatvány című könyvében lebilincselő stílusban oszt meg velünk különféle evo-sztorikat. Például azt, hogy az egyedfejlődés során hogyan veszítették el szárnyaikat egyes madarak és a dolgozó hangyák, hogyan vált a kóbor kutyából pekingi pincsi, milyen erotikus kapcsolat van az orchideák és a dongók között, illetve, hogy miért lett az emberi agy felszíne olyan barázdált, mint a dióbél. Ezer apró történet, játékos, mégis komoly megfigyelés, amely a túlélést és a módosult reprodukciót célzó folyamatokról árulkodik.

Az evolúció ténye ma már teljességgel bizonyított. Darwin születésének 200. és fő művének, A fajok eredete megjelenésének 150. évfordulóját az idén úgy ünnepelheti az emberalkotta társadalom, hogy tudomásul veszi „egyszerű” származását, és azt, hogy egészen másfajta élőlények is találhatók a családjában. Hiszen unokatestvérek vagyunk a csimpánzokkal, de egészen távoli unokatestvéreink között ott találhatók a banánfélék és a tarlórépa is...

Dawkins szeretettel és szakmai bravúrral építi fel könyvét, az izotópoktól a csillagrendszerekig repítve az olvasót az élettérben. Így nemhogy riadalmat nem érzünk, amiért a tudósok elvették tőlünk Ádám és Éva meséjét, inkább lenyűgöz minket a folyamat. S az is megindító, hogy az élet reményében, hány milliónyi táplálkozó, növekvő, rothadó, úszó, járó, repülő, ásó, lopakodó, vadászó és menekülő faj vesz minket körül.

 

Ma is vannak még persze, hangosabb-halkabb tiltakozások az evolúció tényei ellen. Egy felmérés szerint az USA lakosságának 40 százaléka ma is azt hiszi, hogy a világot és benne minden élőlényt a Jóisten teremette hat nap alatt, a hetediken, pedig megpihent.  Néhány éve Angliában még a tanulók valláserkölcsi védelme érdekében, egyszerűen kitörölték az evolúció szót a tankönyvekből, és átírták „időbeli változás”-sá. És nyilvános városi iskolák természettudományos oktatásában sem voltak hajlandók a tudomány mai kutatási eredményeit és bizonyítékait a gyerekek elé tárni. Felvilágosult papok és tudósok közös, nyílt levélben fordultak Tony Blairhez, hogy változtasson az áldatlan helyzeten.

 

De voltak nagy tudású emberek, kutatók, gondolkodók, filozófusok, papok is, akik tanulmányokat írtak, ellen-bizonyítási rendszereket dolgoztak ki Darwin felfedezésének egyes részleteivel, vagy egészével kapcsolatban. Daniel C. Dennett, napjaink egyik legdivatosabb filozófusa ezeknek egy nagy csoportját gyűjtötte össze, és vette kritika alá, Darwin veszélyes ideája  című könyvében. Ez a mű különleges falat, érdemes először itt-ott belekóstolni, majd később megfontoltan „végigenni”. Hosszú időre ad szellemi táplálékot, hisz az univerzális savtól a kvantumgravitációs számítógépig, sok mindenről beszél. Mert nehogy azt higgye bárki, hogy az evolúció csupán a biológiára vonatkozik. Darwin „veszedelmes” gondolata szerint a tér minden egyes lehetséges bejárása összefügg egymással. Az emberi kultúra ugyanannak a folyamatnak a (mű)terméke, amely a baktériumokat, az emlősöket és a Homo sapienst is létrehozta. Az élet és annak minden dicsősége egyetlen hatalmas perspektívában egyesül.

Sokan azonban, ezt a látomást gyűlöletesnek tartják.

Dennett rámutat, érthető azoknak az aggodalma, akik nem szeretnék elveszíteni eddigi eszményeiket. Hisz sokan úgy gondolták, hogy az élet elindításához a „készen teremtésre”, valamifajta „égi fogantyúra” volt szükség. És most, hogy Darwin bebizonyítja: az élet, még a fizika törvényei is keletkezhetnek a semmiből, a káoszból, egy speciális teremtő segítsége nélkül – ez bizony szédítő, kétségbeejtő gondolat lehet. De úgy véli – és a könyvében be is bizonyítja –, hogy nem kell aggódnia senkinek, az evolúciót és az elrendezettséget össze lehet egyeztetni, a darwini tanok megismerése és elfogadása nem vezet illúzióvesztéshez.

 

Egy különleges terület evolúciós folyamatait mutatja be Csíkszentmihályi Mihály. Az USA-ban élő magyar származású pszichológus az emberi tudat evolúcióját magyarázza el  A fejlődés útjai című munkájában. Csíkszentmihályi – épp a napokban járt Magyarországon) –  örök idealista. Már diplomamunkáját is az emberi kreativitásról írta a Chicagói Egyetemen, aztán boldogságkutatással foglalkozott, és felfedezte a flow-t, azt az „áramlatot”, amelyben akkor merül el valaki, ha odaadóan végez egy tevékenységet. Ebben a könyvében azt állítja,  az ember evolúciós fejlődése során mára odáig jutott, hogy az énje, a tudata túlságosan is kifejlődött, és fenyegetővé vált. Szerinte a harmadik évezred feladata az emberiség számára az lesz, hogy megfékezze az emberi tudatot, nehogy önmaga és mások ellen forduljon. Útmutatást, szempontokat is ad ehhez a munkához, mert hisz abban, hogy az ember ma már képes befolyásolni az evolúciós fejlődést, képes megújítani önmagát, és önzetlenebb egyedekből egy jobb társadalmat létrehozni.

 

Richard Dawkins: A legnagyobb mutatvány* 496 oldal* Nyitott Könyvműhely, 2009* 4980 forint

Daniel C. Dennett: Darwin veszélyes ideája* 606 oldal* Typotex, 2008* 4600 forint

Csíkszentmihályi Mihály: A fejlődés útjai* 414 oldal* Nyitott Könyvműhely, 2007* 2980 forint

 

 

 

Székely Anna

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK