0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2008
Oldalszám: 264 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2790-17-6
Témakör: Informatika, Neveléstudomány
Sorozat: Baccalaureus Scientiae

Eredeti ár: 2700 Ft
Webshop ár: 1620 Ft

KOSÁRBA
Digitális pedagógia
Tanulás IKT környezetben

Digitális pedagógia

ekultura.hu
2011-11-11

Napjainkban egyre inkább teret hódít a digitális technika, nem győzünk lépést tartani az újabb és újabb piacra dobott termékekkel. Szinte nincs is olyan terület, amit ne érintene ez a folyamatos fejlődés. Szakmámból adódóan a pedagógusok helyzetét látom az egyik legkritikusabb pontnak, de listámon előkelő helyen szerepel még az egészségügy is.


Az oktatástechnológiában egyre korszerűbb, a pedagógiai munkát segítő eszközök jelennek meg, amelyeket szinte azonnal alkalmazói szinten kéne tudnunk kezelni. Lépést tartani ezzel elvárt, viszont nagyon nehéz feladat. Azonban, ha nem vagyunk képesek az innovációra, bizony sok mindenről lemaradunk. A mai gyerekeket az úgynevezett Y-generációba sorolják. Nem itt kezdődik a történet, őket megelőzte az X-generáció, melyhez jómagam is tartozom.


Mit is jelent az X és az Y?


Nos, az X-generáció tagjai már nem csak megismerték, de alkalmazói szinten el is mélyítették a különböző digitális eszközök használatát, gyors és hatékony fejlődést (együttélést) mutattak nem csak a játékok, de a különböző bonyolultabbnál bonyolultabb szoftverek területén is. Csakhogy - s ezt én is nehezen dolgozom fel -, minél gyorsabb a fejlődés, annál gyorsabban jelennek meg újfajta értékrenddel bíró csemeték, akiknek a szocializációs folyamatot már nem a “találkozzunk a játszótéren” jellegű megnyilvánulások alapozzák meg, hanem a “fél óra múlva Facebook chat-en dumcsizunk” alapú tervezések. Őket nevezzük Y-generációnak, akik már nem csak alkalmazzák a digitális eszközöket, hanem ezek segítségével nőnek fel, ezeken a csatornákon keresztül duzzad (vagy apad?) értékrendjük. Elképesztő, hogy a világháló és az egyes közösségi oldalak hogyan szippantják be a gyermekeket. Butaság lenne azonban ezt csak a gyerekek csoportjára redukálni, hiszen mi, felnőttek is egyre inkább benne élünk. Szokás emlegetni, hogy aki nincs fent Facebookon, az nem is létezik. Eleinte nevettem, most már félve gondolok az igazságra.

 

Azért nem kell kétségbe esni. Csupán nehezen érthető ez a fajta folyamat, de semmiképp nem ítélném el. Nem célom felsorolni az összes hasznos opciót, ami fejlesztőleg hathat csemetéinkre, de egyet-egyet mégis megemlítenék. Pozitív oldalról szemlélődve ez a fajta kommunikáció teret enged a gyereknek, hogy ha félős, verbálisan nehezen tud megnyilvánulni, írásban megtehesse, így lehetőségünk akad megismerni őt valamilyen fokon. Nyilván nem cserélhető fel az élő beszéddel, de nem is “erőszakoljuk meg” a gyermeket, hogy kicsikarjunk belőle két értelmes gondolatot. Véleményem szerint ez abból adódik, hogy hiába a profilkép, hiába a név kiírása, ez mégis egy arctalan folyamat, el lehet bújni. Viszont ennek következtében számos veszélyforrást is tartogathat, amire a tanulóknak fel kell készülniük. Ki fogja felkészíteni őket erre? Persze, hogy a pedagógus!

Mit tartogat számunkra a könyv?


Vicces lehet, de elsősorban nem is nekünk íródott. Ez egy tankönyv azoknak a hallgatóknak, akik a jövőben hozzásegítenek bennünket egy még korszerűbb technológia megismeréséhez. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy mi magunk is elmélyedjünk a könyvben, hiszen ma már nincs olyan pedagógus, aki ne tudná, mi is az a digitális tábla, ne próbálta volna legalább egyszer. Nem is szabad elzárkóznunk ettől az eszköztől, bár tény, hogy egy jól működő digitális tananyag létrehozásához (egyetlen egyhez) jelenlegi tudásbázisunk felhasználásával is körülbelül 7-8 óra plusz munkára lenne szükség. Ez borzasztóan sok idő, viszont megtérül, ha belefektetünk némi energiát. Sajnos még mindig vannak ellenállók, akik úgy gondolják, hogy a régi jól bevált tematikát kell követni, nekik üzenem, hogy ez lehetetlen. Elsősorban nem mi vagyunk a fontosak, hanem a gyermek.

 

Egyetérteni nehéz. Én is nehezen fogom fel, hogy pár éven belül megszűnhet a nyomtatott tankönyvcsalád, helyébe majd minden gyerek iPad-del rohangál. Kis cinizmussal megspékelve azt is állíthatnám, hogy néhol még a tankönyvet sem tudják megfizetni a szülők, majd pont erre lesz pénz. Jelenleg akármennyire is lehetetlen a helyzet (s ezzel együtt fellélegezhetünk mi is), bizony ráléptünk arra az ösvényre, amely a digitális tankönyvekig elvezet bennünket, hiszen célunk az információ átadása, a tudás növelése, gyermekekkel való elsajátíttatása, ez pedig csak a fentiek alapos figyelembevételével lehetséges. Ez a tanulmány pedig mankó lehet számunkra az úton.

A könyvet neves szakértők írták, sokan kitérnek a különböző korszakok filozófiai megközelítésére, s nehezen tudnánk szembeszállni a jogos érveléssel (hosszú okfejtések, diagramok, táblázatok): minden út Digi tanyára vezet.

ntene e��fl������ejlődés. Szakmámból adódóan a pedagógusok helyzetét látom az egyik legkritikusabb pontnak, de listámon előkelő helyen szerepel még az egészségügy is.


Az oktatástechnológiában egyre korszerűbb, a pedagógiai munkát segítő eszközök jelennek meg, amelyeket szinte azonnal alkalmazói szinten kéne tudnunk kezelni. Lépést tartani ezzel elvárt, viszont nagyon nehéz feladat. Azonban, ha nem vagyunk képesek az innovációra, bizony sok mindenről lemaradunk. A mai gyerekeket az úgynevezett Y-generációba sorolják. Nem itt kezdődik a történet, őket megelőzte az X-generáció, melyhez jómagam is tartozom.

Mit is jelent az X és az Y?

Nos, az X-generáció tagjai már nem csak megismerték, de alkalmazói szinten el is mélyítették a különböző digitális eszközök használatát, gyors és hatékony fejlődést (együttélést) mutattak nem csak a játékok, de a különböző bonyolultabbnál bonyolultabb szoftverek területén is. Csakhogy - s ezt én is nehezen dolgozom fel -, minél gyorsabb a fejlődés, annál gyorsabban jelennek meg újfajta értékrenddel bíró csemeték, akiknek a szocializációs folyamatot már nem a “találkozzunk a játszótéren” jellegű megnyilvánulások alapozzák meg, hanem a “fél óra múlva Facebook chat-en dumcsizunk” alapú tervezések. Őket nevezzük Y-generációnak, akik már nem csak alkalmazzák a digitális eszközöket, hanem ezek segítségével nőnek fel, ezeken a csatornákon keresztül duzzad (vagy apad?) értékrendjük. Elképesztő, hogy a világháló és az egyes közösségi oldalak hogyan szippantják be a gyermekeket. Butaság lenne azonban ezt csak a gyerekek csoportjára redukálni, hiszen mi, felnőttek is egyre inkább benne élünk. Szokás emlegetni, hogy aki nincs fent Facebookon, az nem is létezik. Eleinte nevettem, most már félve gondolok az igazságra.
 
Azért nem kell kétségbe esni. Csupán nehezen érthető ez a fajta folyamat, de semmiképp nem ítélném el. Nem célom felsorolni az összes hasznos opciót, ami fejlesztőleg hathat csemetéinkre, de egyet-egyet mégis megemlítenék. Pozitív oldalról szemlélődve ez a fajta kommunikáció teret enged a gyereknek, hogy ha félős, verbálisan nehezen tud megnyilvánulni, írásban megtehesse, így lehetőségünk akad megismerni őt valamilyen fokon. Nyilván nem cserélhető fel az élő beszéddel, de nem is “erőszakoljuk meg” a gyermeket, hogy kicsikarjunk belőle két értelmes gondolatot. Véleményem szerint ez abból adódik, hogy hiába a profilkép, hiába a név kiírása, ez mégis egy arctalan folyamat, el lehet bújni. Viszont ennek következtében számos veszélyforrást is tartogathat, amire a tanulóknak fel kell készülniük. Ki fogja felkészíteni őket erre? Persze, hogy a pedagógus!

Mit tartogat számunkra a könyv?

Vicces lehet, de elsősorban nem is nekünk íródott. Ez egy tankönyv azoknak a hallgatóknak, akik a jövőben hozzásegítenek bennünket egy még korszerűbb technológia megismeréséhez. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy mi magunk is elmélyedjünk a könyvben, hiszen ma már nincs olyan pedagógus, aki ne tudná, mi is az a digitális tábla, ne próbálta volna legalább egyszer. Nem is szabad elzárkóznunk ettől az eszköztől, bár tény, hogy egy jól működő digitális tananyag létrehozásához (egyetlen egyhez) jelenlegi tudásbázisunk felhasználásával is körülbelül 7-8 óra plusz munkára lenne szükség. Ez borzasztóan sok idő, viszont megtérül, ha belefektetünk némi energiát. Sajnos még mindig vannak ellenállók, akik úgy gondolják, hogy a régi jól bevált tematikát kell követni, nekik üzenem, hogy ez lehetetlen. Elsősorban nem mi vagyunk a fontosak, hanem a gyermek.
 
Egyetérteni nehéz. Én is nehezen fogom fel, hogy pár éven belül megszűnhet a nyomtatott tankönyvcsalád, helyébe majd minden gyerek iPad-del rohangál. Kis cinizmussal megspékelve azt is állíthatnám, hogy néhol még a tankönyvet sem tudják megfizetni a szülők, majd pont erre lesz pénz. Jelenleg akármennyire is lehetetlen a helyzet (s ezzel együtt fellélegezhetünk mi is), bizony ráléptünk arra az ösvényre, amely a digitális tankönyvekig elvezet bennünket, hiszen célunk az információ átadása, a tudás növelése, gyermekekkel való elsajátíttatása, ez pedig csak a fentiek alapos figyelembevételével lehetséges. Ez a tanulmány pedig mankó lehet számunkra az úton.

A könyvet neves szakértők írták, sokan kitérnek a különböző korszakok filozófiai megközelítésére, s nehezen tudnánk szembeszállni a jogos érveléssel (hosszú okfejtések, diagramok, táblázatok): minden út Digi tanyára vezet.
Petrof Hajnalka Alkony

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK
-40%
Webshop ár: 1440 Ft
KOSÁRBA
-40%
Webshop ár: 1920 Ft
KOSÁRBA
Webshop ár: 2175 Ft
KOSÁRBA
-40%
Webshop ár: 2340 Ft
KOSÁRBA