0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2008
Oldalszám: 824 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2790-24-4
Témakör: Műszaki tudomány

Eredeti ár: 8500 Ft
Webshop ár: 5100 Ft

KOSÁRBA
Égen-Földön informatika
Az információs társadalom technológiai távlatai

Égen-földön informatika

Bankszövetség Hírlevele
2009-04

Napjainkban az egyik legmerészebb műfaj a várható fejlődés tudományos igényű prognosztizálása - különösen az információs társadalom technológiai távlatait illetően. Erről szól ez a 821 oldalas, a tartalmában még inkább hatalmas kötet.

1999 végén rendkívül tanulságos, bár módfelett drága leckét kaptunk abból, milyen nagy szerepet tölt be az informatika életünk szinte minden területén. Ez volt a híres Y2K - más néven millennium bug - probléma, azaz a feltevés, hogy az év végén bekövetkező dátumváltás miatt felborulhat a számítógépek működése, s velük minden, amit e gépek vezérelnek. Visszatekintve, nem tűnik alaptalannak azt mondanunk, hogy e probléma felvetése zseniális marketing-hadművelet volt, hiszen megteremtettek általa egy új keresletet, jelesül a fenyegető katasztrófa kivédésére alkalmas megoldások iránti igényt, és ügyes piaci szereplők feltehetően nem keveset kerestek annak kielégítésével. Arra azonban nagyon hasznos volt az egész, hogy tudatosuljon bennünk, milyen riasztó mértékben függünk már az informatika alkalmazásaitól, milyen mélyen beépültek azok a gazdasági- a köz- és a személyes életünkbe.

S maradva a bankszakmánál, aligha kíván különösebb érvelést annak belátása, hogy a mai banküzem kivédhetetlenül függ az informatikai rendszereinek működésétől. Ez nem baj, ez egyszerűen csak tény, amellyel együtt kell élni, hiszen a modern banküzem számos funkcióját, szolgáltatását csak az informatika teheti lehetségessé és/vagy kellően hatékonnyá.

Az Y2K csak egy megvilágosító erejű betekintés volt, a banküzem pedig csupán egy a vég nélkül sorolható példák közül. Már a munka-, a háztartási és a használati eszközeink nagy részét is informatikai eszközök működtetik, telefonnal fizetünk a parkolásért, s még a gyógyszereink nagy részét sem tudja kiadni a patika számítógép nélkül. Az már a ló túlsó oldala - és igen kevéssé ügyfélbarát -, hogy fontos banki szolgáltatásokat sem tud igénybe venni, akinek nincs mobiltelefonja.

Ha belegondolunk, milyen rövid idő alatt állt elő ez a helyzet, méginkább adódik a következtetés: rendkívül bátor vállalkozás napjainkban felelősségteljes prognózist - vagy akárcsak becslést - készíteni arra, hogyan alakulnak az információs társadalom technológiai távlatai, hiszen nemcsak a fejlődés sebessége igen nagy ezen a téren, hanem a gyorsulása is mind nagyobb. Az ipari használatra alkalmas tranzisztort 1947-ben találták fel. A hatvanas évek közepén a polgári célú, az akkori csúcstechnikát képviselő IC-elemekben egyetlen elemi áramkör volt, centiméteres tokban. A számítógép terem nagyságú volt, a programokat úgy írták, hogy várhatóan lefussanak, mielőtt a gép meghibásodik. Az első polgári felhasználásra könnyen megszerezhető személyi számítógépnek, a Commodore 64-nek a belső memóriája 64 kB volt, a sebessége 1 MHz, a külső tárolója kezdetben szalagos magnó, majd 364 kB kapacitású floppy lemez. Pár évtizede még a hagyományos telefonvonal átviteli sávszélessége 3,4 kHz volt, Budapesten 1999 végén cserélték le az utolsó elektromechanikus (Rotary-rendszerű) telefonközpontot, s a mobiltelefonok megjelenése előtt, a kapacitáskorlátok miatt sokan évekig - vagy még tovább - vártak arra, hogy bevezessék hozzájuk a telefont. Alig 20-25 éve zsebszámológépeink túlnyomó része kevéssel tudott többet a négy alapműveletnél, s legfeljebb pár tucat telefonszám tárolásánál. Tegyük ezt a mai infokommunikációs eszközeink és alkalmazásaink mellé, s látjuk, milyen merész és hatalmas feladat felbecsülni az információs társadalom további technológiai távlatait, és ehhez extrapolálni az idáig vezető fejlődési utakat, trendeket.

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács 2005-ben indította Az Információs Társadalom Technológiai Távlatai (IT3) projektet, hogy az információs társadalom magyarországi jövőjével kapcsolatos elemző-tervező tevékenységeket az infokommunikációs technológiák előrelátható alakulásáról szóló jövőkép bemutatásával támogassa, különös tekintettel a 2010-es évek Magyarországára várhatóan hatással lévő tényezőkre. E kötet az ennek keretében készült tanulmányok 2008-ban aktualizált gyűjteményét tartalmazza, és az információtechnológia - jelen pillanatban előrelátható - jövőjébe, várható hatásaiba enged bepillantást.

Jellemzésül néhány a felvázolt keretfeltételek közül:

  • A számítógépek és az adatátviteli vonalak teljesítményei olyan nagyok lesznek, hogy gyakorlatilag már nem korlátozzák a megoldandó feladatok méreteit.

  • Teljessé válik az eszközök összekapcsolása, és nem lesznek elszigetelten működő számítógépek.

  • Az információfeldolgozás és az adatátvitel lehetőségei megtestesülnek az emberek környezetének eszközeiben (egyebek között a háztartási berendezésekben, a járművekben; a különféle érzékelő eszközökben).

  • Az informatikai rendszerek működése egyre több intelligens vonást mutat.

  • A rendszerekben a szolgáltatások különböző fajtáinak előállítása válik meghatározóvá, és a felhasználók egyre inkább szolgáltatásokat vásárolnak, a termékeket pedig csupán azok hordozójának tekintik, és ekként értékelik.

  • Az infokommunikációs rendszerek fokozott mértékben támogatják az emberek együttműködésének különböző formáit.

Könnyű átlátni, hogy mindezek olyan változásokat hoznak, amelyek révén az informatika a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben, közvetlenül és igen erőteljesen betüremkedik mindenki életébe, természetesen a cégekébe, intézményekébe, szervezetekébe is. Ezek egyszerre ígéretesek és fenyegetőek, és az informatikát mindenki személyes ügyévé teszik. Ezért e tanulmánykötet mindenkihez szól, aki tudni akarja, hogy mai ismereteink szerint várhatóan milyen lesz a holnap világa.

Sokatmondó tanulmánycímek a felhasználási területek és távlatok érzékeltetésére a kötetből:

• Korlátlan sávszélesség és számítási teljesítmény; • Biológia és IT kölcsönhatásai; • Nanoelektronika; • Plasztronika [*A plasztronika fogalma olyan elektronikai és optoelektronikai áramköri elemeket ölel fel, amelyek alapvetően szerves molekulákból épülnek fel. A nanoelektronikával együtt olyan újszerű alkalmazások lehetőségét jelenti, amelyek messze túlhaladnak a merészebb sci-fi írók jóslatain is]; • Az internet jövője; • Az IP-alapú televíziózás [*ahol az IP az internetet jelenti]; • Rádiófrekvenciás azonosítás (és ami utána következik); • Rugalmas ember-gép kapcsolatok; • IKT-implantátumok, az ember-számítógép kommunikáció távlatai [*Az IKT-implantátumok olyan információs és kommunikációs eszközöket jelentenek, amelyek az emberi testbe ültetve működnek!]; • Személyazonosítási technikák; • Közműszerű IT-szolgáltatás; • Szolgáltatásalapú alkalmazások [*Egy jellemző részlet az előrejelzésből: Az egyedi üzleti igényeket kielégítő alkalmazások létrehozásának módja radikálisan átalakul. Az egyedi szoftverfejlesztés helyébe mindinkább már meglévő komponensek, rendszerek megfelelő összeépítése, integrálása lép, s ebben a programozót az üzletet értő IT-közvetítő, azaz az ún. integrációs bróker váltja fel]; • A privát szférát erősítő technológiák; • Ágensalapú technológiák; • Jelentésalapú technológiák; • Üzleti intelligencia; • Autonóm mobil robotok; • A web 2.0 jelenség (és ami mögötte van); • A tartalom-előállítás és -megosztás kollektív módszerei; • A peer-to-peer megoldások elterjedése és hatásuk a tartalomiparra [*A tartalomipar gazdasági jelentőségének robbanásszerű bővülését tapasztalhatjuk. A prognózis itt azzal foglalkozik, hogy tovább terjednek az olyan megoldások, amelyek a különböző gépeken tárolt információk, valamint az információfeldolgozási kapacitások kölcsönös felhasználására támaszkodnak, és mindezek új üzleti modelleket, valamint jogi szabályozásokat eredményeznek a tartalomiparban]; • Online közösségi játékok; • Intelligens otthon; • Vállalati-irodai munkavégzés.

A komoly, tudományos elemzéseket adó könyvek közreadásában kétségkívül a Typotex az egyik legjobb honi kiadónk. Ezt ez a kötet is fényesen igazolja. S ha e jövőkép némely elemétől csaknem úgy érezzük magunkat, mint egy Augustus-kori római a mai Time Square-en, ezt vegyük inkább ígéretesnek, mintsem ijesztőnek.

[*A cikk szerzőjének megjegyzései - a szerk.]

Osman Péter

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK