0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 338 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2790-84-8
Témakör: Vallástudomány
Sorozat: Tudomány & ...

Eredeti ár: 3800 Ft
Webshop ár: 2280 Ft

KOSÁRBA
Vallások és egyházak az egyesült Európában
Magyarország

Vélemények a vallásról és az egyházról

Élet és Tudomány
2010-11-26

Vallások és egyházak – egyszerre anakronisztikusak és elerőtlenedők, és egyszerre erősödő, változó társadalmi jelenségek. Nem csoda, hogy a szociológiai érdeklődés ma növekszik irántuk. Mint e kötetből, egy nagy tudományos kutatási beszámolóból kitűnik, az utóbbi tíz évben több nagy vizsgálat történt e tárgykörben Magyarországon. A szerzők most ezer fős reprezentatív mintán azt próbálták meg felmérni, hogy az egyesült Európában ma (2007-2008-ban folytak az interjús vizsgálatok) a magyarok hogy gondolkodnak erről, és vannak-e értelmezhető különbségek a vallásosak és nem vallásosak, illetve a különböző felekezetekhez tartozók között.  

            A vizsgálati terv egyszerű. Az alapvető változók (háttérváltozók) között a szokásos „kemény” szociodemográfiai adatok, és köztük a vallás, az egyháztagság, a vallásgyakorlás. Ezek később egyszerűsödnek, mert az egyháztagság bizonyul meghatározó tényezőnek. A célváltozók körében vélemények az európai integrációról, az egyházak európai szerepéről, az egyház és a politika viszonyáról, illetve az egyház mint szervezet fejlődési lehetőségei Magyarországon. 

            A vélemények nagy szóródást mutatnak, kevés a markáns és igazán elkülönülő csoportot képező vélemény. Látható, hogy az egyháztagok többet tudnak a vallási élet valóságáról, a többi kérdésben inkább a médiában tükröződő felfogások lehetnek irányadók. Alapjában a vélemények jól tükrözik az ismert problémákat. A válaszadók látják a gondokat. Reálisan ítélik meg az egyházak helyzetét (a múlt, a szekularizáció, a fogyasztói társadalom, a politika ambivalenciája stb.). Mégis, van valamiféle általános bizakodás az egyházakban és a vallásosság erejében, a hit a szervezeti megújulásban. Reális a kép arról, hogy az egyházak és a társadalom között elégtelen a kommunikáció.

            Alapvetően újat tehát a kötetből nem tudunk meg. Ez az a fajta kutatás, amely igazában akkor értékelhető, ha azonos módszerrel végzett felmérések sorába illeszkedik, mert akkor változást, trendeket mér. Talán a kétezres évek magyar vizsgálatait ismerőknek mondanak is ilyesmit az adatok. A kötet minden részletéhez, a hat célváltozó csoport összesen 33 kérdésének összefüggéseit illetően az alapváltozókkal megszólal egy-egy egyházi vagy közéleti személyiség vagy társadalomtudós, és megpróbálja értelmezni a kapott eredményeket. Ezeket az eredményeket egy-egy fejezet mutatja be, a válaszok a gyakran használt Lickert skála rendszerét követik, összesen négy kategória van. Az eredmények metrikus illusztrációja nem egészen szerencsés, az egyes mennyiségi kategóriák fekete-fehér árnyalatai nem jól áttekinthetők, de nyilvánvalóan jól elkülöníthető oszlopok nagyobb teret vagy színes ábrákat igényeltek volna.

            A kötet tehát felvétel a mai magyar közvéleményről az egyházakat és a vallásosságot illetően. Ez sokakat érdekelhet.

Buda Béla

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK