0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 180 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2792-87-3
Témakör: Szociológia, Antropológia, Evolúció, Orvostudomány
Sorozat: Az evolúciós gondolat

Ára: 2800 Ft (Elfogyott)

Fékevesztett evolúció
Megszaladási jelenségek az emberi evolúcióban

Öröm, de kinek?

Lágymányos Online (lol.elte.hu)
2011-04-05

A Kossuth Klubban megrendezésre került a Szex, drogok, evolúció programsorozat harmadik, egyben utolsó előadása, ahol Forrai Judit beszélt a prostitúció kialakulásáról.

Amióta a házasság fogalma létezik, azóta létezik a prostitúció fogalma is. Az ókorban és a középkorban az emberek nem szerelemből, hanem érdekből kötöttek jegyességet, s a szex a házasság fogalmához volt köthető, az eskütételt az első aktussal pecsételték meg. A férfiak kivívták a választás jogát maguknak.

Olyan munkákat végeztek, amelyekre a nők nem lettek volna alkalmasak, mint például a katonaság. Egy hadvezér sokat volt távol a családjától, szüksége volt feszültség levezetésre, hogy kielégítsék vágyait. Erre alakultak ki a „köznők”, vagyis olyan nők, akik arra voltak, hogy a férfiakat családjuktól távol is kiszolgálják. A prostitúció ekkoriban kezdett kialakulni. Ezek a nők sosem illeszkedhettek be a társadalom hierarchiájába, helyette saját alá-fölérendeltségi viszonyuk alakult ki.

Ezt a hierarchikus rendszert Athénban is megfigyelhetjük, az ókorban, Athén fénykorában ugyanis nem csak a város, és a kereskedelem, de a prostitúció is virágzott. Legmegbecsültebb örömlányoknak számítottak a hetérák, ők álltak a ranglétra csúcsán. Nem csak testi szolgáltatást nyújtottak a férfiaknak, hanem beszélgettek is velük, a lelki társaik voltak. Alattuk álltak a furulyás lányok, ők furulyáztak, mielőtt létrejött volna az aktus. A létra legalján álltak a prostituáltak, ők általában a hazatérő katonákat szórakoztatták. Mindig annyi volt belőlük, amennyire épp szükség volt. Néha több, néha kevesebb. Ez teljesen elfogadott volt abban az időben, nem voltak olyan erkölcsi korlátok, mint ma.

Solon például 559-ben bevezette az első állami bordélyházat, ahol nem csak nők, hanem férfiak is dolgoztak. Akkoriban ugyanis a homoszexualitás teljesen elfogadott dolognak számított.

Leletekből tudjuk, hogy nem csak Athénban, hanem Pompeiben is voltak bordélyházak, az arab térségben azonban nem volt rájuk szükség. Ott ugyanis saját ágyas háremük volt a férfiaknak. Az arab nép ugyanis nagyon sokat háborúzott, sok férfi esett el a csatamezőn, és ugyanennyi nő maradt egyedül. Az özvegyeket beintegrálták más családokba, hogy gondoskodjanak róluk, ne maradjanak egyedül, így alakult ki náluk a többnejűség.

A prostitúció virágzott, nem voltak erkölcsi korlátok, akkor vajon hogy jutott mai állapotáig az örömlányok helyzete?

Kolumbusz 1492-ben tért vissza felfedezéseiből, és ekkortájt kezdett elterjedni egy nemi kór, a szifilisz is. Kezdetben annyira erős és pusztító volt, hogy aki megkapta, az első egy évben bele is halt. A kór miatt mindenütt pánikhangulat uralkodott. 4 év alatt eljutott odáig a társadalom, hogy teljesen be akarta szüntetni a prostitúciót. A bordélyházakat bezárták, az ott dolgozó nőket az utcára rakták, akik aztán a temetőkben, a város melletti utak mentén kerestek maguknak hajlékot. Az emberek hűséget fogadtak, védekezéssel próbálkoztak. Csakhogy ezek a cselekvések ellentmondtak a vágynak, és a gyakorlatnak. Megpróbálták orvosi keretek közé szorítani az ilyenfajta élvezeteket, kialakult a pornográfia, hogy a férfiak örömlányok híján ezzel oltsák ki vágyaikat.

Később jöttek a stricik, akiknek volt 1-2-3 esetleg 4 „lányuk”. Ma már ez az iparág is, csak úgy, mint például a drogok, a maffia kezében van. Nem egy esetről hallunk, hogy lányokat visznek ki az országból akaratuk ellenére, kereskednek velük.

Weyde Szandra

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK