Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Kepes János
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 256 oldal
Formátum: A/5, fűzve
ISBN: 978-963-2791-14-2
Témakör: Logikai fejtörők
Sorozat: A logika világa

Elfogyott

Ezeregy tudós éjszaka

Ötvenegy tudós éjszaka

Pedagógiai Szemle
A matematikusok többsége nyilván nemcsak szépnek és mély értelműnek, hanem szórakoztatónak is tartja tudományát. Az (elemi) matematika tanulására kényszerített diákoknak azonban gyakran más a véleményük. Ők „nehéznek”: elvontnak, formálisnak, életidegennek s mérhetetlenül unalmasnak tartják a matematikai stúdiumokat.
A szórakoztató matematikai könyvek szerzői hisznek abban, hogy ez a szakadék áthidalható. Az Ezeregy tudós éjszaka szerzője, Phipippe Boulanger is közéjük tartozik. Boulanger abból indul ki, hogy az ember alapvetően nem kedveli a rendszeres és kimerítő gondolkodást, annál inkább a mesét, játékot és kalandot. Azonban indulatait és kíváncsiságát követve gyakran sodródik olyan helyzetekbe, ahol a megoldás feltétele egy logikai probléma eldöntése. Ekkor már nem engedheti meg magának, hogy szégyenben maradjon a többiek előtt, becsvágya becsalogatja a matematika útvesztőjébe. És ha sikerül kijutnia belőle (némi segítséggel), akkor már büszke a tettére, és kész az újabb kalandokra. Ezen a módon persze nem lehet rendszeres matematikát tanulni, de lehet kedvet és önbizalmat kapni a tanuláshoz. Boulanger hisz benne, hogy az olvasó lustaságát legyőzheti kíváncsisága. Különösen akkor, ha Seherezádé jóvoltából minden kaland végén némi elméleti összefoglalást és kitekintést is kap: ezen a nyomon ugyanis továbbléphet, és valóban elmélyedhet egy neki tetsző tudományterület irodalmában.
Az ígért „ezeregy” – valójában 51 – éjszaka főszereplői a szamarkandi udvar alakjai – mohó királyok, éleseszű királylányok, jólelkű és gonosz dzsinnek, ravaszkodó kereskedők, megmentendő rabnők és bőbeszédű matematikusok. Hamar ismerőseinkké válnak, a kalandokkal együtt, melyeket átélnek, s melyek egy-egy matematikai-logikai (néha pedig fizikai vagy biológiai) probléma illusztrációi. Íme néhány példa: Könyvtár az aranytáblán (hogyan kódolható egy tetszőlegesen hosszú információ?), A dzsinn ajándéka (Buridan problémája a döntések alapjáról), Hosszú menetelés (Pareto eloszlási törvénye), A szerencsés ajtó (melyiket nyissuk ki? – ismerősnek tűnő logikai probléma, amiről kiderül, hogy egészen friss, 1991-es fölismerés), Fraktálok (a fraktálokról), A szuper feladatok (a végtelen sorokról), A cselszövény (a csomóelméletről), Az igazmondás (a logikai paradoxonokról), A biztos tipp (a szerencsejátékokról és a valószínűségről), Végzetes helyezkedés (a játékelméletről), Ki lesz a cica Szamarkandban? (a gráfokról), A sahvári hidak (a helygeometriáról, azaz topológiáról), Bizonytalan világ (a kvantummechanikáról) stb. A fölvillantott témakörök többsége – sajnos – nem középiskolai tananyag. Éppen ez döbbentheti rá a gyanútlan olvasót, hogy a modern matematika milyen hihetetlenül izgalmas és gazdag szellemi birodalom. Boulanger fizikai-kozmológiai példái is szemléletesek (a szabadesésről, a téridőről), a biológiai történetek azonban kevésbé sikerültek. Talán azért, mert ezekben nem tudta a biológiai probléma matematikai gyökerét megragadni és érzékletesen fölmutatni (a szaporodási ciklusok kivételével, ahol fény derül arra, miért prímszám - 13 és 17 éves - két kabócafaj lárváinak fejlődési ideje, s miért virágzanak nagyon ritkán és egyszerre a bambuszok). Pedig a cél nyilvánvalóan az volt, hogy megsejtsük: a matematika nem pusztán öncélú elmélet, hanem egyúttal minden ízében kötődik mindennapjaink tapasztalatához és a testvér tudományok szellemi kalandjaihoz is.
Boulanger stílusa könnyed, szellemes. Nemcsak eszébe jutottak poénok, szójátékok hanem gátlástalanul le is írta azokat. (Komoly okfejtésbe csempészve ilyen rettentő szóvicceket utoljára talán Gonick-Wheelis: KépreGÉN című képregényében láthattunk…) A könyv egyik legszórakoztatóbb formai fricskája: a lábjegyzetek a komoly irodalmi utalások helyett tréfákkal üdítenek. Aki egy szakkönyvben soha egy lábjegyzetet el nem olvasna, most azon kapja magát, hogy először az oldal aljára pillant… A könnyed felszín alatt átgondolt belső szerkezet rejlik. Az olvasó is hamar fölismeri a trükköt: indíts életképpel, sodord szereplőidet konfliktusba, hívj segítséget, aki megfogalmazza a problémát, küszködjetek együtt a megoldás reményében (ami vagy sikerül vagy nem), végül fogalmazza meg a bölcs Seherezádé a tanulságot, de úgy, hogy az inkább sokat sejtető, mint kioktató legyen. A fejezetek végén gyakran még üres lapok is vannak, szinte arra csábítva, hogy lerajzoljuk, amit olvastunk, kicsit még próbálkozzunk önállóan is…. S közben sehol egy feladat vagy irodalmi hivatkozás! Csak „elejtett” nevek: Pareto, Bourbaki, Mandelbrot, Russel, Cantor, Gamow, Einstein, Galilei, Euler… vagy írók, mint Stoppard, Swift, Cervantes. Ezek a „szellemi csalik” igazán kívánatosak, semmi akadálya, hogy legközelebb a könyvtárban vagy a világhálón megnézzük, mi is volt a helyzet pontosabban azokkal a königsbergi hidakkal?… vagy megnézzük Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott filmjét, mely a fej vagy írás játékban kilencven fej sorozatával indít… Boulanger nem erőszakos, tanító célú ravaszkodása könnyen átlátható, ezért szeretetreméltó s emellett igen didaktikus is. Talán egy-egy tanórát, tanítási egységet is így kellene fölépíteni?
A Typotex kiadó régóta szívén viseli a matematikai tárgyú ismeretterjesztő irodalom kiadását, amit olyan könyvek bizonyítanak, mint Filep: A tudományok királynője (matematikatörténet) vagy Smullyan fejtörői (Mi a címe ennek a könyvnek?; Seherezádé rejtélye). Boulanger írása ezt a hagyományt folytatja. Bátran ajánlható nemcsak az érdeklődő „tiniknek”, hanem szüleiknek és tanáraiknak is.
Csorba F. L.

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK