Hölgyválasz és kitekintés - a szexuális szelekció elemzése és a megszaladási jelenségek jövője címmel tartott előadást Miklósi Ádám március 22-én, szerdán a Kossuth Klubban.

A kultúráról sokan azt gondoljuk, az ember alakította, az emberi agy szüleménye, pedig a kultúra az evolúcióval együtt fejlődött, és a mai napig alakul. A humán génekben, a genetikánkban benne van a kultúra iránti vágy. Felmerül a kérdés, hogy vajon az ökológiai szelekció érvényesül-e a kultúra keretein belül? A válasz, igen, bár kicsit torzulva, hiszen a kultúra határain belül a szelekció jóval toleránsabb, mint azt a biológiában megfigyelhetjük.

Ennek következménye lehet a megszaladás. Hogy megértsük, mit is takar pontosan ez a fogalom, Ádám a pávák párválasztásának példáját említette. Ezeknél az állatoknál a hím egyednek nagyon díszesek a farktollai, hogy felhívja magára a nőstény egyed figyelmét. Képzeljük el, hogy egy pávalánynak megtetszik egy hosszú farktollú pávafiú. Ekkor önmagában még nem történik semmi, na de mi történik akkor, mikor sok pávalánynak tetszik meg ugyanez a különleges farktollú fiú? Ekkor figyelhetjük meg a megszaladást, ilyenkor ugyanis a hím utódok az apuka hosszú, színes farktollait fogják örökölni, a nőstény utódok pedig az anyuka azon tulajdonságát, hogy a hosszú farktollakat kedveli. És ez így megy generációról generációra. Vajon meddig nőhet a hím páva farktolla? Nyilván nem a végtelenségig, itt kap fontos szerepet a szelekciós korlát. Mert a hímre nem csak a nőstény figyelt fel, hanem ragadozó is. Ekkor a szelekciós korlát hatására a tollai nem nőnek tovább. Mi a helyzet a szelekciós korláttal az emberi társadalmak esetében? Van ahol ez teljesen megszűnt. Nézzük a csoki evési szokásainkat. Mindenhol azt reklámozzák, hogy a csoki jó, finom, ennek következményeként megfigyelhető egy kulturális megszaladás.

Ezek már létező, megfigyelt megszaladások, de akár jósolni is lehet ilyet. Fékevesztett kommunikáció? Ez csak egy fél jóslás, a nyelv megszerzésének vágya, csak úgy, mint a kultúra iránti vágy, genetikailag bele van építve az emberbe, vágyunk a kommunikációra. Jó példa rá, hogy ha két babát lerakunk egymás mellé, ha nem is beszéddel, de mindenképpen el fognak kezdeni kommunikálni egymással, ki fog találni egy saját rendszert. Számunkra fontos, hogy fenntartsuk kapcsolatainkat. Hol van ebben a megszaladás jelensége? Ma már bárhol, bármikor, bárkivel tudunk beszélni, hála az internetnek és a mobiltelefonoknak. És ha lehetőség van, az ember azt ki is használja.

Nézzünk akkor egy teljes jóslást. A plasztikai műtétek el fognak terjedni, hogy az arc minél szimmetrikusabb legyen, minél jobban tetszünk a másik nemnek, hogy minél könnyebben találjunk párt magunknak. A szelekciós korlát ebben az esetben, hogy egy ilyen beavatkozás egyelőre még egy kisebb vagyonba kerül, amit nem mindenki engedhet meg magának.