1809. február 12-én, éppen kétszáz éve született Charles Darwin, a tudomány által elfogadott, de néhány mozgalom által ma is vitatott evolúcióelmélet [1] megalkotója. A viták oka, hogy a kreacionistáknak [2] nevezett szélsőséges vallási csoportoknak nem szimpatikus a gondolat, hogy az emberi faj egy tőről származik a majmokkal. Ők úgy vélik, hogy az embert isten teremtette, bár a kreacionistáknak több verziója is van az evolúció cáfolatára. A vitákat táplálja az is, hogy tudósok, tanárok és a média gyakran használják a "darwini evolúció", és a "darwinizmus" kifejezéseket, ez azonban félrevezető lehet, mivel az evolúciós biológia nagyot fejlődött, amióta Darwin papírra vetette A fajok eredetét.

"Néhány szakértő úgy gondolja, hogy ideje lenne elhagyni a tudós nevét az evolúciós elmélet mellől. A darwinizmus kifejezés nem fedi pontosan a modern evolúciós biológiát, és azt a benyomást kelti, hogy az elmélet százötven év alatt semmit sem változott" – írja két amerikai tudós, Eugene C. Scott és Glenn Branch az amerikai Nemzeti Tudományos Oktatási Központ folyóiratában.

Scott és Branch írásukban komolyan elmélyedtek a régi kifejezések összezavaró hatásában. „A darwinizmus kifejezés homályos és félrevezető” – írják. „Ezzel lehetőséget adunk a kreacionistáknak, hogy az evolúciót veszélyes ideológiának állítsák be. Ilyesminek pedig nem lehet helye az osztályteremben” – írják. „Ha a tanárok a darwinizmus szót használják az evolúciós biológia szinonimájaként, akkor félrevezetően ábrázolják az evolúciónak a biológiában elfoglalt helyét.”

„A csillagászatot nem kopernicizmusnak, a gravitációt nem newtonizmusnak hívjuk” – csatlakozik Scotthoz és Branchhoz Carl Safina, a Stoony Brook University adjunktusa a New York Times-ban megjelent esszéjében. – "Ha a „darwini evolúció” vagy „darwini kiválasztódás” szavakat használjuk, akkor azt sugalljuk, hogy van másfajta evolúció is, egy másfajta folyamat, ami más jelzővel leírható. Például a „newtoni fizika” kifejezés megkülönbözteti a mechanikát, ami Newton nevéhez fűződik, a szubatomi részecskékkel foglalkozó kvantumfizikától. A „darwini evolúció” kifejezés teret ad a kérdésnek: Milyen más evolúció létezik még? Természetesen nincs más, csak egyfajta evolúció létezik.”

Az evolúcióelmélet születése

Charles Darwin 1858-ban lépett nyilvánosság elé elméletével, majd azokat egy évvel később publikálta. A fajok eredetében Darwin valószínűsíti, hogy a bonyolult élő szervezetek közös ősöktől származnak, a köztük lévő különbségek pedig az évmilliók során végbement módosulásoknak köszönhetőek. A 19. század második felében, a könyv megjelenését követően nagyjából másfél évtizeden belül minden brit tudós elfogadta ezt az elméletet. Darwin másik nagy felfedezése, hogy az evolúció motorja, a természetes szelekció sokkal lassabb, mintsem hogy megfigyelhető lenne.

A darwini elmélet egyik nagy vívmánya, hogy kimondja: fajok csak névben léteznek, a gyakorlatban kizárólag egyedekről beszélhetünk. Darwin a faj fogalmát önkényesnek gondolta, de tény, hogy ma több mint 1,9 millió fajt különböztetnek meg a tudósok, és e rendszerezés nélkül ezekkel dolgozni lehetetlen lenne. Fontos azonban kiemelni, hogy ezeket a fajokat pusztán hasonlóság alapján csoportosítják.

Ma a tudósok között nincs vita az evolúcióelmélet létjogosultságáról. Akár a gravitációt, az evolúciót is minden lehetséges úton vizsgálták, és bár sok kérdést meg kell még válaszolni, nem kérdőjelezhető meg, hogy a folyamat tényleg működik. Például napjainkban is születnek új, gyógyszereknek ellenálló baktériumok. Az evolúció a tudomány egyik legstabilabb elmélete, amit több tudományág eredményei is alátámasztanak, a földtörténeti korokból fennmaradt fosszíliáktól a DNS-vizsgálatokig.

Az evolúcióelméletre válaszul erősödtek fel a kreacionista mozgalmak. A legtöbb országban az állam elutasítja a teremtéstörténet oktatását a természettudmányos órákon (legutóbb épp Texasban vonták vissza [3] a kreacionista elméleteket is tartalmazó tankönyveket).