0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 180 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2792-87-3
Témakör: Szociológia, Antropológia, Evolúció, Orvostudomány
Sorozat: Az evolúciós gondolat

Ára: 2800 Ft (Elfogyott)

Fékevesztett evolúció
Megszaladási jelenségek az emberi evolúcióban

Gyarlóságaink

Figyelő
2011-01-27

Emberi kihágásaink kulturális, történelmi, filozófiai és természettudományos kontextusban is vizsgálhatók, az irodalmi példák elemzése pedig segíthet erkölcsi mércénk kalibrálásában.

Kevesebb alkoholt fogyasztok az idén, többet mozgok és lefogyok. Ismerős célok? Egy nemzetközi felmérés alapján ezek az újévi fogadalmak mind benne voltak a top 5-ben 2011-re vonatkozólag. Elkeserítőbb statisztika, hogy az emberek 75 százaléka nagyjából egy hétig bírja az életmódváltást, majd visszakanyarodik „bűnös” szokásaihoz. Ám valóban vétkezünk egy tálca sütemény bekebelezésével vagy egy átmulatott éjszakával?
Bizonyos kihágásaink régóta szerepelnek a zsidó-keresztény kultúrkör feketelistáján. A hét főbűnre már az ókori görög kultúrában is a gonosz földi megtestesüléseként tekintettek, de vajon hogyan értelmezhetőek azok a XXI. század hitet hanyagoló fogyasztói társadalmában? Erre a kérdésre keres válaszokat a Typotex Kiadó új sorozata, amely – a főbűnöket kulturális, történelmi és filozófiai kontextusba ágyazva – igyekszik új megvilágítást adni gyarlóságainknak.
Az első kötet a vezető újévi fogadalmakkal összecsengve a Torkosság. Francesca Rigotti könyvében remekül rámutat eme bűn súlyának változására. Míg a középkorban Szent Ambrus az emberiség első bűnének tartotta, amely kiűzte Ádámot és Évát a paradicsomból, addig napjainkban a világszerte járványszerűen tapasztalható elhízás ellenére sem vesszük túl komolyan a tilalmat. Mi sem bizonyítja jobban elavultságának dilemmáját, mint azok a francia vendéglősök, akik 2003-ban petícióban kérték a pápát, változtassa a torkosság vétkének francia elnevezését „falánkságra”, mondván: az ínyencség nem bűn.

A filozófus szerző különösen sokat időzik az evés és a beszéd kapcsolatánál, hiszen a száj – a mértéket nem ismerő és így elítélendő evéshez hasonlóan – az istenkáromló szavak kapuja is egyben. Talán nem is olyan meglepő, hogy kialakult a beszéd tilalma az asztal körül, és Dante még a pokol harmadik körébe száműzte a torkosokat. Nagy utat tettünk meg ahhoz, hogy felmentsük, és betegség címkéje alá bújtatva rehabilitáljuk „globális gömbölyűségben” szenvedő embertársainkat.

A mértéktelen falatozást, sok más „civilizációs betegség” mellett, szemlélhetjük természettudományos szemszögből is. Ehhez Csányi Vilmos és Miklósi Ádám etológusok saját tanulmányaik mellett kiváló magyar kutatók esszéit szerkesztették egy kötetbe, középpontban az evolúciós megszaladás fogalmával. A modell ugyanis éppúgy ésszerű értelmezési keretet ad a drogfogyasztás megugrásának, mint a prostitúció robbanásszerű terjedésének. A megszaladási jelenségek tipikus példája a már említett elhízáshullám. Több ezer évvel ezelőtt elődeink számára a túlélést segítette, ha teleették magukat bármely kínálkozó alkalommal, hiszen sosem tudhatták, legközelebb mikor jutnak elegendő élelemhez, ráadásul a fizikai aktivitás a mindennapok része volt. Tízórás irodai munka viszont már nem indokolja mesterséges adalékokkal felturbózott kalóriabombák falását.

Ehhez hasonlóan adaptív volt a kokacserje leveleinek fogyasztása az Andokban élő indiánok számára, mivel a zord körülmények között nehezen jutottak energiához és vitaminhoz. Ugyanez kevésbé mondható el az elit szórakozóhelyeken kokaint szippantókról. Kevesen gondolnánk, hogy evolúciós múltunkban a ma prostituáltnak tekintett nőknek pedig abban volt nagy szerepe, hogy csillapítsák az egyedülálló férfiak agresszióját, és ezáltal hozzájáruljanak a közösség békéjéhez. Mint a szerzők rámutatnak, a „fékevesztett evolúció” hátterében álló fő probléma a korlátok megszűnése, legyen szó hozzáférésről vagy az íratlan társadalmi szabályok kikopásáról.

Akárhogyan is magyarázzuk kisebb-nagyobb botlásainkat, végső esetben a törvény előtt kell elszámolnunk tetteinkkel. Nem könnyű azonban meghúznunk a határt jó és rossz, helyes és helytelen között, ami persze a szépíróknak is gyakran adott hálás témát. A Complex Kiadó új kötete a megszokott szakkönyvek helyett ezúttal rendhagyó kiadásban foglalkozik a joggal. Kriminológusok és jogászok ültek le általános iskolás gyerekekkel, hogy a magyar irodalom klasszikusairól beszélgessenek – ezúttal az erkölcs tükrében. Bűnpártoló volt-e Bede Anna, aki Mikszáth novellájában a bíróságon jelentkezik, hogy meghalt nővére helyett börtönbe vonuljon? Mit mondana egy mai igazságügyi orvosszakértő Arany balladahőse, Ágnes asszony állapotáról?

Noha a hiánypótló könyv pedagógiai céllal született, a párbeszédek felnőtt fejjel is izgalmas gondolatkísérletekhez vezetnek. A Pál utcai fiúk Áts Ferijét akár halált okozó testi sértéssel is vádolhatnák, Jókai Az arany ember című regényének főhőse, Tímár Mihály pedig a mai törvények értelmében nemcsak a vízi közlekedés szabályait sértette meg, amikor a vihar ellenére kihajózott, hanem az embercsempészés bűntettét is kimerítette Ali Csorbadzsi Magyarországra szállításával. Az irodalmi kalandozások szórakoztató és tanulságos perspektívát kínálnak a hagyományos elemzések mellé, és nem mellesleg segíthetnek saját erkölcsi mércénk pontosabb beállításában.

Zsély Anna

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK
-40%
Webshop ár: 2520 Ft
KOSÁRBA
-40%
Webshop ár: 2940 Ft
KOSÁRBA
-40%
Webshop ár: 2700 Ft
KOSÁRBA
-40%
Webshop ár: 3360 Ft
KOSÁRBA
-40%
Webshop ár: 1560 Ft
KOSÁRBA