0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Rohonyi András, Rozsnyói Pál
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 376 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2791-55-5
Témakör: Kommunikáció, Szociológia
Sorozat: edition 2.0

Eredeti ár: 3900 Ft
Webshop ár: 2925 Ft

KOSÁRBA
Kapcsolatok hálójában
Mire képesek a közösségi hálózatok, és hogy alakítják sorsunkat

Karácsonyi meglepetés

Forte Communications
2012-1-15

A kötet szerzője Nicholas A. Christakis a Harvard egészség-szociológia professzora, (számomra a társadalmi hálózatok kialakulásával és működésével foglalkozó tanulmányai révén volt ismert), szerzőtársa James H. Flower politológus, az emberi viselkedés mögött meghúzódó társadalmi és biológiai erők feltárásával foglalkozik. A könyv Kapcsolatok hálójában- Mire képesek a közösségi hálózatok, és hogyan alakítják sorsunkat? címmel jelent meg a Typotex gondozásában magyar nyelven, és akárcsak Barabási Villanások című munkája egy rendkívül közérthető, a közgazdaságtanban, szociológiában vagy hálózatkutatásban kevésbé jártas olvasóközönség számára is könnyedén követhető és érdekes, „strandra való” olvasmány. Néhány kutató ismerősöm talán pont ezt a tulajdonságát róná fel a könyvnek (t.i. nem kínál mélyebb betekintést elméleti illetve metodológiai kérdésekbe), én azonban abban a pillanatban ahogy kicsomagoltam a karácsonyi díszpapírból elfogadtam, hogy egy amolyan tudományos bestsellernek készült szöveget tartok a kezemben. Tudtam, hogy a szerzők izgalmas kutatásainak részleteit nem ebből fogom megismerni, de azt is, hogy kiváló inspirációforrást jelenthet számomra. Nem kellett csalódnom.

A könyv központi mondanivalója egyetlen mondatban is összefoglalható: mi emberek egymással kölcsönhatásban létezünk, a kapcsolattartás pedig egy ősi, biológiai adottságokra visszavezethető igény, amelynek új feltételeit teremti meg a kommunikációs technológia fejlődése. A digitális e-mail- vagy a közösségi médián létrejövő ismertségi hálózatok különlegessége ugyanakkor, hogy rengeteg adatot biztosítanak a kutatók számára. Azt eddig is tudtuk, hogy az emberek hatással vannak egymás döntéseire, például fogyasztási preferenciáira, az azonban újdonságot jelent, hogy ma már képesek vagyunk tanulmányozni ezeknek a hatásoknak az útvonalait, sőt, meg tudjuk határozni az egyének konkrét referenciacsoportjait, azok tulajdonságait. Nemcsak az üzleti kommunikáció számára izgalmas ez a kérdéskör, hiszen a termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos attitűdök terjedése mellett az értékek és normák terjedési mintázatait is megismerhetjük, amelyek befolyásolhatják például egy közösség homoszexuálisokkal szembeni toleranciáját, a bűncselekmények számát vagy az egyének egészségi állapotát (ez utóbbi talán furcsán hangzik, de a könyv alaposan kifejti a társadalmi hálózatok egészségügyi vonatkozásait olyan példákat felsorolva, mint a dohányzás, a szexuális szokások vagy az elhízás „terjedése”).

A másik számomra izgalmas kérdéskör a hálózatok társadalmi tőkére gyakorolt hatásával kapcsolatos. Nem újdonság, hogy az emberi kapcsolatok afféle erőforrásként működnek, akár gazdasági tőkővé is konvertálhatók. A társadalmi tőkét a kollektíva hozza létre, a belőle származó előnyök ugyanakkor nem feltétlenül aggregált szinten jelentkeznek. Például a kapcsolathálón jelentkező általános társadalmi bizalom mindenkinek kedvez, ugyanakkor a gyors információkhoz jutásból származó hasznot, vagy a népszerűségből eredő lehetőségeket csak bizonyos egyének aknázhatják ki. Az izgalmak itt kezdődnek, hiszen a hálózatban elfoglalt helyünk csak úgy mint a hálózat topográfiája fontos tényezőkké válnak, amelyek ma már mérhetők és értékelhetők, a pozicionális egyenlőtlenség fogalma pedig gyakorlatilag is releváns lett.

Ezek a témák természetesen csak ízelítők, mindenki megtalálhatja a kedvérevaló gondolatébresztőt az ‘emberi szuperorganizmus’ természetét és jövőjét illetően. Annak, aki olvasta a Villanásokat sok példa és fogalom ismerős lesz. Ezzel együtt jó szívvel ajánlom a Kapcsolatok hálójában-t azoknak, akik érdeklődnek a hálózatok illetve a hálózatkutatás iránt, vagy csak egyszerűen szeretnek új szempontok birtokában rácsodálkozni világunkra. A magyar kiadás egyébként a Typotex ‘Edition 2.0′ sorozata keretében jelent meg, ami azt jelenti, hogy nem csupán egy fordítást kapnak pénzükért az olvasók. Olyan ismert hazai kutatók gazdagítják széljegyzeteikkel a könyvet, mint Bőgel György, a CEU, Lovrics László a Corvinus tanára, és nem utolsó sorban Csermely Péter, aki a SOTÉ-n tanít, és akinek LINK szemináriumaihoz nekem is alkalmam nyílt csatlakoznom 2010-ben.

Végezetül íme egy kis kedvcsináló videó Christakis egy témával kapcsolatos előadásábólhttp://www.youtube.com/watch?v=L-dPxGLesE4

dni

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK