0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2009
Oldalszám: 264 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2790-20-6
Témakör: Irodalomtudomány

Eredeti ár: 2800 Ft
Webshop ár: 2100 Ft

KOSÁRBA
Janus-arcok
összegyűjtött tanulmányok, recenziók, fordítások, kommentárok

Janus-arcok: Összegyűjtött tanulmányok, recenziók, fordítások és kommentárok

Természet Világa
2009. június

Janus a római mitológiában a kapuk, a kezdet és a vég istene, akit ezért általában két arccal ábrázolnak. Névrokona, Janus Pannonius (1434-1472) szintén Janus-ar­cú volt: egyfelől Hunyadi Mátyás király és Vitéz János váradi püspök, majd esz­tergomi érsek bizalmasa, Pécs püspöke, másfelől humanista latin költő, aki itáliai tanulmányai során sajátította el a klasszi­kus görög, illetve latin nyelv és kultúra ismeretét. Ezeket a Janus-arcokat mutatja be Török László, „annak az immár közép­korú filológusnemzedéknek a tagja, mely a latin filológia legkiválóbb, nemzetkő­zi rangú hazai képviselőitől szerezhette meg kivételes nyelvi felkészültségét”. A Janus-arcok című tanulmánykötet a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Ókortudományi Kutatócsoportjában Mayer Gyula és Szo­vák Kornél által szerkesztett új sorozat, az Értekezések a magyarországi latinság kö­réből második kötete, amely a szerző el­múlt húsz évben megjelent munkáit közli Mayer Gyula szerkesztésében.

Janus Pannonius rövid életrajzából és az előszóból kiderül, hogy epigrammái­nak, azaz rövid csattanós költeményeinek elsődleges mintája a Kr.u. I. század végén alkotó római szerző, Martialis költészete volt. A kötetben az eredeti közlés időrend­jében szereplő tíz tanulmánya követke­ző témákat érinti: Catullus-hatások Janus Pannonius költészetében (szövegpárhuza­mok a Kr.e. I. századi római költő műve­ivel); Klasszikus prózai olvasmányélmé­nyek Janus Pannonius epigrammáiban; Szövegproblémák Janus Pannonius epig­rammáiban (a kritikai kiadáshoz szüksé­ges kódexek eltérő olvasatai miatt kér­déses szöveghelyek vizsgálata klasszikus párhuzamok segítségével); De Graeco? (Janus Pannonius görög nyelvű forrásai); Janus Hungaricus („filológiai barangolá­sok a Janus-epigrammák magyar fordítá­sainak birodalmában”); Adalékok a Guari­no da Veronát dicsőítő Janus-epigrammák nyelvi-gondolati hátteréhez (a mesterének címzett költeményekről); Scythia tecta (egy fordítási problémáról); Janus (poe­ta) festivus (az úgynevezett „szellemes” epigrammákról); Janus (poeta) lascivus (a latin klasszikusoktól vett idézetekből az antik erotikus költészet mintájára gyár­tott úgynevezett „pajzán” epigrammák­ról); Elferdített elégiák (válogatása Janus-elégiák fordítói tévedéseiből).

Török László recenziói három koráb­bi Janus Pannonius-kötetet ismertetnek – Anthony A. Barrett: Janus Pannonius: EpigrammataThe Epigrams (1985); Csorba Győző: Janus Pannonius: Epig­rammata lascivapajzán epigrammák (1986); Vadász Géza: Janus Pannonius epigrammái: Műelemzések és magyará­zatok (1993). Az ismertetésekből többek között kiderül, hogy „a fanyalgó filoló­gus-kritikus rendszerint kivárja, míg a ta­bunak számító pikáns versek lemeztele­nítve állnak meg előtte”. A szerző továb­bá megállapítja: „Újdonságnak számít… a janusi verselés, verstechnika számító­gépes feldolgozása, variációs lehetősé­geinek vizsgálata is. Azaz: egy művészi­en megszerkesztett sor… hányféleképpen komponálható meg az eredeti szavak, a tartalom megtartásával. A… kombináci­ók… mindannyiszor – tegyük hozzá: jog­gal – Janus formai megoldását találták szebbnek, elegánsabbnak.” Török László fordításai és kommentárjai között szere­pel a Kr.e. I. századi római költő, Hora­tius ódáinak hangulatát idéző Búcsú Vá­radtól című költemény, melynek két so­rát latin eredetiben és magyar fordításban is érdemes idézni: Ac tu, bibliotheca, iam valeto,/ tot claris veterum referta libris„Immár ég veled is, te drága könyvtár,/ megtölt régiek írta sok remekmű.” Hála az antik Róma klasszikus latin szerzőinek jó részét átörökítő középkori székesegyházi és kolostori iskolák közvetítő szerepének, a humanista latin költő Janus Pannonius is ilyen remekműveket alkotott Itáliában és Magyarországon. Ezek tudományos elem­zését nyújtja Török László Janus-arcok cí­mű tanulmánykötete.

Nemerkényi Előd

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK