0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 180 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2792-87-3
Témakör: Szociológia, Antropológia, Evolúció, Orvostudomány
Sorozat: Az evolúciós gondolat

Ára: 2800 Ft (Elfogyott)

Fékevesztett evolúció
Megszaladási jelenségek az emberi evolúcióban

Hová szalad velünk a ló?

Olvass bele
2011-04-11.

 

Csányi–Miklósi: Fékevesztett evolúcióAmikor baráti körben megpróbáltam röviden összefoglalni – ahogy általánosabb fajta érdeklődésre szokás –, miről is szól a Fékevesztett evolúció, kicsit elakadtam. Nem akartam azonnal elriasztani a szakkifejezésekkel szépirodalomhoz szokott barátaimat. Mert tudományos munkákról van szó ugyan (előadások szövegeinek gyűjteményéről), mégis érthető bárki számára. Arra próbál felelni, miért halad globalizált társadalmunk valamiféle feltűnően rossz irányba.


Azzal mindnyájan tisztában vagyunk (evolúciós elmélet ide vagy oda), hogy egy nagyobb rendszer részei vagyunk, amelyet sokszoros kölcsönhatások mozgatnak. Az első fejezetben Csányi Vilmos ezzel, a világunkat alkotó komplex rendszerekkel foglalkozik. Az összetett (biológiai) rendszerekre jellemző folyamatos bomlás-épülés során kialakuló „szigetek” szelekciója felveti a szabályozás problémáját. Miként hatnak egymásra ezek a komponensek az összetett rendszerekben? Mi a szabályozás fő vonala? Miben hasonlít erre – vagy tér el ettől – az emberi kultúra mint rendszer szabályozása?

A könyv alcíme Megszaladási jelenségek az emberi evolúcióban – de mit kell értenünk ezen: „megszaladás”? A plasztikus kifejezést használják a szerzők minden olyan folyamatra, ahol „valamilyen szelekciós hatás egy tulajdonságot optimális paraméterein túl, minden korlát nélkül változtat, növel (...)”.  Ez nemcsak az emberre jellemző, a kötet elején nem is rólunk esik szó, hanem általánosságban – illetve egy nagyon szemléletes állati példán keresztül – mutatkozik be a jelenség.

Így jutunk el a pávafarok rejtélyéhez. Miért is növeszt magának a pávakakas olyan csodálatos farktollazatot? Erre Miklósi Ádámtól kapunk választ. Pontosabban: a kérdés inkább az, miért, miként alakul ki a pávatyúkokban az a választási képesség (preferencia), ami alapján a díszesebb tollazatú hímeket részesítik előnyben? Hiszen a nagy farktollazat több hátrányt is jelent a viselőjének. Sokkal feltűnőbb a ragadozók számára, nehezebben is menekül előlük. Ha átrágtuk magunkat ezeken a látszólagos ellentmondásokon, az állati példákon, akkor jutunk el az igazán izgalmas témákhoz: saját magunkhoz. Azokhoz az emberi döntésekhez (preferenciákhoz), amelyek felelősek a fajunkra ma oly jellemző tömeges elhízásért – azaz a metabolikus szindrómáért –, a szépségideáljaink eltorzulásáért, a függőségek kialakulásáért, vagy akár a prostitúcióért.

Mekkora szerepet játszik a „hozott anyag”, vagyis a bennünk élő preferencia-rendszer táplálkozási szokásaink alakulásában? Miért eszünk évi 35-40 kiló cukrot – az évi 8 kiló helyett? Állnak-e genetikai okok a hízásra való hajlam hátterében? Milyen szerepe van a magzati életnek a felnőttkori zsírpárnák kialakulásában? Mely népcsoportokat veszélyezteti legerősebben az elhízás és annak sok következménye? Mi az a 2-es típusú diabétesz? Ezeket a kérdéseket Fövényi József válaszolja meg.

A prostitúciót mint megszaladási jelenséget Forrai Judit járja körül. A szexuális örömszerzésre való hajlamot a párkapcsolatokban a monogámia szorítja korlátok közé, vagy éppen fordítva: ez a hajlam a monogámiára való szelekciónk miatt került előtérbe? Milyen jellemzők alapján választunk társat hosszú és rövid távra? Hogyan jött lére a prostitúció? Evolúciós szempontból lehet-e jó dolog az alkalmi szexuális kapcsolat? És egy történelmi távlatú – egyben urbanisztikai kérdés: mi köze a városiasodásnak a prostitúcióhoz?

Ujfalussy Dorottya Júlia a külső megjelenéssel összefüggő betegségekkel foglalkozik. Ez a kérdés manapság roppant élesen került előtérbe. Új módon neveztek meg régebben is megvolt betegségeket, új kifejezések születtek, mint például a „testképzavar”. Vajon a megfelelni vágyásra vezethetők vissza a kóros soványítás (anorexia), a falánkságot a hányással kompenzáló bulimia vagy a főleg férfiaknál előforduló, megszállott törekvés a hatalmas, vagy egész pontosan: túlzott izomtömegre (izomdiszmorfia)? Miért terjednek rohamosan ezek a kórképek? Hogyan védekezzünk a média nyomasztó hatása ellen, amely mindent minden áron el akar adni?

Csányi László–Miklósi Ádám: Fékevesztett evolúcióKi a dohánytól, ki a szesztől, ki a játékgépektől függ. Van, aki a munkától, van, aki a szextől. És hogyan alakulnak ki függőségeink? Az addiktológiai zavarokról Demetrovics Zsolt értekezik. Mert vannak evolúciós gyökerei a pszichoaktív szerek, az alkohol függőségig menő használatának is.  Hogyan veszett el a kontroll a drogok használatában? Mik a segítség lehetőségei egyéni és társadalmi szinten?

A kötetet Miklósi Ádám zárja, az ember jövőjére tekintve. Vérbeli tudományos szakemberhez méltóan számít arra, hogy az olvasó vitatkozik a szerzőkkel. Zárszóként „jóslásba” bocsátkozik a következő évtizedekben elképzelhető megszaladási jelenségekkel kapcsolatban, és helyettünk teszi fel többek közt azt a kérdést is, hogy Vajon mindez nem csak egy „pusztulásra ítélt” civilizáció tünete?

Szeifert Natália

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK