0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Kiadás: 1995
Megjelenés: 2000
Oldalszám: 530 oldal
Formátum: B/5, kötve
ISBN: 978-963-7546-76-1
Témakör: Középiskolásoknak

Ára: 2700 Ft (Elfogyott)

Nemzetközi matematikai diákolimpiák 1. (1959-1994)

Nemzetközi Matematikai Diákolimpiák

Élet és Tudomány – 1997. 15. szám
Románia Matematikai és Fizikai Társulata 1959 júliusában az akkor Orasul Stalinnak nevezett Brassóba matematikai versenyre hívta meg a szocialista tábor országainak nyolc-nyolc középiskolás diákját. A versenyt Nemzetközi Matematikai Olimpiának nevezték el. (A magyar elnevezésben hagyományosan a Nemzetközi Matematikai Diákolimpia megjelölés szerepel.) Az első olimpián hét ország 52 versenyzője vett részt, s a verseny oly sikeresnek bizonyult, hogy a rendezők a folytatás mellett döntöttek.
Reiman István – aki a magyar csapat felkészítő tanára és helyettes vezetője volt – e most megjelent könyvében 35 olimpia (1959–1994) teljes anyagát mutatja be az Olvasónak. A könyv egy-egy fejezete magában foglalja e diákolimpiák történetét, a versenyeken kitűzött 210 feladatot, ezek megoldását, az elért eredményeknek táblázatokban összefoglalt adatait.
A szakemberek számára a könyv legfontosabb része a kitűzött feladatokat és azok megoldását mutatja be. Azokból ugyanis tájékozódhatnak arról, hogy a világ különféle részein milyen tárgyú és típusú feladatokat tekintenek fontosnak, a témák hogyan változtak az elmúlt 35 év alatt, s a szakember milyen ötleteket meríthet mindennapi oktatási munkájához. Most mégis néhány olyan adatot említek meg, amely a nagyközönség figyelmére is számot tarthat.
A Nemzetközi Matematikai Diákolimpiákon 1959 és 1994 között összesen 88 ország diákjai vettek részt. A feladatok megoldásáért kapott – összesített – pontok számában hazánk 7180 ponttal az első helyen állt. Ugyancsak Magyarország versenyzői gyűjtötték be a legtöbb: 212 díjat. Ebből 50 arany volt. Az egy versenyzőre jutó átlagos pontszám szempontjából az első helyen Kína áll (35,48 pont), Magyarország a negyedik (29,92). Talán már az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy a matematikával foglalkozók vagy rokonszenvezők számára szinte kötelező olvasmánynak tekinthető ez a könyv.

 

Scharnitzky Viktor

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK