0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Fenyves Miklós
Megjelenés: 2004
Oldalszám: 260 oldal
Formátum: B/5, fűzve
ISBN: 978-963-9548-14-5
Témakör: Nyelvtudomány

Eredeti ár: 2600 Ft
Webshop ár: 1950 Ft

KOSÁRBA
A nyelvek társadalma
A globális nyelvrendszer

Nyelvek galaxisa

Új KönyvPiac — 2005. április

Abram de Swaan holland szociológus, nyelvkutató professzor – aki fontos magyar kötődéssel is bír – 1995-ben az ELTE Szociológia Európa Tanszékét vezette –, kötetében bábeli gyökerektől kiindulva űrkutatási distanciákig követi a világ nyelveinek evolúcióját. Nem egyszerű nyelvi térképet rajzol: a galaktikus nyelvrendszer törvényszerűségeit, működési elvét igyekszik feltárni. (E kifejezések is a professzor terminusai: a nyelvvel kapcsolatba hozott evolúció, vagy a nyelvi galaxis abból a gazdag metafora-készletből való, amelyet Swaan tudományos eredményei közzé- és érthetővé tétele során alkalmaz, eklatáns bizonyítékaként, hogy a kutatások tárgyát nem elég felboncolni, észre kell venni és használni a szépségét, hisz épp a nyelv az a közeg, ahol tudomány és költői képalkotás együttesen feltételezik egymás létét. A Swaan-i terminológia legizgalmasabb fejezetei minden bizonnyal a nyelvek közgazdaságtanát elemző részek: a szöveg-áru csere, a kulturális javak piacának szabadkereskedelme, a kormányok protekcionizmusa sajátosságainak leírásával rajzolja meg azokat a szerteágazó folyamatokat, amelyek a nyelvek mobilitását jellemzik. Swaan a nyelvhez kötött kultúra fogyasztói igényeinek példáján keresztül ábrázolja legérzékletesebben azt a dilemmát, amely a globalizáció korában pillanatonként vetődik fel a nyelvek életében: a nyelvhűség vagy nyelvelhagyás kérdését, távolabbra mutatva a nyelvhalál-víziók realitását. Bármilyen kultúra fogyasztói akkor járnak a legjobban, ha a szövegek legváltozatosabb kínálata jut el hozzájuk, ám a kisebb közösségek sokszor nem képesek kellő mennyiségű szöveget termelni (még itt sem kell visszariadni a terminológiától, felfedezései mindig bizonyítják a szóhasználat helyénvalóságát), tehát árut produkálni olyan műfajokban, amelyek széles közönséget, kiterjedt infrastruktúrát követelnek. Ilyenkor kap szerepet a fordítás, mint közvetítő-szállítóeszköz. „Azoknak a szerzőknek, akik oly tökéletesen meg akarnak tanulni egy nyelvet, hogy azokkal is összemérhessék erejüket, akiknek ez a nyelv az anyanyelve, óriási erőfeszítést kell vállalni. Mégis akódnak, akik ezt nyélbe tudták ütni: nem csupán Conrad és Nabokov, Ionesco és Cioran, vagy újabban Kundera, hanem például Jan de Hartog, vagy a társadalomtudományok közel sem oly kifinomult stílusú berkeinek művelője, köztük jómagam is” – vallja meg magát egy helyen Swaan, ám mindjárt meg is nyugtat: a másik út, a jóval költségesebb fordítás is kecsegtet hasznokkal, érvényesítve a nagyobb kockázat–nagyobb haszon elvét. A nyelvrendszer árucseréjében természetesen nem hagyható figyelmen kívül az egyes nyelvek értéke, melynek mérésére a kommunikációs potenciál alapján Swaan be is vezet egy állandót: a „Q” értéket, meghatározva ezzel az egyes nyelvek centralitását, kommunikációs aktivitását. A világ nyelveinek pozicionálásában a professzor legsarkalatosabb megállapítása – mely fejeztcímmé is lett egyben – az Európai Unió jövőjére vonatkozó prognózisa, miszerint „minél több nyelv, annál több az angol.” A „centrális eliteknek” bárminemű befektetés nélkül kétség kívül jókora haszna származik a periférikus „kicsik” nyelvtanulási buzgalmából, s e a körfolyamat forgása folyamatosan az angolt látszik megerősíteni. A történelmi előzmények Európában a nemzetek és nyelvek közötti elválaszthatatlan kapcsolatok fenntartását diktálnák az állami vagy hivatalos szféra törvényi irányítóinak, akik napjainkban egyre inkább kénytelenek felismerni, hogy Európa nyelvrendszerének dinamikája nem az államnyelvek feladásában vagy feloldódásában rejlik, hanem az idegennyele-tanulásban. Az Unió Q-értékeinek vizsgálatán túl Swaan kutatásai kiterjednek olyan egzotikus nyelvekre, mint az afrikai és az indiai közösségek periférikus nyelvei, közben, szinte csak úgy mellesleg, igazi nyelvtörténeti csemegékre bukkanhatunk fejtegetéseiben. A szociológus által felállított modellek igazi értéke azonban nem is kifejezetten az egzakt eredmények hasznában mérhető, hanem abban a szemléletben, amelyhez kötete következetesen tartja magát: rangsor, minősítés és besorolás nélkül képes úgy a tudomány mérlegére helyezni a világ nyelveit, hogy mindegyik a maga abszolút értékében lesz nélkülözhetetlen, pótolhatatlan részecskéjévé a világ kultúrájának, benne az egyes ember műveltségének.

Laik Eszter

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK