Idén későre esik húsvét, így aztán ráérünk még a nagyböjttel is. Távoli még a negyven nap, a bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és a kiengesztelődésre. A felkészülés a feltámadásra egyébként nem egyszerű feladat a ma emberének a keresztény Európában. Nem erős oldala a csillagászat, elveszítette kapcsolatát a természettel és a szakrális ünnepek valódi jelentésével, így aztán a mégoly hívő is tétován bolyong napéjegyenlőség és holdtölte között. Zavarban van a saját legnagyobb ünnepével kapcsolatban, ami persze egy muzulmán hívővel elő sem fordulhatna. Egy keresztény manapság inkább gyarló, mint harcos, de legalább extrém esetektől eltekintve nem képzeli magát istennek, és már ez is valami. Negyven látomásos nap a pusztában szinte felfoghatatlan a való világban, de a felkészülés a felkészülésre talán még felfogható.
Ebben segítségünkre lehet egy remek kis könyvecske is, a címe Torkosság (Typotex Kiadó, 2010). A kötet egy sorozat első darabja, amely a hét főbűnt készül bemutatni. Amelyeket, valljuk be, legtöbbünknek kényszer hatására is nehezünkre esne hiánytalanul felsorolni. Pedig az ókorban a gonosz megtestesítőjeként tekintettek rájuk, a zsidó-keresztény kultúrkörben is megjelenítettek mindent, ami erkölcstelen. Most, hogy az etika relatív, mint egy elmélet, mindez idejétmúltnak tűnhet, de azért soroljuk fel őket: kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, jóra való restség. Már a szavak maguk is szinte ódivatúnak tűnnek, egy igazi celebnek szótár kellene a megfejtésükhöz. Ugyanakkor kár lenne egy legyintéssel elintézni és korszerűtlennek tekinteni a témával való foglalatoskodást. Annál is inkább, mert a torkosságról szóló fejezetet nem más tekintette át gyönyörű alapossággal, mint egy olasz nő. És valljuk be újra és töredelmesen, ez a szókapcsolat így tökéletes. Mielőtt ugyanakkor a machovircsafttal terhelt hímsovinizmus bűnébe és egyben csapdájába is esnénk, szögezzük le, ez elsősorban egy intellektuális kaland.
Francesca Rigotti ugyanis azzal nyit, ami nekem reggelig sem jutott volna eszembe, jelesül, hogy a torkosság az egyetlen a főbűnök közül, amely kívülről látszik az emberen. A többi bűn láthatatlan, ez viszont könnyedén vizualizálható. És még szerethető is, tehát megbocsátható, tegyük hozzá gyorsan. Hiszen ha bűn a pasta, a pacal, a csokoládé, a fagyi és a bor, akkor megette a fene az egészet. A lényeg alighanem a mértékletességgel érhető tetten és abban a keskeny sávban, ami a derűs szemlélődés és a most már tényleg ne nézzetek hülyének között húzódik. Oda lehet kivetni a hamburgeradót, hogy csak úgy fröccsenjen a ketchup. Ugyanis a super size otthonka és az anorexia egy tőről fakad. És rendes körülmények között egyszerűbb lenne elütni, mint a sportruhabiznisz első számú áldozatát, a rózsaszín biciklisjelmezbe és benzingőzbe bugyolált egészségharcost a járdán.

http://www.mno.hu/portal/768173