Tartalma, a benne elénk tárt ismeretanyag gazdagsága, intellektuális- és úgyszintén kultúrtörténeti dokumentációs értéke szerint ez a szó átvitt, legpozitívabb értelmében a fotográfia nagyon nagy könyve. Mind esztétikailag, mind intellektuálisan, mind pedig a fényképezésben rejlő, szinte végtelen kifejezési, láttatási lehetőségek felmutatásában káprázatos, bámulatos, lenyűgöző, és szerfelett tanulságos.

A mindig kifogástalanul korrekt Typotex ajánlójából idézve, e kötet „az eddigi legteljesebb összefoglalás a kezdetektől napjainkig, szerzője fotótörténeti kánont alkotott. Közel 600 kép ismerteti meg az olvasót a fotózás történetével a művészet és technika, a szociográfia és divat, a háború és természetfotózás szemszögéből. (...) Közelképet kaphatunk azokról az emblematikus fotósokról is, akik egyéni szemléletükkel, technikai újításaikkal váltak e végtelen történet szereplőivé. E mozaik számtalan kockája a fotográfia teljes történetévé áll össze, melyet a kultúra lencséjén át szemlélhetünk.”

A fényképezés a technika és a kultúra egyik nagy találkozása. A technika tette lehetővé a létrejöttét, s a puszta - bár önmagában is kétségkívül kiemelkedően nagy jelentőségű dokumentációs funkcióján túl - a kultúrában teljesedik ki alkotásainak intellektuális értéke. A technika fejleszti folyamatosan a fényképezés anyagi eszköztárát, s ezek az eszközök teszik mind inkább lehetővé, hogy a fényképész az eszközök kötöttségeitől nem béklyózva, szabadon szárnyaljon alkotó kedvének megvalósításában, mondanivalójának kiteljesítésében.

Hatalmas ez az áttekintés! Akit igazán érdekel a fényképezés kultúrtörténete - ami egyben az így megmutatott, dokumentált világ kultúrtörténetének, sőt még a történelmének is egy sokatmondó szelete -, az szinte kimeríthetetlen intellektuális kincsestárat talál benne. Technikatörténeti tekintetben pedig a meglepetés rögtön az első rész első két fejezetével kezdődik: • A fényképészet kezdetei (1839-ig) • A fényképészet második feltalálása (1839-1854).

Az album hat részbe tagolva 14 fejezetet vonultat fel. E részek: • A fényképezés kétszeres feltalálása • A fényképészet térhódítása (1854-1880) Benne egyebek közt: A népszerű fényképészet és a művészet céljai; Fényképész társaságok, kiadványok és csereklubok; A társadalmi világ képi megjelenítése; Háború és fényképészet; A fényképészet és a társadalomtudományok • A fényképészet és a modern kor (1880-1918) Benne: Tömegmédia és tömegpiacok; A művészi fotózás kihívói; A modern élet; A tudomány és a fényképészet; A fényképészet, a társadalomtudomány és az expedíciók; Háború és forradalom • Új látásmód (1918-1945) Benne: A művészet és a tömegmédiumok kora; A fotóriporterek; A társadalomtudomány, a társadalmi változások és a fényképezőgép; A dokumentarizmus gyökerei; A II. világháború • A kultúra lencséjén át (1945-1975) Benne: Az ember családja; A Nyugat és a hidegháború; Technológia és média a háború utáni Amerikában; Fényképészet a művészetben • Konvergenciák (1975-től napjainkig) Benne: Globalizmus, technológia és társadalmi változás; Posztfényképészet; A társadalmi érdeklődés kategóriái; A politika külleme; A posztmodern látásmód; Az új társadalmi dokumentarizmus; A természet és az ember; Divatfotózás; A posztmodernizmus vége; A huszonegyedik század felé; A jelenben élő múlt; A pillanat médiuma; A fényképészet gyakorlata és a globalizáció; Tudomány és társadalom; Képernyők és platformok.