0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Rozsnyói Pál
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 256 oldal
Formátum: B/5, fűzve
ISBN: 978-963-2792-93-4
Témakör: Informatika, Szociológia

Eredeti ár: 5300 Ft
Webshop ár: 3975 Ft

KOSÁRBA
Az információ gyönyörű
Infografika

Az információ gyönyörű

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle
2011-02

A szó legjobb értelmében különleges könyv. A Typotex ajánlójából idézve: „Az Információ gyönyörű egyedülálló könyv, amely új nézőpontból tekint a modern információs korszakra. Segíti olvasóit annak megértésében, hogy mi értelme is van annak a számtalan statisztikának és véletlenszerű ténynek, melyekkel folyamatosan bombáznak bennünket. David McCandless grafikonok, táblázatok és illusztrációk segítségével kreatívan jeleníti meg világunk meglepő kapcsolatait és lenyűgöző adatait, amelyek a legélvezetesebb bűnös örömöktől kezdve egészen az internetes keresőszavakig feltérképezik a Földet.”
Maga a szerző így beszél róla az előszavában: „Amikor belekezdtem ebbe a könyvbe, felfedezőútra indultam. Szerettem volna kidolgozni egy hatékony módszert a rám zúduló információk megjelenítésére és megértésére. Miért ne használjuk a szemünket?
Így vagy úgy, a mai világban mindannyian vizualizálunk. Minden egyes nap, minden egyes órában, sőt minden egyes percben látjuk és magunkba szívjuk az interneten található információkat. Nyakig merültünk ebbe az információözönbe, s meglehet, hogy a hullámok már összecsaptak a fejünk fölött.
Ki tudja, talán a könnyebb tájékozódáshoz egy jól megszerkesztett, színes és remélhetőleg hasznos ábrákat tartalmazó gyűjteményre lenne szükségünk. Korunk atlaszára.
De vajon lehet-e érdekfeszítő és olvasmányos egy grafikonokkal, térképekkel és ábrákkal teletűzdelt, de a lehető legkevesebb szöveget tartalmazó könyv? Szórakoztató lenne-e? Vajon tréfálkozhatunk-e az ábrák nyelvén? Szabad-e?
Elkezdtem tehát kísérletezni az információk és ismeretek képi megjelenítésével mind hagyományos, mind újfajta módszerek segítségével. Olyan témáknak szegődtem a nyomába, amelyekre kíváncsi voltam, vagy amelyekről semmit sem tudtam. Olyan kérdéseket emeltem ki, amelyekre választ szerettem volna kapni. Kerültem a nyilvánvaló tényeket és a száraz statisztikai adatokat. Inkább a tények közötti kapcsolatokra koncentráltam, olyan összefüggésekre, amelyek érthetővé teszik az információkat.
Nos, így született ez a könyv. Benne a különféle tények és ismeretek közötti összefüggések képes megjelenítése: képek és ábrák tarkabarka gyűjteménye. Olyan kísérletek sorozata, amelyek talán megközelíthetővé teszik az információkat, és megmutatják, milyen gyönyörűek is valójában. Remélem, elnyeri a tetszésüket.”
Hogy ki mennyit lát vagy érez meg a fentiekből e könyv olvasása, pontosabban nézegetése, böngészése során, azt ki ki maga tapasztalja meg. Az e téren ínyencektől eltekintve, a legfőbb hozadéka minden bizonnyal az - legalább is a közember számára -, hogy megmutatja, milyen sokrétűek és szinte határtalanok annak lehetőségei, hogy képek segítségével közvetítsünk információkat. Ez nagy és igen hasznos felismerés lehet mindenkinek, aki ebben a műfajban még kevésbé jártas - amint szintúgy számos nagy felismeréssel szolgál abban a tekintetben is, hogy hogyan lehet ezt frappánsan kivitelezni. Nagyon sokat lehet tehát tanulni belőle a prezentációs eszköztárunk fejlesztéséhez.
Egy további, szerfelett izgalmas olvasata a következőkben összegezhető. Az információ lényegéhez az ember mindenekelőtt a konkrét és a (nagyjában-egészében) egzakt jelzőket kapcsolja - annál is inkább, mert minél kevésbé felel meg valamely információ ezeknek, annál kevésbé is használható, legalább is a hagyományos rendeltetésében.. Ilyen értelemben az információhordozó éppen az ellentettje a nonfiguratív műalkotásnak, vagy a hagyományos zenének: az előbbi többé-kevésbé pontos üzenetet közvetít, az utóbbiak viszont azáltal működnek, hogy érzéseket, gondolatokat, olykor képzettársításokat ébresztenek bennünk, így konkrét üzenetközvetítés helyett sokkal inkább valamilyen hatást tesznek ránk, amelyet magunk értelmezünk. Mindez úgy kerül ide, hogy kevés kivétellel e könyv minden oldala képeket, vagy éppen képek, ábrák halmazait tárja elénk, s jóllehet ezek rendeltetése, hogy információkat közöljenek, valószínűleg sokan fogják úgy érezni, hogy ezeknek az oldalaknak jelentős része inkább a nonfiguratív képek módján hat rájuk. Ez semmiképpen sem negatívum, sőt valószínűleg elkerülhetetlen is. Gondoljunk bele: már maga a tétel, miszerint az információ gyönyörű, az átlagembernek nem is értelmezhető e fogalmak megszokott jelentése szerint. Irigykedve olvashatjuk matematikusoktól, hogy ők képesek szépséget, eleganciát látni képletekben, levezetésekben, matematikai struktúrákban, mi viszont nem tudjuk felfedezni azt azokban. A kötet elején, mintegy a szerző ajánlásaként ez olvasható: „a gyönyörűszép internetnek” - ezzel pedig ismét ott vagyunk, hogy ki kell lépnünk a racionális gondolkodás keretei közül, ha köznapi értelmet keresünk benne. Eleve, hogyan lehet valami szép, amit egyáltalán nem tudunk elképzelni?
Találunk pl. egy ábrát, a címe „A világgép - Az internet térképe”. Vannak ugyan rajta az értelmezését szolgáló jelölések, de hatást voltaképpen az összkép látványa tesz ránk, akárcsak azé a kétoldalas, többszínű, vegyes tipográfiájú szóhalmazé, amelynek címe „Társkeresés az interneten - Milyen partnerek vagyunk?”, s még sok továbbié. Igen, e képek jelentős része hatással van ránk, de nem azzal, amit az információról, és még inkább annak megjelenítéséről mondanak, hanem amit önmagunkról, a gondolkodásunkról tudhatunk meg a segítségükkel. E képeket nézegetve az ember önmaga számára is meglepően sokat megtudhat a képzeletének világáról, és annak nemegyszer váratlan kapcsolódásairól - valahogy úgy, ahogy a szürrealisták az automatikus írás segítségével igyekeztek feltárni a tudatalattijuk rejtett tartalmait.
Őszintén szólva akad néhány kép, amelyek valószínűleg legjobban a banális jelzővel jellemezhető. Ilyen például a - meglehetősen kétes értékű címet viselő - „Nemzetközi csúcstartók - Minden ország valamiben a legjobb”. Felbukkan néha a tudni nem érdemes dolgok tudománya - legalább is sokunk számára ilyen pl. az „Avatarok - Leggyakoribb online karakternevek” c. kép. Némely ábra kétségkívül erőltetett, aligha valós összefüggést jelenít meg - ilyen pl. a „Mi jobb, mint a szex” című, amely a szintúgy kétes helytállóságú „Google-bölcsességek” sorozat darabja, és ezek a rákeresések számainak idősoraiból vonnak le minősítő következtetéseket. És akadnak olyan képek is, amelyekről valószínűleg a legtöbbünk nem képes megmondani, valójában milyen információkat hivatottak közvetíteni, és látványként is hidegen hagynak.
Az információ gyönyörű? Erről így, általános érvénnyel McCandles nem igazán győzött meg. Arról viszont igen, hogy az információk ábrázolásának eszköztára szinte határtalan, és rendkívül izgalmas.

http://osmanpeter.blogspot.com/2011/02/david-mccandless-az-informacio-gyonyoru.html

Osman Péter

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK