0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Kiadás: Harmadik kiadás
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 240 oldal
Formátum: A/5, fűzve
ISBN: 978-963-2791-17-3
Témakör: Műszaki tudomány, Népszerűsítő fizika

Ára: 2400 Ft (Elfogyott)

Csernobil
Tények, okok, hiedelmek

Halálos lehet a dihidrogén-monoxid?

Metró Újság
2006 január
De mennyire! Különösen annak, aki belepottyan olyan medencébe vagy tározóba, amiben nagy mennyiségben fordul elő ez az átlátszó, színtelen, szagtalan anyag. Ha sok jut belőle az emberi szervezetbe, verejtékezést, fokozott vizelést okoz. A növényzetet, épületeket károsító savas esők egyik fontos összetevője. Mégis, e súlyos veszélyek ellenére a megvonása biztos halált okoz minden élőlénynek. -- Idéztem abból jelentésből, amit a tekintélyes International Herald Tribune adott közre 1997 őszén. Nagy beugratás volt! Persze, sokan elhitték, minő veszélyeket hordoz magában ez a titokzatos vegyi anyag, bár hamar rájöhettek volna, hogy nem más, mint a két hidrogén és egy oxigén atomból álló vegyület – amit közönségesen víznek hívunk.
A mulatságos sztorit egy most megjelent könyvben olvastam. Címe mindössze egyetlen szó, mégis hátborzongató: Csernobil. Két tudós szerzője ritka – és ritkaságának fogva nagyon értékes – művet alkotott. Ritkaságát nem az adja, hogy nagy szakértelemmel nyúlnak a mai napig félelmet hordozó húsz év előtti tragédiához, hiszen a hozzáértés, a jelentős tudás alapfeltételnek számít két olyan szaktekintélynél, mint a nukleáris szakma nagyja, Szatmáry Zoltán és a jövő emberének számító, ugyancsak nagyon tehetséges Aszódi Attila. Sokkalta lényegesebb, hogy a rengeteg adatot, az összefüggéseket nem a tudósoktól többnyire megszokott száraz, nehezen érthető szaknyelven adják át, hanem élvezetesen, az átlagember, a laikus számára is jól érthetően. De ki nem laikus, ha egy másik szakmáról van szó?
Ami különösen értékessé teszi ezt a könyvet, az a tisztesség, a becsületes igazmondás. Márpedig erre különösen nagy szükség van. Csernobilt, a nagy tragédiát rengeteg félrevezetés, a nem-tudásból fakadó vagy éppen különféle érdekeket nagyon is tudatosan kiszolgáló gyanúsítás, rágalom, szándékos félelemgerjesztési manőver veszi körül. Nagy ebben a média felelőssége, a mindenáron való szenzációkeresés. Tanulságos példa olvasható a könyvben. Amikor 1945 nyarán az Egyesült Államokban Új-Mexikó mellett felrobbantották a kísérleti atombombát, a helyi lap arról írt, hogy tíz kilométerre egy kórházban egy sok éve vak indián lány látta a robbanás fényét. Az atombomba elkészültét szigorúan titkolták, ezért a biztonsági szervek rögtön ráhajtottak a sztorira. Aztán kiderült, a környéken egyetlen kórházban sem fordult elő vak indián lány. Helyreigazítás, és az ügy ezzel lezárva. Ugyan, dehogy! Azóta is rendszeresen felbukkan a híradásokban a vak indián lány, aki látta... Még tavaly is, az első atombombáról szóló filmben.
Nem lehet megszokni, hogy ha szó kerül a paksi atomerőműről, egyesek ne mindjárt Csernobilt emlegessék. Mennyit próbáljuk elmagyarázni, hogy a mienk biztonságos, mert teljesen más elven működik. De ne csodálkozzunk! A rendszerváltozás óta negyedével-ötödével csökkentették a fizika-órák számát az iskolákban, és nemrégiben – számomra követhetetlen indokoktól vezérelve – a hivatalosságok megszüntették a kötelező fizika érettségit. Kevesebb tudás -- több ok a félelemre.
Ha már okunk bőven akad a szorongásra, legalább feleslegesen ne rettegjünk. Azért is érdemes elolvasni ezt a szórakoztatóan érdekes, nem „szenzációs” kitalációkon, hanem valódi tényeken, méréseken, számításokon alapuló könyvet, mert segít rombolni a félelem falait.

 

 

 

 

Szentgyörgyi Zsuzsa

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK