Nagyot nézne Csutorás tanár úr (Csuti), ha azt látná, hogy a hetvenes évek legreménytelenebb, statisztikát negáló nebulója most egy olyan könyvet ajánl a nagybecsű olvasónak, ami adathalmazokkal (is) foglalkozik. Persze nem oly szárazon, mint az Atacama-sivatag, nem oly porosan, mint a Nagykörút kánikulában, hanem a vizualitás lehengerlő tűzijátékával feldobva.

A híre már megelőzte David McCandless könyvét, a YT-on található előadásának nézettsége popsztárokéval vetekszik. Mi ütött a népekbe, hirtelen divat lett a statek? És ha igen, nekem miért nem szóltak?

Gyanítom, mint minden felkapott jelenség mögött itt is két erő dolgozik. Az egyik azt mondja: hogy ez miért nem jutott nekem is az eszembe, míg a másik azt: besz…ás, milyen kúl. Engem elsősorban az ragadott meg benne – és itt a megragadást úgy értsék, hogy szinte hozzáragadtam a könyvhöz – ami túlmutat az izgalmas vizuális célon. A gondolkodás nagyfokú szabadságát láthatjuk itt megtestesülni. A kreatív agyalás eredményét, mely egyfelől kézenfekvő, másrészt pedig egyéni és egyre egyénibb megoldásokra ösztönző. Miközben lapozok, észrevétlenül kezdek összefüggéseket felfedezni, rájönni eddig érdektelen dolgok fontosságára, arányaira. Ha mást nem adna ez a könyv, már akkor is megérné. De akarva-akaratlanul felteszi a kérdést: te nem tudnál a magad portáján valami hasonlót kiagyalni? A szabad, eleresztett gondolkodásra való ösztökélés ennek a könyvnek a legnagyobb hozadéka. A Typotex kiadó az eredeti szándéknak megfelelő minőségben támogatja ezt a törekvést, már a kiadás frissességével is. Végre nem kullogunk valami mögött, hanem a világgal egyidejűleg kapjuk kézhez magyarul is. A sokat emlegetett ,,magyar zsenialitás’’ talán tápot kap ettől a szemlélettől. Én első lépésben már annak is nagyon örülnék, ha egyre több vállalati vezető asztalára kerülnének az oszlop-, kördiagramok helyett ilyesféle infografikák. Tudom, ez persze többletmunka, de bejön: a jókedvű főnök jobban irányíthatja a céget . Egy efféle módon leadott CV akár előnyt is jelenthet, és ki tudja, talán hozzásegít ahhoz is, hogy szebb címkék kerüljenek a baracklekváros üvegekre. Tippeket nem adnék, hisz az egészben az a jó, ha mindenki a maga útját járja. A magam részéről azt hiszem a pénzre hajtok, mert a könyvből az is kiderül, hogy a balkezes férfiak 26 %-kal többen vannak a gazdagok közt. Szóval, előre a szabad gondolkodásért, mindenki forgassa ezt a könyvet rongyosra, mert nagyon klassz!