0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Kazanlár Szilvia, Mihancsik Zsófia
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 248 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2791-51-7
Témakör: Közgazdaságtan
Sorozat: edition 2.0

Eredeti ár: 3500 Ft
Webshop ár: 2625 Ft

KOSÁRBA
A Google-modell
A menedzsment forradalma

Bizalomból birodalom

Élet és Tudomány
2010-12-24

Egy vállalkozás legnagyobb sikere, ha neve beépül a nyelvbe. Mindenki tudja, hogy miből alakult ki a xeroxozni ige, vagy a zsilett főnév, de az oroszok is „karandas” (ceruza) szava is az első gyártó nevét őrzi. Napjainkban már itthon is meghonosodóban van a „kiguglizni a neten” kifejezés az angol nyelvterületen elterjedt „google it” fordításaként. Kevesen tudják, hogy a Google fantasztikus sikerét egy újfajta vállalatvezetési szemléletnek köszönheti, melyet sokan a Ford által bevezetett futószalagos módszer jelentőségéhez hasonlítanak. A Google név azt a jó nagy számot jelenti, mely egy egyes után száz nullából áll. A céget két informatikus, Sergey Brin és Larry Page alakította 1998-ban. A vállalatot a maguk által kifejlesztett keresési algoritmusra alapozták, mellyel a neten már akkor is hatalmas mennyiségű információ rendezését tűzték ki célul. A vállalat ma már több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat. Ezt a sikert persze már nemcsak a bevált algoritmus, hanem a két alapító karizmatikus személyisége eredményezte. Bernard Girard könyvében azt a vállalatvezetési módszert mutatja be, mellyel Brin és Page képesek meggyőzni környezetüket, hogy kövesse őket oda, ahova menni akarnak. Ma már a sikeres vállalkozókat látjuk bennük, de nem a vagyon ígérete hajtotta őket ebbe a kalandba, hanem az a szándék, hogy feljavítsák az internetes keresőket. Antikonformisták, tudnak olyan döntéseket hozni, amelyek szembe mennek a szokásokkal. De sikerüket nem ennek köszönhetik, hanem a bizalomnak. A legtöbb multi rendszerét az alkalmazottak folyamatos ellenőrzésére építi. A kiadott feladatokkal még a fejlesztők idejét is igyekeznek percre beosztani. Az amúgy helyes eredmény centrikusság mellett az vélt odavezető utat is meghatározzák. A magukat tévedhetetlennek hívő vezetők csak a maguk által kiadott módszerek hatékonyságát ismerik el, más kipróbálására nem is adnak módot. Az eredményt azután pénzzel, az eredménytelenséget pedig elbocsátással jutalmazzák. A Google úgy döntött, hogy szembehelyezkedik a pénz egyedüli motivációs erejét hirdető módszerekkel. Követik Bill Gates elvét, miszerint „Egyetlen nagy programozó sem ülhet munkaasztalhoz magában azt mormolva: ’Ezzel nagy pénzt tudok csinálni’, vagy ’Ebből több százezer példányt eladhatok.’ Egész egyszerűen azért nem, mert ez a fajta gondolkodásmód nem segít a problémamegoldásban.”Ez persze nem jelenti azt, hogy a Google nem habozik magas béreket fizetni, de messzemenően bízik a jól elvégzett munka öröme által nyújtott belső motiváció erejében. Bevezették a 20 százalékos szabályt, miszerint a kutatók a munkájuk 80 százalékát kell a rájuk bízott feladatnak kell szenteljék, de 20 százalékát a személyes kutatásokra fordíthatják. Valójában a gondolat nem annyira eredeti, mint mondják –a 3M például ennek köszönheti az egyik legsikeresebb termékét, a „Post it” címkéket. A Google újítása abban állt, hogy ezt a kedvezményt kiterjesztette minden mérnökére,, és hogy ekkora súlyt helyezett a dologra. Az eredmény azután magáért beszél: szinte havonta jelentek meg egy-egy olyan újdonsággal, mint az oldal személyre szabásának lehetősége, fordítóeszközök, vagy a mobiltelefonos alkalmazások.

 

Bernard Girard nemzetközileg elismert vállalatvezetési tanácsadó. Könyvében elsőként mutatja be a Google vállalatvezetési gyakorlatát, és a könyv fantasztikus fogadtatásával ő is, és a kiadók is profitálnak kicsit a Google sikeréből. Ha tehát valaki többet akar tudni a dologról, két út ál előtte: vagy elolvassa a könyvet vagy pedig kérdését beírja a Google keresőbe.

 

Bóc István

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK