0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Hogyinszki Éva, Molnár D. Tamás
Megjelenés: 2011
Oldalszám: 318 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2794-23-5
Témakör: Filozófia
Sorozat: Radikális gondolkodók

Eredeti ár: 3200 Ft
Webshop ár: 2400 Ft

KOSÁRBA
A törékeny abszolútum
Avagy miért érdemes harcolni a keresztény örökségért?

"Nem vagyok ember. Szörny vagyok" – a polgárpukkasztó filozófus

HVG
2012.06.23.

Az Európán átgyűrűző gazdasági válság idején radikális nézeteivel egyre népszerűbbé váló szlovén filozófus és kultúrakritikus gyűlöli az embereket, de az emberiséget szereti. Slavoj Žižek a Less Than Nothing című új könyvében Hegel elméleteinek újraértelmezésével keresi a választ a kapitalizmus válságából való kiútra.

„Nem vagyok ember. Szörny vagyok” – állítja magáról Slavoj Žižek. „Tudom mi az a pokol: az, amikor felkérnek egy előadás megtartására, ami után még lesz egy kis fogadás is. Ekkor már tudom, hogy az összes frusztrált idióta, aki nem volt képes az előadás végén feltenni a kérdését, majd valahogy így jön oda hozzám: Žižek professzor, tudom, hogy fáradt, de megkérdezhetném, hogy…Hát bameg, ha tudod, hogy fáradt vagyok, mi a fenének kérdezel? Tényleg egyre inkább sztálinistává válok. Úgy általánosságban szeretem az emberiséget, de képtelen vagyok empátiával viseltetni az emberek iránt” – szemléltette a Guardian magazin újságírójának embergyűlölete okát Slavoj Žižek.

Az emberek 99 százaléka unalmas idióta

Slavoj Zizek filozófus

Fotó: Wikipedia

A 63 éves szlovén filozófus maga is értetlenül áll az őt csodáló tömegek előtt, tekintve, hogy az emberek 99 százalékát unalmas idiótának tartja. A Less Than Nothing: Hegel and the Shadow of Dialectical Materialism (Kevesebb a semminél: Hegel és a dialektikus materializmus árnyéka) című könyvétől például sok követője azt reméli, hogy a gazdasági válságból való kilábalásra adott filozófiai elméletével most végre visszavághat kritikusainak. Mert szerintük Žižek egy „bonyolult marxista”, aki nem ritkán tesz olyan kijelentéseket, mint hogy „Hitlerrel csak az volt a baj, hogy nem volt elég agresszív”. A tudományos szakma egyik fele csupán egy ostoba kötekedőt lát benne, más kritikusai a neomarxista totalitáriánus elvek agitátoraként tartják számon. Azt azonban bírálói is elismerik, hogy írásai gondolatébresztők.

Semmi sem az, aminek látszik

Žižek több mint ötven megjelent könyvének és temérdek publikációjának közös központi érvelése, hogy semmi sem az valójában, aminek látszik és fordítva: minden dolog bele van kódolva valami másba. Szerinte a legtöbb dolog, amit radikálisnak, pusztítónak vagy éppen etikusnak gondolunk, igazából semmin sem változtat: „Amikor egy bioalmát vásárolunk, azt tulajdonképpen ideológiai okokból tesszük, mert azt hisszük, ha védjük a környezetet, akkor megtettük a természet iránti kötelességünket. Vagy amikor küldünk havi öt dollárt egy szomáliai árváknak pénzt gyűjtő szervezetnek, hogy megnyugtassuk a lelkiismeretünket. Mindezt tulajdonképpen csak azért csináljuk, hogy elkerüljük a tényleges cselekvést. Fenntartjuk velük a biztonságérzetünket, s közben elhitetjük magunkkal hogy a gesztusainkkal bármit is jobbítottunk a világon.” Žižekre ellenben nem lehet azt mondani, hogy kerüli a cselekvést: a mai napig számtalan politikai demonstráció szervezése kötődik a nevéhez, 1990-ben pedig az elnökválasztás során is jelöltette magát. Több dokumentumfilm készült vele és róla, és azon kevés gondolkodók közé sorolhatja magát, akiknek munkásságáról még életében könyv jelent meg (Zizek: A Guide for the Perplexed).


Slavoj Zizek elmondja, miért nincs szex az utolsó Bond-filmben
Szerző:Youtube
További videók

Tito gyermeke

 

A Tito-rezsim alatt Jugoszláviában felnőtt Slavoj Žižeket csak 1989-ben ismerte meg a Nyugat, első angol nyelvű könyve, a The Sublime Object of Ideology (Az ideológia magasztos tárgya)megjelenése után. Magyar nyelven tavaly jelent meg a Typotex Kiadó Radikális gondolkodók című sorozatában a The Fragile Absolute (A törékeny abszolútum) című munkája Hogyinszki Éva és Molnár D. Tamás fordításában. A Typotex honlapján olvasható bemutatás szerint Slavoj Žižek a poszt-lacaniánus elmélet egyik legjelentősebb képviselője, aki a populáris elméletekkel kívánja Lacan teóriáját magyarázni, illetve Lacan fogalmaival írja le a kortárs politikai és társadalmi jelenségeket és problémákat. Olyan baloldali gondolkodó, akit erősen befolyásoltak Hegel, Marx és Schelling elméletei. Írásai négy pilléren alapulnak, ezek: a lacani pszichoanalízis, a hegeli filozófia, az ideológia marxista elmélete és a keresztény teológia.

„Honnan a fenéből tudnám a válaszokat?”

Bár a Tito-rendszer alatt ellehetetlenítették tudományos előmenetelét, a rendszerváltás után kinyílt előtte a világ. Számos egyetemen volt vendégtanár, többek között: University of Chicago, Columbia, London Consortium, Princeton, The New School, European Graduate School, University of Minnesota, University of California, Irvine, University of Michigan. Jelenleg a ljubljanai egyetem professzora, és aUniversity of London Birkbeck Institute for Humanities nemzetközi igazgatója. Noha sokat tanított az USA-ban, de az amerikai diákokról és egyáltalában a tanításról nincsenek jó emlékei: „Ki nem állhatom a diákokat. Amikor Amerikában voltam vendégprofesszor ─ amit soha többé nem teszek ─ azzal jött hozzám oda egy diák, hogy nagyon érdekesnek találta a tegnapi előadásomat és úgysem tudja, miről írja a beadandóját, esetleg mondanék-e neki még néhány gondolatot, amiről eszébe juthat valami ötlet a dolgozatához. Hát bassza meg, kinek hisz engem? A legjobban azt utálom, amikor személyes problémákkal jönnek hozzám. Hát nem látják, hogy őrült vagyok? Akármit is csinálok, akkor is bíznak bennem. Utálom az amerikai társadalomban ezt a nyitottságot. Hogy első alkalommal találkozol egy emberrel és rögtön a szexuális életéről kezd neked mesélni.”

Radikális szociológiai és filozófiai elméleteiben követői a válságba jutott kapitalizmusból vezető kiutat látják, bár ő ettől inti őket: „Mindig hangsúlyozom, hogy ezt ne várják tőlem. Nem egy olyan fickónak a feladata, mint én, hogy komplett megoldásokkal szolgáljon. Honnan a fenéből is tudnám én a válaszokat? Az olyan alakoknak, mint én, nem az a feladatuk, hogy kész válaszokkal szolgáljanak, hanem hogy jó kérdéseket tegyenek fel.”

Szandtner Veronika

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK