0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Gyárfás Vera
Kiadás: Második kiadás
Megjelenés: 2015
Oldalszám: 574 oldal
Formátum: A/4
ISBN: 978-963-2798-61-5
Témakör: Művészetelmélet, Fotográfia

Eredeti ár: 9900 Ft
Webshop ár: 5940 Ft

KOSÁRBA
A fotográfia nagykönyve
A fényképezés kultúrtörténete

Mary Warner Marien: A fotográfia nagykönyve - A fényképezés kultúrtörténete

http://www.osmanpeter.blogspot.com
2012.01.24.

Tartalma, a benne elénk tárt ismeretanyag gazdagsága, intellektuális- és úgyszintén kultúrtörténeti dokumentációs értéke szerint ez a szó átvitt, legpozitívabb értelmében a fotográfia nagyon nagy könyve. Mind esztétikailag, mind intellektuálisan, mind pedig a fényképezésben rejlő, szinte végtelen kifejezési, láttatási lehetőségek felmutatásában káprázatos, bámulatos, lenyűgöző, és szerfelett tanulságos. 
A mindig kifogástalanul korrekt Typotex ajánlójából idézve, e kötet „az eddigi legteljesebb összefoglalás a kezdetektől napjainkig, szerzője fotótörténeti kánont alkotott. Közel 600 kép ismerteti meg az olvasót a fotózás történetével a művészet és technika, a szociográfia és divat, a háború és természetfotózás szemszögéből. (...) Közelképet kaphatunk azokról az emblematikus fotósokról is, akik egyéni szemléletükkel, technikai újításaikkal váltak e végtelen történet szereplőivé. E mozaik számtalan kockája a fotográfia teljes történetévé áll össze, melyet a kultúra lencséjén át szemlélhetünk.” 
A fényképezés a technika és a kultúra egyik nagy találkozása. A technika tette lehetővé a létrejöttét, s a puszta - bár önmagában is kétségkívül kiemelkedően nagy jelentőségű dokumentációs funkcióján túl - a kultúrában teljesedik ki alkotásainak intellektuális értéke. A technika fejleszti folyamatosan a fényképezés anyagi eszköztárát, s ezek az eszközök teszik mind inkább lehetővé, hogy a fényképész az eszközök kötöttségeitől nem béklyózva, szabadon szárnyaljon alkotó kedvének megvalósításában, mondanivalójának kiteljesítésében. Itt igazán láthatjuk azt is, hogy egyszerű, a mából visszatekintve nagyon kezdetleges fényképezőgéppel is lehet nagyot alkotni, csodálatos fényképeket létrehozni, ám az is kétségtelen, hogy minél többre képes az eszköztár, annál jobban segíti az alkotót a művészi és/vagy társadalmi mondandójának finoman kimunkált, hatásos kifejezésében.
Napjainkra a technika és a fényképezés találkozásának van egy különösen fontos, új vonulata is. Mindig is voltak amatőrök, akik pusztán az alkotás öröméért fényképeztek, hogy a maguk szintjén igényes módon megörökítsenek képeket, személyeket, jeleneteket - egy részük bizonnyal azért is, hogy talán mások számára is megmutatkozik az ebbéli tehetségük. A hagyományos eszközökkel történő fényképezés azonban meglehetősen drága mulatság volt, s ez erősen korlátozta, hogy a kevésbé tehetősek is kedvükre foglalkozhassanak vele. (A fiatalabbak kedvéért: ha a fényképezőgép árát figyelmen kívül hagyjuk is, meg kellett venni a filmet, előhívatni a filmet, papírmásolatokat vagy diákat készíttetni a képekről, ez utóbbiakat többnyire nagyítva - tehát minden felvétel pénzbe került, még az elrontottak is. Végezhettük ugyan az előhívást, nagyítást, másolást házilag is - már akinek volt hozzá kedve, ideje, tehetsége -, ám ehhez is eszközök, vegyszerek, fotópapírok kellettek.) A digitális fényképezőgépek, s legfőképpen a fényképezésre is alkalmas mobiltelefonok viszont szinte mindenkinek a kezébe adták a fényképezés lehetőségét, méghozzá úgy, hogy a felvételek készítése mindaddig nem kerül semmibe, amíg megelégszenek a képek megjelenítésével egy másik modern technikai eszközön, a képernyőn (amely mögött egyaránt lehet számítógép, vagy egy fejlettebb televízió, vagy maga a fényképezőgép ill. a mobil). Aligha kétséges, hogy az ilyesfajta amatőr fényképezés is igen számottevően fejleszti az ember vizuális kultúráját, finomítja a látásmódját, és igényességre neveli- és ma egyre inkább aranyat ér minden, ami fejleszti, erősíti az intellektuális igényességet. Minél kevesebben legyenek, akiknek „szemeik vannak a látásra, de nem látnak”. A fényképezés látni tanít, felismerni, megérteni, netán elemezni, értékelni a látványt. Jó példa erre, hogy sokan vagyunk, akik nekünk új tájakon járva akkor látunk igazán, amikor a fényképezőgép keresőjébe/képernyőjére nézve keressük a jellemző képeket, érdekességeket.
A fényképezés művészi ereje, intellektuális értéke ma, a mind többre képes mozgókép-felvevők korában is töretlen. Ál-naív kérdés, vajon van-e még létjogosultsága. Nagyon is van, művészfotóként is, és úgyszintén benyomások, jövendő emlékek megörökítésére. Ez az egész gyönyörű album is a szó legjobb értelme szerint ékes bizonyítéka annak, hogy a fényképezőgép, avatott kézben, valami egészen különlegeset tud: kimerevíteni, és ezzel megragadni a pillanatot, megmutatni egy arc, egy táj vagy éppen egy jelenet belső sugárzását, megörökíteni az illékony hangulatot, a perc varázsát éppúgy, mint a lidércnyomás dermesztő hidegét. És szintúgy különleges képessége, hogy a felkészült fényképész kezében a fénykép sokkal, sokkal több lehet, mint a kép puszta rögzítése - formálható, mint festő ecsete alatt a kép, szobrász vésője alatt a márvány. Mondanivalónk hordozójává, kifejezőjévé válik, és szinte korlátlan lehetőségeket kínál az üzenet árnyalatainak megformálására. Az igazán jó fénykép megragad és a hatása alatt tart. Vele olykor többet el lehet mondani, és még inkább többet megéreztetni, mint egy hosszú szónoklattal, és a meggyőző ereje is magasan felülmúlhatja az utóbbiét. Sőt, egy-egy gondolat, érzés, üzenet átütő megjelenítésében a fénykép felülmúlhatja még a mozgóképet is.
A Typotex ajánlója kiemel az albumból három igen tanulságos példát. Igen jellemzőek, szellemesek, érdemes őket ide idézni:
„Lincoln demokrata ellenfelei mindig elénekeltek egy dalt, amely e sorokkal végződött: "Könyörögve kérjük - az Isten szerelmére, meg ne mutassák a fényképét." [Ami persze sunyi módon azt igyekezett sugallni, hogy Lincoln finoman szólva „hót ronda”. OP] Mivel az emberek többsége soha nem látta Lincolnt, kampányát végigkísérték a csúfságáról szóló pletykák. Aztán Mathew Brady elkészítette híres képét és Lincoln megnyerte a választásokat. Később így nyilatkozott: "Brady és a Cooper Institute csinált belőlem elnököt. "”
„Fénykép készült MacArthur tábornok és Hirohitó császár első találkozásáról 1945. szeptember 27-én. A kép felháborította a japán közvéleményt, mert úgy vélték, hogy MacArthur tábornok túlságosan lezser viseletével megsértette a császárt.” Nyilvánvaló, hogy - hacsak nem MacArthur akarta így megsérteni a japánokat - ezzel a fényképész vétett goromba hibát. A kép beállításánál figyelemmel kellett volna lennie a kulturális közegre. 
„Borisz Mihajlov 1997-ben fogott bele az Esettörténet sorozatba, miután Ukrajnában engedni kezdett a szovjet szorítás. Éhes hajléktalanoknak fizetett, hogy modellt álljanak, szarkasztikusan bírálva ezzel a kapitalizmus kialakulását és hatásait. A képek nagy vitát váltottak ki, mert sokak szerint a fényképezőgép cinikusan, ridegen figyeli a segítség nélkül maradt embereket.” Persze, hogy itt a „fényképezőgép” a fényképészt jelenti, akitől feltétlenül elvárható, hogy ne így mutassa meg az elesetteket. 
Hatalmas ez az áttekintés! Akit igazán érdekel a fényképezés kultúrtörténete - ami egyben az így megmutatott, dokumentált világ kultúrtörténetének, sőt még a történelmének is egy sokatmondó szelete -, az szinte kimeríthetetlen intellektuális kincsestárat talál benne. Technikatörténeti tekintetben pedig a meglepetés rögtön az első rész első két fejezetével kezdődik: ◙ A fényképészet kezdetei (1839-ig) ◙ A fényképészet második feltalálása (1839-1854).
Az album hat részbe tagolva 14 fejezetet vonultat fel. E részek: ◙ A fényképezés kétszeres feltalálása ◙ A fényképészet térhódítása (1854-1880) Benne egyebek közt: A népszerű fényképészet és a művészet céljai; Fényképész társaságok, kiadványok és csereklubok; A társadalmi világ képi megjelenítése; Háború és fényképészet; A fényképészet és a társadalomtudományok ◙ A fényképészet és a modern kor (1880-1918) Benne: Tömegmédia és tömegpiacok; A művészi fotózás kihívói; A modern élet; A tudomány és a fényképészet; A fényképészet, a társadalomtudomány és az expedíciók; Háború és forradalom ◙ Új látásmód (1918-1945) Benne: A művészet és a tömegmédiumok kora; A fotóriporterek; A társadalomtudomány, a társadalmi változások és a fényképezőgép; A dokumentarizmus gyökerei; A II. világháború ◙ A kultúra lencséjén át (1945-1975) Benne: Az ember családja; A Nyugat és a hidegháború; Technológia és média a háború utáni Amerikában; Fényképészet a művészetben ◙ Konvergenciák (1975-től napjainkig) Benne: Globalizmus, technológia és társadalmi változás; Posztfényképészet; A társadalmi érdeklődés kategóriái; A politika külleme; A posztmodern látásmód; Az új társadalmi dokumentarizmus; A természet és az ember; Divatfotózás; A posztmodernizmus vége; A huszonegyedik század felé; A jelenben élő múlt; A pillanat médiuma; A fényképészet gyakorlata és a globalizáció; Tudomány és társadalom; Képernyők és platformok.

Osman Péter

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK
-40%
Webshop ár: 2340 Ft
KOSÁRBA
-40%
Webshop ár: 2160 Ft
KOSÁRBA
-40%
Webshop ár: 2040 Ft
KOSÁRBA
-40%
Webshop ár: 2880 Ft
KOSÁRBA
-40%
Webshop ár: 1680 Ft
KOSÁRBA