0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Balogh Tamás
Kiadás: 2. kiadás
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 252 oldal
Formátum: B/5, fűzve
ISBN: 978-963-2790-87-9
Témakör: Pszichológia
Sorozat: Test és lélek

Eredeti ár: 2900 Ft
Webshop ár: 2175 Ft

KOSÁRBA
Miért futnak egyre gyorsabban az évek?

Miért futnak egyre gyorsabban az évek?

Vezetéstudomány, 2005/1.
A Typotex immár Draaisma második művét adja közre magyarul az emberi agy emlékezőké-pességének működéséről (az előző METAFORAMASINA Az emlékezet egyik lehetséges tör-ténete címmel jelent meg 2002-ben). A korábbiban a holland pszichológus arról adott magas színvonalú, igen sok tudást kínáló áttekintést, hogyan törekedtek a gondolkodók és később a mai értelemben vett kutatók is sok évszázad óta, hogy feltárják az emberi emlékezet működé-sének a módját. A technika iránt érdeklődő olvasónak ott különösen érdekes volt az a párhu-zam, amelyet rendre megmutatott a különféle jelrögzítési technikák kialakulása, fejlődése, va-lamint az emlékezet működéséről felállított elképzelések formálódása között. Draaisma itt is az emlékezet működéséről és annak vizsgálatáról beszél, de most nem a megismerés előreha-ladásának történetét, a vizsgálódások és kutatások ívét mutatja be, hanem néhány speciális kérdéskörbe és annak kutatásába ad kisebb-nagyobb betekintést. Nem törekszik tehát arra, hogy átfogó rendszertechnikai képet adjon az emberi emlékezet működéséről - s ez helyénva-ló is, hiszen tudjuk, hogy jóllehet a kutatás szívós elszántsággal törekszik erre, a tudomány mai állása szerint ehhez még nagyon is hiányosak az ismereteink. A könyv fejezeteiben egy-egy kérdéskörhöz, az emlékezet működésének sajátos jelenségéhez kapcsolódóan története-ket, esettanulmányokat mutat be az emberi emlékezet működéséről, annak sajátosságairól, extrém teljesítményeiről és talányairól, és felvázolja, milyen módon, milyen eszközökkel igyekeztek a kutatók közelebb férkőzni ezek megértéséhez, az emlékezet működési mecha-nizmusainak megismeréséhez.
Félelmetesen nagy feladat az emberi agy működésének feltárása. Aki valaha akárcsak kicsit is foglalkozott a kutatás elméleti kérdéseivel, az tudja, hogy bármilyen rendszer alapos, érdemi megismeréséhez olyan vizsgálati platform kell, amely képes arra, hogy átfogja a kérdéses rendszer egészét, egységben lássa a részeinek működését, valamint a részeknek és azok rész-folyamatainak legalább a fontosabb összefüggéseit és kölcsönhatásait, és így adjon róla ele-mezhető képet. Némi, a lényeget nem torzító egyszerűsítéssel ez abban összegezhető, hogy egy rendszer átfogó megismeréséhez egy nála magasabb rendű vizsgáló rendszer alkalmazása szükséges. Ebbe a problémába a kutatások nagy hányada esetében azért nem ütközünk igazán bele, mert a vizsgálatot szolgáló eszközeink mögött ott áll maga az emberi elme, és hatalmas teljesítményével lényegében meghatványozza az eszközök teljesítőképességét. Ebbéli képes-ségeink és velük a lehetőségeink határát elsősorban akkor érezzük, midőn olyan összetett és bonyolult rendszerekkel kerülünk szembe, mint az időjárás, vagy éppen a makrogazdaság működése. Ma már minden bizonnyal a küszöbén vagyunk annak is, hogy a legmodernebb kommunikáció és informatika lehetővé tegye a kutatók számára, hogy az információcsere és az adatfeldolgozás révén lényegében egy "szuperaggyá" szerveződjenek. Egyelőre még azon-ban a kutatásban az emberi agy áll szemben önmagával, és legfeljebb csak részben képes arra, hogy felülről szemlélje a vizsgálata tárgyát, azaz önmagát. Így bizony csaknem lehetetlen az alapos rendszertechnikai elemzést lehetővé tevő átfogó képet kapni.
Fokozza a vizsgálat és a megismerés nehézségeit, hogy az agy rendkívül bonyolult rendszer: neuronok milliárdjaiból áll, ezek egyenként is igen nagyszámú kapcsolatot képesek kifejlesz-teni más neuronokkal, ezzel dinamikusan fejlődő, feladat-orientált hálózatokká állanak össze, később pedig az életkorral, esetleges betegségekkel, traumákkal, a leépülés is kisebb-nagyobb mértékben rányomja a bélyegét.
Az emlékezet vizsgálatát illetően még tetézi a nehézségeket, hogy itt valójában csak egy összképet kapunk, amely alatt a működés különböző rétegei húzódnak meg, és a kutatásnak kell megtalálnia a módokat és kialakítania az eszközöket ahhoz, hogy képes legyen külön-külön vizsgálni e rétegek működését. Erősen egyszerűsített modellel szemléltetve ezt, maga az emlékezet három modulból áll: beírás, tárolás, visszakeresés. Ám ha mindhárom jól műkö-dik is, még mindig számos egyéb tényező zavarhatja az embert már abban is, hogy felidézzen bizonyos emlékeket, s méginkább abban, hogy beszéljen másnak azokról. Draaisma e köny-vének egyik igen érdekes témaköre éppen az, hogy a kutatók milyen módszerekkel, gondolati eszközökkel igyekeztek segíteni az emlékezet működését.
A könyv témaköreinek egy része valamennyiünket közvetlenül is érint. Ilyen az életünk leg-korábbi időszakaira visszanyúló emlékezés, ilyen a természetes felejtés, valamint a rettegett emlékezetvesztés. Sokak különös élménye a sokfajta értelmezést vonzó déjà vu (egyszer már láttam/átéltem ezt) érzés, és elmondások szerint úgyszintén a "lepergett előttem az életem" je-lensége. Vannak, akik képesek úgy visszaemlékezni "mintha csak tegnap történt volna", má-sok pedig arra, hogy valamilyen kulcs-elem köré nagy részletességgel felidézzék egy jelenet, esemény környezetét, elemeit - ezekről is szól a könyv. Egy további, döbbenetes fejezet arról beszél, hogy milyen nehéz emlékezni olyan időszak eseményeire, szereplőire, amely rendkí-vüli lelki terhet jelentett - az itteni példa szerint egy megsemmisítő tábor világára. A könyv ta-lán legérdekesebb fejezete pedig az emlékezet egy valóban extrém jelenségéről, az ún. savant-szindrómáról szól: olyan emberekről, akik a szellemi képességek terén mindenben, vagy csaknem mindenben mélyen az átlag alatt teljesítenek, azonban egy területen, az itt bemutatott példákban az emlékezés bizonyos szűk fajtáiban messze felülmúlják az átlagot.
Bár a könyv kifejezetten gördülékeny, olvasmányos stílusú, mondanivalójának követése nem csekély figyelmet, elmélyültséget igényel. Megközelítési módja, gondolatvilága valószínűleg elsősorban azokhoz áll közel, akik nem egészen járatlanok a humán tudományokban. Nagyon érdekes betekintést, s egyben hasznos szellemi gyakorlatot kínál azonban mindenkinek, akiket érdekel, hogy az emlékezés terén milyen teljesítményekre képes az emberi agy, és hogyan, milyen módokon, eszközökkel, sajátos fogásokkal, milyen logikai utakon igyekeztek okos emberek feltárni e rendkívül bonyolult és nehezen vizsgálható rendszernek, az emberi emlé-kezetnek a működését,
Dr. Osman Péter

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK