Ki ne törte volna már azon a fejét, hogy milyen lottószámokkal érhetné el nagyobb eséllyel az áhított nyereményt, vagy milyen biztos nyerési taktikát kövessen a fej vagy írás játékban. Ezek és más, jóval összetettebb matematikai kérdések megválaszolása gyakran vezet paradoxonokhoz, azaz meglepő, de mégis igaz állításokhoz, amelyek megmagyarázása, feloldása sok esetben szorosan kötődik a véletlen matematikájának fejlődéséhez.
A felhasznált fogalmak előfordulási sorrendben való definiálása miatt - különösen a nem kifejezett szakember érdeklődőnek - elejétől kezdve folyamatos olvasásra ajánlott könyv öt fejezetből épül fel. Ebből az első három a valószínűségszámítás, a matematikai statisztika, valamint a véletlen folyamatok paradoxonjait tárja az olvasó elé. A negyedik fejezet Újabb paradoxonok címmel a matematika nemrég megszületett kiterjesztéseivel, egyes ágainak legújabb fejlődésével kapcsolatba hozható problémákat vet fel. A tudományterületre való ráhangolódás után az olvasást e fejezetek azonos felépítése tovább ösztönzi. Az összes „hihetetlen” állítás tárgyalásakor megtaláljuk a paradoxon történetét, megfogalmazását, magyarázatát, majd megjegyzések és hivatkozások következnek. A fejezet minden esetben a kötet fő irányvonalába kevésbé illő villámparadoxonokkal zárul. Az ötödik rész a paradoxológia különböző korokban betöltött szerepének rövid áttekintését követően stílusosan zárul: befejezés helyett egy Villon-idézet után az említett paradoxonokhoz kapcsolódó táblázatokat, jelölés, név- és tárgymutatót közöl.
Székely J. Gábor, aki olyan nagy matematikusokat tudhatott tanárainak és ösztönzőinek, mint Rényi Alfréd, A. N. Kolmogorov vagy Pólya György, a BME Sztochasztika Tanszékét vezette 1997-ig, azóta pedig az USA-ban tanít és kutat. Az 1982-es első magyar, majd az ezt követő több idegen nyelvű kiadás után nemrégiben megjelent kötetébe az azóta felmerült újdonságokat, sőt csemegéket is beledolgozta.