Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Gyárfás Vera, Orosz István
Megjelenés: 2004
Oldalszám: 432 oldal
Formátum: B/5, kötve
ISBN: 978-963-9326-75-0
Témakör: Evolúció
Sorozat: Az evolúciós gondolat

Elfogyott

Darwin szelleme
A fajok eredete – mai változat

Ex libris

Élet és Irodalom
48. évfolyam, 03. szám

Nekünk, pszichológusoknak különösen fontos kérdés az, hogy az ifjúkorunkban oly sokat emlegetett C. P. Snow-féle két kultúra megléte szakadékot jelent-e vagy a mai világban éppenséggel közeledik-e egymáshoz az ember kutatásában a kétféle emberkép. Nincsenek illúzióim, s imperialista sem szeretnék lenni. Tudom, hogy még a pszichológián belül is létezik s maradni fog az értelmező s a magyarázó felfogások kettőssége. Ugyanakkor a magyarázó felfogások világában közeledés van a természeti és a társadalmi emberkép között. Ebben a közeledésben kulcsszerepet játszik a modern neurobiológia, a megismerés-tudomány s a kiterjesztett evolúciós gondolat. Konkrét kérdésekben mutatnak rá ugyanis arra, hogy az emberi jelentésteli világ kérdései megközelíthetőek természettudományos eszközökkel. Ismertetésem egyetlen kiadó fordításaira összpontosít. A Typotex ugyanis hivatásának tartja ezt a közelítést, s sorozatokat indított ennek képviseletére. A bemutatott első kötet, Ropolyi László és Szegedi Péter szerkesztésében a Principia Philosophiae Naturalis sorozatában jelent meg, mely sorozat a természeti világkép alapkérdéseinek történeti dokumentumait mutatja be. Kovács Ilona sorozata, a Test és lélek a biológiai pszichológia törekvéseit képviseli, míg a Kampis György szerkesztette Az evolúciós gondolat sorozat azt a törekvést, mely Darwin üzenetéből építené fel az emberi világot. Ez utóbbi sorozatban jelent meg az itt tárgyalt harmadik és negyedik könyv.

...

Steve Jones: Darwin szelleme
A fajok eredete – mai változatban

A két kultúra közti háborúságnak, de a békéltetésnek is különleges terepe az evolúciós gondolat. Olyan terület ez, ahol állandóan kínálkozik a kultúra biológiai magyarázatának esélye, vagy esély éppen arra, hogy az emberi biologikum hajlékonyságát emeljük ki mint a kultúra egyáltalán való lehetőségének biztosítékát. A Kampis György szerkesztette evolúciós sorozat Darwin új fordításával indult, s azóta is sokat tesz ezért a közelítésért.

A tudósként kiváló s szerzőként is jól ismert angol genetikus, Jones könyve új elemet próbál bevinni az igen kiterjedt angol nyelvű evolúciós népszerűsítő irodalomba. (Olyan riválisokkal kell megküzdeni a piacon, mint Dawkins, Gould vagy Dennett.) Újraírja a fajok eredetét, ugyanazokat a toposzokat felvéve, mint Darwin, sőt, a könyv szerkezetét is megtartva, de mindenütt a mai tudásra építve. Bátor próbálkozás, de valóban próbálkozás csak. Jonesnak nem sikerült olyan jó könyvet írnia, mint Darwinnak, bár Gyárfás Vera és Orosz István, akik valóban profi fordítók, sokat tettek ezért.

Ennek oka talán éppen az, hogy 150 év alatt megváltozott a műfaj. A Darwinra emlékeztető anekdotizmus ma az olvasó számára inkább zavaró. Néhol keresettséget látni, törekvést arra, hogy a szerző ne mondja el mindazt, amit tud, hanem inkább csak egy meggyőző példát mutasson be. Miközben mint olvasmány nem darwini élmény a könyv, tényanyaga s Jones szemlélete igen izgalmas. Történetileg sok tényt a helyére tesz. Darwin híres Malthus-analógiájánál például megmutatja, hogy a Malthust elsődlegesen mozgató kérdés az amerikai népesség növekedési mintája feletti aggodalom volt, s igazi tanácsa az önmegtartóztatás volt. Mindkettő felett eljárt az idő, Darwin mégis velünk van. Jones történeti tisztánlátásának másik fontos eleme, mikor rámutat, hogy a maga korában Darwin egyszerre volt konzervatív-kapitalista s szocialista ideológusok támpontja. Fontos ezt ma is tudnunk, mikor fennáll a veszély, hogy a szelekciós üzenetet populárisan konzervatív gondolatnak tartsák.

A HIV-vírus, az antibiotikumok, a háziasítás, a lepkék színeváltozása Jones számára a világos példák arra, az evolúció nem állt le, s a Darwin azonosította mechanizmusokat minden korban működésben kell látnunk. Ehhez kapcsolódó fontos üzenet az is, hogy a „természetes szelekciót” és a „szexuális szelekciót” egyszerre kell tekintenünk akkor is, amikor emberi dolgokra alkalmazzuk a darwinizmust.

...

Pléh Csaba

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK