Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 124 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-3100-10-3
Témakör: Evolúció

Elfogyott

Mindörökké evolúció

Röpirat az evolúcióról

Élet és Tudomány
2010-12-10

            1859-ben jelent meg Darwin könyve, A fajok eredete, és ezzel kezdetét vette egy páratlan tudományos sikertörténet, az evolúció elméletének diadala. Ma az evolúció a biológia tudományterületén  megkérdőjelezhetetlen. Talán a nagy mű 150. évfordulójára készült a jelen kötet, amely sajátos munka. Négy vezető tudós válaszol a kötet szerkesztőjének, ismert publicistának avatott kérdéseire. Négyféle diszciplína képviselteti itt magát, Csányi Vilmos etológus, humánbiológus, Kampis György filozófus, Pléh Csaba pszichológus, valamint Mérő László, aki ugyancsak pszichológus, de most mint matematikus és gazdasági szakember szólal meg. A kis tanulmánynak beillő bevezetést Stöckert Gábor újságíró, az Index munkatársa írta.

            A kötet a művelt nagyközönségnek szól. Célja, hogy bemutassa az evolúció jelenségét és mechanizmusát, megértesse az elmélet lényegét. Láthatóan cél az is hogy érveljen a fajok kialakulásának és változásának evolúciós modellje mellett. Ha ugyanis a tudományban alapténynek számít az evolúció, a tudományon kívül sokan kételkednek benne, és a kételyek az utóbbi évtizedekben hangosabbá váltak. Az evolúció ugyanis kezdettől a vallásos világkép és a materializmus ütközőpontja volt. Korábban a majom és az ember rokonsága botránkoztatott meg sok embert, most pedig sokan azt nem tudják elfogadni, hogy az élő anyag belső törvényei képesek létrehozni az élet működési formáinak ezt az óriási változási gazdagságát és fenntartani ezeknek folyamatos változását. Ma sokan helyezkednek a kreacionizmus, az élet teremtettségének álláspontjára. Mint a vitával foglalkozó Kampis György írja, valamilyen „intelligens tervező” munkáját, intelligens tervezettséget tételeznek fel. Kampis érveket sorakoztat fel amellett, hogy a szelekció nyomán az élet alapvető biokémiai mechanizmusai létrehozhatták azt a sokféle variációt az élőlényekben, amelyeket ma megfigyelhetünk. Egy-egy testi szerkezeti forma, például végtag, a legkülönbözőbb életfeladatokhoz alkalmazkodó formákban jelenik meg a különböző életkörülmények között élő fajokban.  

            Csányi Vilmos az evolúció történetét tekinti át, de főleg kedvenc témájánál, az ember evolúciójánál marad. A csoportos lét, a beszéd képessége és a kulturális evolúció tette az embert különleges és a bolygót uraló lénnyé.

            Pléh Csaba a tanulás evolúciójáról szól és rámutat, hogy a tanuló, felismerő alkalmazkodás milyen túlélési esélyeket ad, és hogyan éri el tetőfokát emberben, miközben ott a tanulási mechanizmusok fejletten és sajátos rendszerezettségben működnek.

            Mérő László szerint a gazdagság is egyfajta evolúciót mutat, a pénz reprodukálja önmagát és vállalatokba invesztálva létrehozza a legsikeresebb gazdasági formációkat. Mérő talán a legszellemesebb a négy tudós között, bár talán ő a legkevésbé meggyőző, inkább egyfajta analógiát ír le, de jól megvilágítja, hogy a genetikai reprodukció az alapvető mechanizmus, ez képes nagyfokú állandóságot biztosítani, amely azonban – mint a gazdaságban is történik – folyamatos erőfeszítések nyomán valósul meg, vannak benne hibák, változékonyságok, amelyek fennmaradhatnak, mert szelekciós előnyt jelentenek.

            A kötet nagy értéke, hogy minden szerző rámutat arra, hogy a fajok keletkezése és változása folyamatos, a változatok terén folyamatosak az eltérések, hírtelen új produkciók, fajok jönnek létre, sőt, igazában a faj gyakran csak absztrakció, mint egyfajta időszakos tipizálás tükrözi az aktuális állapotot. Nem megjelenik és majd kipusztul tehát egy faj, hanem lényegében a genetikai módosulások időszakos gyakoriságai alapján lehet a fajok rendszertanában gondolkodni.

            A kötet nagyon érdekes, eleve minden szerző érdekes és eredeti egyéniség. Láthatóan összehangolt munkát végeztek, és jól együttműködtek a kérdező szerkesztővel. A könyv nagyon alkalmas, hogy a tudomány nézőpontját megismertesse és képviselje.

            Talán a címmel lehet egy kicsit vitatkozni. Mivel a kérdéskör a „hitek harcának” területe lett, talán nem szerencsés a „hitéleti” asszociációkat keltő cím. Kampis is éppen a kreacionizmus komolyan vételének határáig jut el, hogy ne legyen defenzív. De ezek apróságok, a kötet kitűnő és időszerű!

Buda Béla

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK