Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Gyárfás Vera
Kiadás: Második kiadás
Megjelenés: 2015
Oldalszám: 574 oldal
Formátum: A/4
ISBN: 978-963-4930-59-4
Témakör: Művészetelmélet, Fotográfia

Eredeti ár: 11900 Ft
Webshop ár: 8925 Ft

KOSÁRBA
A fotográfia nagykönyve
A fényképezés kultúrtörténete

Mary Warner Marien: A fotográfia nagykönyve

Élet és Irodalom
2012.03.14.

Mindig is érdekelt a fotográfia. Nem a technikai részletek, nem az, hogyan működik egy fényképezőgép, miként kell előhívni a filmet, hanem az elkészült kép mint dokumentum. A fénykép a jelen egyet­len pillanatát rögzíti, amely az exponálással szinte egy időben máris múlttá válik. Akár egy nép, akár egy család történelmi dokumen­tumait nézzük, a fényképek kihagyhatatlanok a sorból, mert segítenek ébren tartani az em­lékezetünket. Napjainkban a digitális fényké­pezés révén korlátlan mennyiségű fotó készül és kerül fel az internetre. Sok család csak CD-n vagy számítógépen őrzi a kirándulásokon, családi eseményeken készült felvételeket, pe­dig fényképeket rejtő doboznak is megvan a varázsa. Családi archívumunkban található néhány egészen régi fotográfia, a dédnagy­anyámat ábrázoló már százéves is elmúlt, Gár­donyi fényképészeti és festészeti műtermében készült Budapesten. Vajon a fotópapírra nyomtatott képek is ennyire időtállók lesznek?

Ha erre a kérdésre nem is, de számos má­sikra választ ad a Typotex Kiadó igen impo­záns, tekintélyes méretű kiadványa.

 

Mary Warner Marien: A fotográfia nagykönyve

című munkájában a szerző a fényképészet történetével ismertet meg, bemutatva azt a történelmi és kulturális kontextust is, amelyben a fényképészek éltek és dolgoztak. Nemcsak hagyományos, analóg fényképezésről olvas­hatunk, hanem a digitális fényképészet térhó­dításáról, a képszerkesztéshez használt szoft­verekről, számítógépes alkalmazásokról is. Soha nem volt még ennyi fényképész a világon, mint most - figyelmeztet a New York-i Syracuse Egyetem professzora, aki világossá teszi, hogy a fotográfia egyszerre tudomány, művészet és iparág is. A XXI. században az elektronikus kommunikációs eszközök terje­désével összefüggésben egyre inkább egybe­olvad a művészi fotózás és a fotóriporteri te­vékenység, ma már mindennapi élményünk a fényképezés, szinte az is ért hozzá, aki vol­taképpen nem.

A fénykép megértése sokkal több fejtörést okoz, mert nem azonos a fénykép megnézé­sével. Egy fotó üzenetének értelmezése idő­igényes feladat, nem elég futó pillantást vetni rá, elmélyülésre és néha az első benyomá­sok felülbírálatára van szükség. A fénykép tár­gya sokrétű, s ezt a kompozíció elemei is mó­dosíthatják, például a felvétel szöge, a fény, az árnyék vagy a kép elő- és hátterében előforduló vizuális információk. Az, hogy egy fotó mit idéz föl a szemlélőben, az időtől, a helytől és a befogadó személyiségétől, aktu­ális lélekállapotától függően változik. Az an­gol John Berger műkritikust idézi a szerző: „A látott és tudott dolgok közötti viszony sosem végleges", s hozzáfűzi, hogy „a fényké­pek jelentése az idővel és a különböző befo­gadók hozzáállásától függően változik. A fény­képek megértése lehet kellemes, izgalmas, za­varba ejtő, tanulságos, fájdalmas, csalódást keltő vagy felemelő. Egy valami nem lehet: teljes." (16.)

A kötet minden fejezete rövid összefoglalással zárul, a szerző ugyanis elsősorban diá­koknak és tanároknak szánta könyvét, hogy megkönnyítse munkájukat az iskolai felada­tokban és kutatási projektekben. De bátran forgathatja mindenki, akit egy kicsit is érdekel e rendkívül izgalmas téma. A fényképezés kezdeteiről és elterjedéséről kötelező írni, de egy kultúrtörténeti áttekintésből nem hiányozhat például a fényképészet és az irodalom vagy a fotográfia és a társadalomtudományok kapcsolatának bemutatása sem. A könyvben szó esik az expedíciós és úti fényképezésről, az első rendőrségi felvételekről, a képeslap­őrületről, a mozdulatok fotózásáról vagy a há­ború és a fényképezés kapcsolatáról - természetesen mintegy hatszáz színes és fekete-fe­hér fotóval illusztrálva. Megismerkedhetünk a jelentősebb alkotókkal és stílusokkal, közel­képet kapunk például Lewis Carroll gyerekfotóiról, a fotómontázsról, a kambodzsai nép­irtás fényképes adatbázisáról. A kötet a kép- és fogalomjegyzéken, a jegyzeteken és a név­mutatón kívül kronológiát is tartalmaz, amely­nek segítségével a fényképészet és a képalkotás, valamint a kultúra és a politika legfonto­sabb eseményeit követhetjük nyomon.

(Fordította Gyárfás Veronika. Typotex Kiadó, Buda­pest, 2011. 576 oldal, 6900 Ft)

 

 

Gajdó Ágnes

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK