0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Seláf Levente
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 212 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2791-10-4
Témakör: Művészetelmélet
Sorozat: Képfilozófiák

Eredeti ár: 3200 Ft
Webshop ár: 1920 Ft

KOSÁRBA
Festménytalányok

Daniel Arasse: Festménytalányok

MATISZ 2010/22.
2010-11

Izgalmas olvasmányt kínál ez a kötet rendhagyó művészettörténetként, de Nagy Rejtvénykönyvként is. Már ebből is kiérződik, hogy nem éppen a konvenciókhoz mereven ragaszkodó művet alkotott Arasse e kötetben, amely hat elemző esszéjét tartalmazza. Azt pedig tudni kell, hogy a Typotex olyan becsületes, mintha nem is ebben a világban kellene naponta megküzdenie a fennmaradásért, s ez határozza meg a választásait is abban a tekintetben, hogy csak jelentős szellemi értéket képviselő műveket ad ki. Kétségkívül ilyen ez, ha nem is egészen az akadémikus hagyományok szerint, s ha van is egy-két olyan része, amelynél a képen belüli témaválasztás a konzervatív gondolkodásúak egy részét talán megbotránkoztatja.

Akik szeretik a festészetet, azoknak vonzó élményt kínál azzal, hogy jelentősen gazdagítja a megidézett festmények üzenetét, kibontja rejtőző mondanivalójukat (vagy amit Arasse annak tart), segít jobban beleélni magunkat a kép világába, és ezzel teljesebben, mélyrehatóbban élvezni is azt. Voltaképpen ezt teszi a hagyományos műelemzés is, ezt tanulja az ember az iskolában - már ahol még tanítanak ilyesmit -, csak éppen Arasse ebben jóval merészebben szárnyal.
Egy másik olvasata bizonyára az intellektuális rejtvények kedvelőit ragadja meg. Manapság nagy divat a tudományos alapú elemzésnek, a rejtőző elemek, jellemzők, titkok ílymódon való feltárásának a bemutatása. Bizonyság erre azoknak a tévésorozatoknak a nagy sikere, amelyek a bűnügyi technikusok munkáját tárják elénk - ami annál is inkább figyelemre méltó, mert ezeket nem lehet pusztán bamba bámészkodással élvezni. Éppen az teszi őket igazán érdekessé, ha aktívan követjük a megoldandó kérdés szempontjából jelentést hordozó elemek azonosítását és értelmezését, az okfejtéseket, következtetéseket, az azokat megerősítő vagy éppen cáfoló tények feltárását és bevonását az eredmények ellenőrzésébe és kiteljesítésébe. Ilyesfajta nyomozásokra visz itt Arasse is, hogy a magyarázatai és következtetései nyomán feltáruljanak előttünk a bemutatott festmények olyan jelentései, amelyeket csak akkor ismerünk fel, ha kellő tudással - vagy segítséggel - értelmezzük a látványt. Komoly intellektuális élmény így nézni vele a festményeket, és követni az értelmezéseit, következtetéseit, a tényleges - vagy feltételezett - "talányok" megfejtését.

Arasse kétségtelenül látni is tanít bennünket: betekinteni a festmény önmaguktól is szembeötlő részletei alkotta felszín alá, felismerni a mondandót hordozó vagy kiegészítő további összefüggéseket. Aki eléggé merész, megkísérelheti eltanulni tőle ennek művészetét és mesterségbeli alapjait, eszközeit.
Ezzel eljutottunk egy újabb, intellektuálisan különösen izgalmas olvasathoz. Ennek vezérfonalát két idézettel és egy kérdéssel vázolhatjuk fel. Az egyik idézet a könyvből való. Arasse írja a műértelmezésről a nyitó, levél formában írt esszéjében, a képelemekből és azok elrendezéséből levont következtetésekről: "Én sem hiszek a festők "titkos geometriájában". A geometria szelleme sokkal gyakrabban szállja meg az értelmezőt, mint a művészt." A másik a talán apokrif Arany János idézet, amelyben a fáma szerint egy az ő verseit elemző irodalmár szavaira reagál, hogy ő mire is gondolt műve írásakor: "Gondolta a fene." A kérdés pedig, hogy mi, szegény laikusok, hogyan jöhetünk rá, hogy egy-egy fejtegetésben mikor találkozunk hozzáértő értelmezéssel, és mikor nemegyszer érdekes, elegáns, olykor frappáns, ám mégiscsak többé-kevésbé légbőlkapott belemagyarázással.

Osman Péter

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK