0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 320 oldal
Formátum: B/6, fűzve
ISBN: 978-963-2791-01-2
Témakör: Nyelvtudomány, Szépirodalom

Eredeti ár: 2200 Ft
Webshop ár: 1320 Ft

KOSÁRBA
Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában
Lénárd Sándor írásai a nyelvekről

A latin medve

Köznevelés
2004-03-26

Indokolatlanul kevesen ismerik és szeretik Lénárd Sándor műveit idehaza, de akik igen, azok nagyon szeretik. A Völgy a világ végén (1967-ben Alexander Lenard név alatt) és az Egy nap a láthatatlan házban (1969, Lénard Sándor) című köteteit antikváriumokban is hiába keressük, az utóbb megismételt kiadások ellenére, a Római történetek vagy A római konyha szintén nem lelhető föl boltokban.
A közelmúltban Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában címmel esszékötet látott napvilágot, kitűnő írásai a nyelvek karakteréről, a nyelvekkel kapcsolatos élményei és annak a története – magyarul most először, eddig csak egy német napilapban volt olvasható –, hogy miként született meg a latin medve, miért fordította le latinra a Micimackót, és az milyen diadalutat járt be két világrészen. Kalandos élete során Lénárd egy brazíliai ólombánya orvosa volt akkoriban, az 1950-es évek vége felé. Nem sokáig, kidobták, mert a hozzá forduló beteg munkásoknak rendre azt tanácsolta, minél előbb hagyják ott gyilkos munkahelyüket. Ezt megelőzően a gyógyító tevékenység mellett a mérnökök leánykáinak tanított angolt, matematikát, latint és történelmet, minthogy a dzsungelben nem volt iskola. Hollywood nyelvének hasznosságáról a leánykák meg voltak győződve, az angolt szívesen tanulták Milne Winnie the Pooh-jából. A latint azonban halálra unták. Olyan szellemes latin könyvet akarunk, mint a Micimackó – mondták. Ezért kezdte Lénárd latinra fordítani a Micimackót. Használatára már nem nyílt mód, az említett, „ez itt nem jótékonysági intézmény” fölkiáltással indokolt kidobás miatt. Lénárd São Paulóban munkanélküliként fejezte be a munkát, majd mulatságos és eredménytelen tárgyalásokat folytatott kiadókkal. Senki nem akart pénzt fektetni az „örült ötletbe”. Aztán egy tudományos kongresszuson Lénárd szép summa pénzt szerzett francia, angol, spanyol és portugál nyelvet ide-oda tolmácsolva, ebből magánkiadásban kinyomatta a szöveget száz példányban. Robert Graves, Kerényi Károly kapott tiszteletpéldányt, meg néhány nagy könyvtár, mutatóba egy-két oxfordi, Cambridge-i könyvkereskedő. És kisvártatva jöttek a megrendelések. Előbb száz-, majd ezerszámra Angliában; utóbb Amerikában öt kiadás után a bestseller-listára is fölkerült a Mackó, és botrányt kavart, amikor 1960 karácsonyán a követelőző hírességeknek sem tudott példányt adni a kiadó. A latin Micimackó magyar kiadásban 1992-ben jelent meg először a Balassi Kiadó jóvoltából. „Természetesen” ma már föllelhetetlen.
Elgondolkodtató írása a Bábel tornyának a Római kongresszus című. Ebben arról ír Lénárd, mit tapasztalt 1950-ben a Páneurópai Kongresszus tolmácsaként. A kongresszuson az Európai Egyesült Államok létrehozása volt a téma, miként ódzkodtak ettől a földrész kis és nagy államainak küldöttei országaik önös érdekeibe zárkózva. (Ha valakinek a sziporkázóan szellemes, parodisztikus írást olvasva áthallásai támadnak – magára vessen.)
Nyelvészek, fordítók, tanárok számára hasznos és egyben mulattató olvasmány lehet a Hét nap bábeliül fejezet, akár segítség is mindennapi munkájukban. Darabjaihoz, mint a többi részhez is, Siklós Péter és Terts István, a kötet szerkesztői jegyzeteket, magyarázatokat fűztek, számos fontos tényt, adatot, érdekességet összegyűjtve; gondos bibliográfiát csatoltak, fölsorolva az itthon és külföldön megjelent művek listáját. Siklós Péter Budapesttől a világ végi völgyig – Lénárd Sándor regényes élete címmel foglalta össze azt, amit erről a nagyszerű emberről, remek alkotóról sokkal szélesebb olvasótábornak tudnia kellene.

Csontos Magda

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK