A könyv tartalmát, mondanivalóját, hasznát és érdekességét tökéletesen jellemző kulcsszó itt a mesterség. Ez az érvelés mesterségének, benne a logika alkalmazástechnikájának igényes tankönyve.
Ha érvelünk valami mellett, vagy éppen ellen, ez csodálatos társasjáték, vagy éppen izgalmas párharc. Akkor is, ha csupán a magunk érveit igyekszünk kimunkálni, összeállítani, és jól rendezetten előadni, hiszen az ellenfél, legalább is a tudatunkban, így is jelen van: mondandónkat úgy építjük fel, úgy formáljuk a megjelenését, logikáját, eszköztárát, hogy a kívánt hatást tegye a célközönségre, s mindvégig gondosan elemeznünk kell, mi és hogyan okozhat ebben megbicsaklást. Mások érvelésének elemzése pedig különösen hatásos fegyvert adhat a kezünkbe, védekezéshez és ellentámadáshoz egyaránt. Ha megtaláljuk annak gyenge pontjait, logikai vagy egyéb hibáit, tisztábban látjuk, mit szabad elfogadnunk az előadottakból és főként a javasolt következtetésekből, és mit nem. A feltárt hibák kitűnően segíthetik ellenérveink kialakítását, felmutatásukkal pedig akár igen jelentősen is megingathatjuk az ellenfél pozícióját, különösen harmadik felek - pl. a meggyőzni kívánt közönség - szemében.
Ha embereket meg akarunk győzni, célba vehetjük a érzelmeiket is, de megbízható, s főként tartós győzelemre csak akkor számíthatunk, ha a józan ésszel hozott döntéseiket magunk mellé állítjuk. Az érvelésben kiemelkedően nagy szerepe van a logikának. Ebből a könyvből nagyrészt az is felmérhetjük, mennyit tudunk valójában a logikáról. A logikáról nagyon sokan azt hiszik, hogy az az ésszerűségre, következetességre támaszkodó gondolkodásmód, amelyre voltaképpen minden okos ember képes. Ez súlyos, és különösképpen káros tévedés, hiszen a logikát éppen úgy tanulni kell, mint minden finoman kimunkált tudást, eszközrendszert. A Magyar Nyelv Értelmező Kéziszótárának meghatározása igen jól ragadja meg a lényeget: A logika a gondolkodást mint az igazság feltárásának eszközét vizsgáló és a gondolkodás formáit, törvényeit rendszerbe foglaló tudomány.

„Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni...”. A jó érvelés művészet, hiszen egyszerre kell vonzóan könnyednek, megragadóan érdekesnek lennie, úgy sorakoztatnia az érveket, hogy megingás nélkül erősödjék a bennünk elültetni kívánt meggyőződés, hogy ne tudjunk fogást találni az előadottak megcáfolásához, kérdés nélkül is meg kell válaszolnia az ellenvetéseinket, eloszlatni az ellenérzéseinket. Mindez nem működhet alapos szaktudás, az érvelés mesterségének mélyreható, az elméleti alapokat és eszköztárat felölelő ismerete nélkül. Ezt a mesterséget mutatja be tudományos igényességgel a könyv. A Typotex szavával: a mű a vitát mint problémamegoldási és döntéshozatali eljárást vizsgálja, és bemutatja a viták pragmatikai elemzésének, a vitahelyzetek értelmezésének és kezelésének módszereit. Átfogóan tárgyalja az érvelések felépítésének, elemzésének és értékelésének tudományos alapjait és eszközeit, s azok alkalmazását gyakorlati példák segítségével, jól áttekinthetően tárja elénk. Komoly elmélyülést igénylő mű, amelynek követéséhez helyenként szükséges a matematikai logika fogalom- és eszköztárának több-kevesebb ismerete is.